Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-04-03 / 75. szám

2. Zalamegyei Újság i938. április 3 A megszállott területi zsidók és a magyarság. A „Katolikus Szem e“ legújabb számában Szabados Mihály, mintegy válaszolva egyes lapok állításaira, érdekes cikkbsn fog­lalkozik a megszállott területi zsidók és a magyarság viszonyá­val. Először cseh térti eten vizsgálja, miképen reagált a zsidóság az uralomváltoiáura. Az 1910 es népszámlálás alkalmával a ma megszállott Felvidék 227.969 főnyi zsidóságából még 107.314 vallotta magát magyarnak. Az 1921 évi csehszlovák népszámlálás idején a kimutatóit 222.486 zsi­dó közül csak 28427 vallotta magát magyarnak, a többi zs dó nemzetiségűnek, csehsz ováknak stb. 1910-ben 5.803 vallotta ma­gót szlováknak, 1921-ben már 29 053. Ai 1930. évi cseh nép- számlálás még kevesebb zsidót talált, aki a magyarsághoz kötötte sorsát, meri akkor már csak 16.807 zEidó val otta magát ma­gyarnak, tehát az 1910. évinek nem egészen egyhatodä. Tehát a magyarság vesztesége a zsidók elfordulása miatt tiz év alad 90 ezer fő volt. Pozsony város !a nácsában Ries zsidópárti képvi­selő ki ii jelentette, hogy a szlo venszkói zsidóságnak a magyjr- ságiói való elfordulásának fcö szönheíik a csehek, llogy a ma­gyarok száma Pozsonyban, Kas­sán, Ungvároít és más városok­ban a kisebbségi jognélküliségeí jelenlő 20 százalék alá csökken’. A Romániához csatolt terüle­ten nehezebb megállapítani a zsidóság és a magyarság viszo­nyát, mert a román állam a zsi dóságot teljesen külön fajként tartja nyilván. Az 1910. évi ma gyár népszámláláskor a 174.480 zsidó közül 127.808 (73 2 száza­lék) vallotta magát magyarnak. Csupán szórványos adatok van­nak a zsidóságnak a megszállás utáni magatartásáról. Egyesek, akik a nemzetiségi viszonyokat jól ismerik, megállapítják, hogy a zsidóságnak általában 40, egyes helyeken 50 százaléka vallja magát magyarnak, ami kisebb elfordulást jelent, mint a cseheknél. Temesvárod az 1930 as népszámláláskor a 12 ezer főnyi zsidóságból 65 százalék vallotta magát zsidó nemzetisé­gűnek és 27 százalék magyarnak. Páll György multévi tanulmányá­ban azt Írja, hogy Erdélyben rengeteg magyar kultúrájú zsidó ember távolodott el a magyar­ságtól, a fiatalabb zsidóság pe­dig semmi közösséget nem érez a magyarsággal, hanem zsidó nemzeti alapon áll. Magyarpáríi érdemes zsidó apáknak fiai meg- győződéses cionisták vagy közö­nyös internacionalisták, de semmi esetre sem magyarok. A nagy vállalatok zsidó tulajdonosai és vezetői könnyen és gyorsan en­gednek a hivatalos körök nyo­másának. Magyar magántisztvi­selőnek Temesvárod már évek óta szinte lehetetlenség nagyvál­lalatnál elhelyezkednie, most azonban már magyar inast és munkást sem vesznek fel. A magyarországi érdekeltségű nagy vállalatokra is számos jogosult panasza van a magyarságnak. Jugos-'’í'viár? vonatkozóan csak hiányos adatok állanak rendelke- 7ésre, de itt is megállapítható, hogy a magyarságot érzékeny számbeli Veszteség érle a zsidók kisebb nagyobb hányadának el­fordulása következtében. Végeredményben, amig 1910 ben a három államhoz csalóit le­Budípest, április 2. Darányi miniszterelnök a képviselőházban nyilatkozott arról az idegességről, amely az utóbbi időben a