Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-04-26 / 92. szám

2. ZaiMMgytí Újáig 153$. április 26. A „szigligeti átvágás“ említésére mindig élesen felszisz- szennek a tapolcai újságok. Pedig hit mi nem akarunk ártani Ta­polcának, hiszen nem vagyunk vetélytársai, nem irigyelünk el tehát tőle semmit. Sőt épen to­vábbi fejlődése érdekében sür­getjük a boba—tapolcai vonal­nak alsőranguEiiását. Húsvéti ck- künkre adott terjedelmes válaszaik ban naiv ábrándozókként tüntet­nek fői bennünket, megvádolnak azzal, hogy nem ismerjük a hely seiet. Hát ezt még valahogyan elbírjuk, nem is neheztelünk érte. Meg keli azonban jegyez, nünk a következőket: Jó tíz évvel ezelőtt egy elismert vasuli szaktekintéllyel beazélget- tünk a zalai vasúti viszonyok fe­lől és sz előkelő úr szólt arról, mennyire fontos lenne úgy a Ba­laton, mint a vármegye érdeké­ben a transzverzális vasú i vonal­nak kiépítése olyanformán, hogy a balatoni vasú at „szigligeti át­vágással* kiépítenék Keszthelyig, de ez a vonal azután Hévíz érin­tésével épülne ki Zalaapáli— Pacsa—Szentmihály—Bak—Zala­egerszeg—Zalalövő irányában Szentgotthárdi*. így a Qrác felől érkező idegenek, meg a várme­gye nyugati-délnyugati részében lakók kényelmesen elérhetnék Hé- vízfürdőt és a Balatont. Mert a szegény göcaej-vidéki embernek a Balatont ma csak úgy lehet meg­közelítenie, ha feljön Zalaeger­szegre, innen íölebb Türjéig, on­nan le Balalonszentgyörgyig, s onnan azután eljuthat Keszthelyre, de Hévízre még nem. A transz­verzális vasút mennyire megköny- nyitené tehát részükre a Balaton és Héviz megközelítését. Ha a balatoni vasút végállomásával an­nak idején Keszthelyen faö hetett volna ki, már régen volna Hévíz­nek is vasútja s ha a transzver­zális vonal még.nem is épülhetett volna ki, az bizonyos, hogy sár­melléki kiágazással összeköttetést nyerhetett volna Héviz a zaia- völgyi vasúttal. Ez már nagy könnyítés lenne s Héviz fejlődésé­re óriási hatást gyakorolna. Énei tehát épeniégge! nincs szükség a tapolcai kikönyökíésre. Emlékeztetnünk kell tapolcai laptársainkat azokra a panaszokra, amelyek még a legutóbbi évek folyamán is olyan gyakran hang­zottak el a vármegye közigazga­tási bizottságában a tapolcai csatlakozások miatt, amelyek épen Keszthely és Füred érintkezésében okoztak nehézségeket. Elismerjük, történt sok toldozás-foltozás, ja­vítás a menetrendben, de az a hiba, ami a végállomásnak Ta­polcára helyezésével állott elő, bizony nem nyert, mert nem is nyerhetett orvoslást. A tapolcai újságok kitünően védelmezik Tapolca érdekeit. Gir- madávat sorakoztatják föl az érve­ket, hogy miért keiielt Tapolcának végállomást adni és hogy meny­nyire lehetetlen a szigligeti nádas parton vasutat épiteni. (Szegény vasútépítő technika I) Mi ezekkel az érvekkel szemben csak a Bala­tonnak, különösen a nyugati ol dalának, Keszthelynek, Hévíznek és a megye nyugati felének ér­dekeire tudunk hivatkozni. És mégis megnyugtat bennünket az a ludat, ho^jy az elfogulatlan köz- véií‘mé"y melle íü k v,3ii. i Még valamit. E sorok írója, a „naiv ábrándozó*, még emlé­kezik arra, milyen meglepetést kelteit országszerte az akkori kor­mánynak sz az e határozása, hogy a „balatoni* vasutat egy pontnál hűtlenné telte a Balatonhoz, cl feledtette vele Keszthelyi, Héviz- fürdőt és csak azt vette számi tásba, hogy Tapolca borkereske­delmi gócpont ét hogy azon a vidéken bazaltbányák nyílnak. Mintha bizony az ilyen érdekek kielégítése föltétlenül fővonali ’'égállomist követelne I Beleböm- bőlt a kérdésbe a politika i Ezt letagadni, vagy elfelejteni nem lehet. Tapolca sserenctéi volt. Ráülik: sors bona, nihil alfud. Végül arra kérjük tapolcai t. laptársainkat, ha annyiia igazuk v^n, érveiket ne sorakoztassák föl olyan nagy lármával, mert higyjék el, hogy es a nsgy lárma ciak a sötétben való fütyölést ét annak okát juttatja mindenkinek eszébe. S.pot tökéleteset Nyakkendőt Tétien«!. A n g a B czSvilsk. Zalai indítványok a szombathelyi útügyi nagygyűlésen. A Touring Cub Szombathelyen vasárnap útügyi nagygyűlést tartod, amelyen vármegyénkből Tomka János tb. vármegyei főjegyző és vitéz Tamá«y István dr. polgár mester vettek részt. A nagvgyülé sen Ostffy Lajos dr. ny. főispin ismertette a zalamegyet állam- építészeti hivatal által összegyűj­tött és beérkezett kívánságokat. Majd Tomka János dr. tb. főjegy­ző terjesztette az alánbi indítvá­nyokat : 1. Az á'lami közutak most mc^'lspiíarió új hálózatában legalább mindazon közutak meg- hagvassanak, amelyek az ország 1934. év folyamán megáliapitott főködekedési úthálózatában már felvétettek. 