poli­tikai és gazdasági életben ta pasztaihaió. Hangoztatta a mi­niszter-elnök, hogy ez az ideges­ség néha már hisztériás tüneteket is mutatott, pedig erre semmi ok nem volt és ma sincs. A kor­mány egyáltalán nem izgatott. Nyugodtan dolgozik és végzi feladatát és nem is ár rá ideges­kedni. Arra sincs módja, hogy folytonosan brómot adagoljon a gyenge idegzetűeknek. Nem tűr­Ha valamikor, úgy most érez­zük igazán a bünbánat nagy he­teiben, hogy számunkra: keresz­tény magyarok milliói számára tulajdonképen most e hetekkel kezdődött meg az 1938. évben reánk köszöntött kettős szerv­nek felséges nyilánya, amelynek akkordjait a bánatban összefor­rott bús magyarok szivéből fel­törő zsoltáros emelkedettség és elmélyülés finomítják ünnepi himnusszá. Egyre erőteljesebben csendül ki ebből a felhangzó énekből a sziveket betöltő imád- ságos ujjongás: „Uram! a te erődben vigad az igaz és szaba- ditásodon fölötteigen örvendez, szive kívánságát megadtad neki". — A magyar szivek kívánsága lett 900 év után újra Szent Ist­ván apostoli királyunk utáni mélységes vágyódás beteljesülése: ez a jubiláris esztendő, amelynek homlokára Szent István dicsősé­ges nevét tűzte fel az idők Ura. És az isteni Gondviselés megadta a magyar szivek forró kívánsá­gát, igazi ünnepi bevonulása megtörténik ezekben a hetekben a hivő magyar szivekbe, ame­lyekből mind bővebben zuhog a Szent István király felé szárnyaló s hűséget fogadó ima árja: „Oh jöjj hű magyarjaid közé, maradj köztünk és szenteld meg szá­munkra ez év minden 'napját, hogy azok mindegyike egy-egy lépcső legyen ujonan felépítendő Magyarországod kitáruló szent kapuja felé !“ Ez a kis maroknyi nemzet, amely évszázadok sodrában meg­rüle'en 258 ezer volt a magát magyarnak valló zsidóság száma, addig ma mindössze ennek mint* egy 30 százalék’, 75—80 ezer zsidó vallja magát magyarnak, noha az elszakadtak egy részé­rek továbbra is magyar az anya­nyelve. he'jük — mondotta a miniszter- elnök, — hogy épitö munkánk sikerét egyes körök izgágasága veszélyeztesse, de nem tűrhetjük azt sem, hogy mesterségesen te­nyésztett hisztéria teremtsen olyan hangulatot, amely kárára van minden építő munkának. A kor­mánynak gondja van arra, hogy a zavarosban halászni akarókat és a felforgatásra törekvőket le­törje, s van bátorsága ahor, hogy a legkényesebbnek látszó kérdé­seket is megoldja, ha a nemzet ér­deke úgy kívánja. fogyva ugyan számban, de nem megtörve lélekben és dacos, ma- gábanbizó akarattal rendületlenül áll itt a Kárpátok ölén, ahova Szent István királyunk államfér­fiul alkoló zseniálitása beágyazta a keresztény kultúra hatalmas medrébe, ma még nagyobb hittel és meggyőződéssel hisz boldo­gabb jövendőjében. — Most érzi csak igazán és legmélyebben, hogy időtlen kapcsok, a földi változásoktól független erők tart­ják fenn nemcsak az emberi —, de a nagyra elhivatott nemzetek életét is! A természeti tünemények mögött ismeretlen törvények, lát­hatatlan mélységek és magassá­gok rejlenek, amiket ugyan nem mérhetünk meg az ész mértéké­vel, de bizonyossággal sejtjük, hogy azért azok jelentik az örök világrendet és hogy azok dolgoz­nak az isteni célok megvalósítá­sán. A világtörténet is ilyen erők forrásvidékein fakad, ilyen látha­tatlan mélységekből kapja az élet­áramot. A magyar sors történelem is ilyen erők forrásvidékéről indult el és pedig Szent István lelkének láthatatlan mélységeiből feltörő életárammal hajtott hatalmas ele­venerővel nagy történelmi útjára és haladt azon jó- és balsors kö­zött kilenc évszázadon át. Útjában érték szörnyű megpróbáltatások, de mindig új erőre tudott kapni és tovább ment új hittel, új re ménnyel, szentelt lélekkel Szent István utján, amig e nagy évfor­dulóhoz érkezett. E nagy évforduló határkövéül kabátok óriási választékban, olcsón kaphatók Pál és Indra cégnél Zalaegerszeg. Telefon 170. az idők sodia az 1938. év január 1 -ét jelölte meg, azonban — mint már előző soraimban is említet­tem — a kettős szentév gya­korlati kezdetét az az időpont jelzi, amikor a keresztény ma­gyarság lelkében is megindult a lélekáramlás folyamata a nagyböjt hamvazószerdáján és azóta szent örömmel állapíthatjuk meg, hogy szerte-szét ebben a csonkaország városaiban, falvaiban tartott tri- duumokon naponkint sok sok ezer magyar lelkét egy csodás ke­gyelmi erő simogatja, tisztogatja, erősíti egy szebb, egy méltóbb emberi életre: Szent István szel­lemében megújúlt új magyar élet folytatására. — Ahogy régi jám­bor eleink, nagy bajában a nem­zetnek, bünbánatra haj olták fejü­ket, úgy ezt az utat — a kereszt- utját választotta a mai keresztény magyarság is, amidőn mérlegre tette még megm radt összes ér­tékeit s figyelve a mérleg nyelvét döntés elé állította élő lelkiisme­retét. Valami láthatlan erő súgta meg néki, hogy jövendőnk sorsa egyedül csak azon fordulhat meg, hogy nemzetünk mennyire jut tudatára annak, hogy egyedül csak a léiek belső erején és eszmei eligazodásán fordul meg minden­kor a világ, a nemzetek sorsa! Mert bármilyen válságos jelensé­geket, viharos fordulatokat is lá­tunk a mai élet felszínén, azt is meg kell látnunk, hogy az ese mények mögött tulajdanképen az emberi lélek nagy válsága rejlik. A ma mindenütt folyó véres harcok, gazdasági bajok és egyéb sok nevű válságok is a kérdések legmélyén erkölcsi sorvadásból, szellemi deficitből erednek. — A világtörténet e megrendítő fordu­lataival bizonyítja az igét, hogy nemcsak kenyérrel él az ember... és figyelmeztetik, hogy útja ingo­ványosa tévedt. És ha nem értik meg, hogy ezekben a válságokban rejlő katasztrófák a próféták nyelvén beszélnek és hogy a nagy megpróbáltatások lelki felemelkedést, hitet és eszményi- séget követelnek, hogy a bizony­talan talajról a biztos utia talál­janak, akkor elérkezett a sötét végzet beteljesedése: az idők tengerébe való omlás, amely után talán csak egy huliámfodrozás jelzi, hogy volt ... Ezen a nagy évfordulón tehát, ameyet számunkra jelent a szent- istváni esztendő, országunk sorsát intéző tényezőinknek legelsősor­ban, de velük együtt a nemzet minden igaz fiának is meg kell látnia, hogy a tagadás sötét ha­talmai, a keresztény kultúra ádáz ellenségei megtámadták a vallást, a hitet, a keresztény erkölcsi vi lágrendet és hatalmi eszközeikkel* FELÖLTŐT MdLETESEF Angol szövetek, kalap, ing és nyakkendő TÓTH szabónál ÚJDONSÁGOK Darányi miniszterelnök az izgágák és hisztériások ellen. Szent István esztendejének jelentősége Irta : Czohor Mátyás* ■BSMHSBHSSS

Next

/
Thumbnails
Contents