2. 733. Zalabér—nagykani­zsai főközlekedési ut az állami utak hálózatába már most felvé­tessék és mint ilyen, mielőbb ki- épiteisék. 3. Bekötő utak kiépítése torán az építési költségek biztosítása függetlenít tessék a községek teher bíró képességétől, vagyis az épí­tési költségek kétharmad részét biztosítsa az állam. Az alaposan megokolt indítvá­nyokat elfogadták és illetékes helyre terjesztik. Válasz egy Nyilttérre. Bődéi János (Bocfölde) a má­sik helyi lap vasárnapi számának Nyilttér rovatában lapunk ellen fordul, kifogásolva, hogy szom­bati számunk vezető helyén „A ruthén autonómia* címmel cikket hoztunk, amely szerinte szóról- szóra azonos az ö cikkével, me­lyet a Veszprémi Hírlapban kö­zölt, de nevének vagy a forrásnak megemlítése nélkül hoztuk, tehát — mint mondja — plágiumot követ­tünk ei. Megállapítjuk, hogy Bődéi Já­nos nyilatkozata téves beállítás­ban közli- az esetet. Teljes joggal emelhetne kifogást, ha valóban ! szósrerint közöltük volna cikkét név és forrás megjelölése nélkül, csakhogy nsm ez történt. A kér­déses közlemény csak egy része volt egy hosszú cikknek, s ezt a részt maga Bődéi János is a pécsi egyetem kisebbségvédelmi intézetének kiadványából, Balogh- Beér László tanulmányából vette, tehát ez a része nem önálló rész­let, hanem adatok ismertetése. Mivel pedig a forrást mi is meg- emli ettük, nem vétettünk az új ságirói szokások ellen, nsm igye­keztünk sajátunkként feltüntetni V» La POM 111 VÁSÁROLJON ÖN IS CSODÁLATOS SZÉP ÉR FI INGET NYAKKENDŐT, ELEGÁNS CIPŐT, TOVÁBBÁ A LEGÚJABB NŐI- ÉS FÉRFI DIVATÁRUC1KKET. NAGY VÁLASZTÉK. OLCSÓ ÁRI HATH JEXÍÍ divatáruüzletében (PLÉBÁNIA ÉPÜLET) sem Bődéi János, sem Bilogh- Beér László írását. Általános és e fogadott gyakorlatot, hogy a lapok egymástól átvesznek ada­tokat, eseményeket, s ez ellen még soha lapok kifogást nem emeltek. Adott esetekben mi sem emeltünk kifogást, hí valamit té­lünk átvettek, pedig ez már jó- néhánykor megtörtént. Bődéi Já­nos cikkének azt a részét, amely önálló elmefuttatás volt Balogh- Beér füzetéről, egyáltalán nem vettük át, tehát helytelen dolog forrást rekrimináini es plágiumot emlegetni, mer' a forrást mi igenis megjelöltük Balogh Beér László személyében. Eljárásunk helyességét mi sem sem igazolja jobban, mint az, hogy Balogh Beér László tanul­mányát a Ztlamegyei Újságban már március 31-én hosszan is­mertet e Káuzli Gyula csatári ei- peresplébános. Ha az elmúlt szombaton mégis visszatértünk Balogh-Beér László munkája egyes frészleteineic ismertetésére, azt az magyarázza, hogy a cseh kérdést aktualitására való tekin­tetted állandóan napirenden tartjuk és a vasárnapi revíziós gyü és előtt ismét nyomatékosan fel akartuk hívni a nemzeti társada­lom figyelmét erre a problémára. Mi csodálkozhatunk tehát azon, hogv a nyilatkozó lapunknak az általános magyar nemzeti érdeke­ket szolgáló eljárását úgy tünteti fel, mint a szerzői jogok sérelmét és mindjárt másik Japioz szalad támadó nyilatkozattal anélkül, hogy vélt sérelmére először ná­lunk keresett volna orvoslást. kabátok óriási választékban, olcsón kaphatók Pál és Indra cetnél Zalaegerszeg Telefon 170. SPORT. Move ZSE—SzSE II. 2:0 (1:0) Kovács és Török góljaival biz­tosan győzöd a Move, amelyből a véde!«?m és a halfsor tűntek ki. A Ók>ve atlétikai verseny« jó eredményeket hozott. A 3000 méteres versenyben 1. Háry Move 9*51, 2 Hegedűs Move *0 p,, 3, Bor, gimnázium. 100 méteren 1. Farkas, Move 1 i *7, 2. Kovács gimnázium 11*8 p. 300 méieren 1. Farkas 39 8, 2. Burka. A 3000 méteres csapatversenyt a Move nyerte a gimnázium előtt. Sporthírek. Move II —Diákok 1:1, Budapest—Bécs 5:3, Buda- dest B—Bécs B. 1:1, Csikók— Bukarest 5:2. — Hét hónapi börtönre ítélte a nagykanizsai törvényszék háromnapos tárgyalás után Dene Józsefet a városi kertészetben történt visszaélések miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents