Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-04-17 / 86. szám
n#jo. április 17. ZAiamegyei újság 7. Báró E5tvös J. állást foglal az emoNcipáoié mollottAz irodalmi vita legkimagaslóbb eseménye volt br. Eötvös József értekezése az emancipációról a Budapesti Szemlének az 1848-iki országgyűlés idején megjelent számában. A romantikus, liberális Eötvös, aki a francia felvilágosodás emlőin nőtt fel, szintén természetjogi filozófikus alapokon fejti ki a zsidóság jogát az egyenjogúsításhoz. „A szabadság nem oly valami, mit érdemek jutalmául adni rajtunk áll: minden embernek vele született joga.“ Vitába száll az emancipáció ellenzőivel és rendre cáfolni igyekszik azok ellenvetéseit. Szerinte az emancipáció ellenzői négy fő okot hoznak fel az emancipáció .ejlen. Az egyik a zsidók romlottsága, a másik az, hogy a zsidóság f idegen nemzet, amely, ha felszabadul, veszélyes lehet nemzetünkre, ,harmadik ok a zsidók vallása és vallásos könyveikben, különösen a Talmudban lefektetett vallási tételeik és végül, negyedik, hogy a zsidók felszabadítása érdekeinket sérti. Liberális-nacionalista gondolkodása, amelyhez wettheri érzelmek, szentimentális-romantikus felfogás és philantropizmus párosult, a zsidóság mellé állította Eötvöst. — Állásfoglalása ellentétben áll a mai felfogással. — Az emancipációról irt értekezésében vitába száll az egyenjogúsítás ellenzőivel és rendre igyekszik megcáfolni azok ellenvetéseit. így arra az ellenvetésre, amely ma is a legfőbb ellenérv a zsidóság ellen, hogy a zsidóság felszabadítása veszélyes amagyar nemzetre, ezt feleli: lehetetlenség. „Mert lehet-e — Írja — valaki annyira pesszimista, hogy e nemzetiséget, mely egy ezred év előtt Ázsia közepéből a történet fergetegei közt e határok közzé vetve itt gyökeret vert és oly sok viszontagság, tatárdulás, török hódoltság után ma is é>, hogy e nemzetiséget néhány ezer zsidó poigárositása által veszélyeztetve lássa.“ A zsidó, ha felszabadítják — mondja tovább —nem fogja többet idegennek érezsi magát e hazában, nem választják el tőlünk, sem vallása, sem külön élettörvényei és ha eddig nemzetünk iránt nem érzett rokonszenvet, ha szabad lesz, a nemzeiünk iránti részvét felébred benne és szeretni fogja e hazát. Mert mi is az a haza ? A haza nem a szülőföld, nem a tér, amelyen felnőttünk, amelyért halni készek vagyunk, a haza az a hely, amelyen magunkat szabadnak érezhetjük. A honszeretet csak a szabadságban verheti gyökerét; az embernek első szüksége a szabadság, amely ha elveszett, a haza neve elveszti bájerejét. Ha tehát honszeretetet követelünk a zsidótól, tegyük szabaddá, mert honszeretet egyedül az alkotmánytól függ. Ott, ahol az alkotmány ezt nekik megadta, ott a zsidóság áldozatokat hozott a hazáért Azt mondják az emancipáció ellenzői — folytatja Eötvös —, hogy a zsidók vallásuk miatt nem egyesülhetnek a keresztény nemzetiséggel, de kérdi: vajion nem éltek-e századok óta együtt a katolikusok és protestánsok ? Vagy — vetik ellene az emancipációnak — Messiásukat várják a zsidók, ki régi hazájukat visszaállítja, ezért nekik a haza csak lakóhely. Ezek az ellenveiések nem állhatnak meg, hiszen maguk a zsidók is több ízben kijelentették, hogy ők ott, ahol felszabadítják őket, annak a hazának a fiai és aki láncaikat összetöri, az nekik a Messiásuk. Tehát a nemzetiségben okot keresni az emancipáció ellen nem lehet, mert a zsidók részint helyzetüktől kényszerítve, részint talán hibás vallási fogalmak által megtévesztve, ragaszkodtak külön nemzetiségükhöz. Eötvös fejtegetései a zsidóság beolvasztásában rejlő és nemze = tiségünket, nemzetünket fenyegető veszélyekről, tehát odavezetnek, hogy az a magyar nemzet, amely kiállotta a tatárdulást, a török hódoltságot, megbirkózik azzal a parányi zsidósággal is — tehát nincs mitől tartanunk. De különben is a zsidóság beolvad majd hazafiak táborába, hazájának tekinti majd azt az országot, hol szabadságot kap, hiszen a haza és a szabadság egy fogalom. (A befejező részt vasárnapi számunkban közöljük.) Szóttekintós a városban. Április hű maradt önmtgához. Ezt el keli ismernünk, bárha következetes következetlenségeivel sok kárt ii «közölt. Amikor egy kicsit lehttíötte a levegőt, szinte őrömmel töltött el bennünket, mert a fakadás márciusi tempója egy kissé gyors vált » nem bántuk, ha azt mérsékli. Ámde ez a mérséklés olyan arányokat öltöd, hogy előállott a másik szélsőség. Fagyot kap uns. Károk azonban csak helyenként mutatkoznak és a szeszélyes Április elvonulásával talán pótlódnak azok, — legalábbis jótészben. * Bent a városban nem igen tapasztalhatók károk. A fák, cseriék, virágok srépen diszienek. U cáink, parkjaink magukra öltötték a tavasz zöld palástját, amelyet virágok disiiienek. Még azok is gyönyörködnek a tavasz ajándékában, akik olyan nagy ellenségei voltak a parkosításnak, akik fennen hangoztatták, minek a szegény városnak a park, a virág, a — fa. Elfelejtették azonban azt, hogy a városnak rendezése, csinosítása nem csak passiója valakinek, hanem köztisztasági és közegészségügyi szempontból elengedhetetlen követelmény. A prrkosüás nagy ellenségeinek is jobb, hogy nagy por- termelő felületek helyett aszfaltot éa gyepet kaptak, az ő szemük is szívesebben látja fa virágoktól pompázó parkokat, fákkal és gyeppel, virágágyakkal szegélyezett útvonalakat, mint puszta, csupasz, minden éietjeleniéget néíküiöiő területeket. És meg kell gondolniok azt i§, h»gy nálunk a városrendezés és csinosítás tulgjdonképen a nyomornak kamatoztatása, mert a munkákat teljesen az inségmunkák keretében foganatosították. De m$g: ha pénzbe is került valami, az ember egészsége megéri azt. Az egészségügyre kiadott pénz nem haszontalan befektetés. No és szép, csinos utcában is mindenki szívesebben lakik, mint a piszkosban, elhanyagoltban. Az sem tagadható, hogy néhány négyzetméter vízhatlan ponyva és egypár gerenda kevesebbe kerül, mint egy emeletes ház, de árért egyikünk sem sírja vissza a nomád életet. * Valamikor, nem is olyan régen, alig egy évhzede, ha idegen jött a városba, bármelyik irányból, már az első házaknál megalkotta a véleményét a városról. Szinte a szeme elé rajzolódott a Dante-i fölirat: Tegyetek le minden reménytől. Üiött-kopott házak, poros-sáros, egy szál nöyény nélküli utcák : ez volt Zalaegerszeg. Ma ? Mind ennek az ellentéte. Meglepi az idegent a város bejárata, ami síelőit elijesztette. Az a látvány, ami a vasúton érkezők szemei elé lárui, olyan pompás, hogy ahoz hasonlóval talán egyetlen vidéki városunk sem dicsekedhetik, Az állomástól a Petőfi utcáig valóságos sétatér a közlekedési ut. A Baross liget is már liget- számba megy. A hozzá csatlakozó Mussolini liget pedig minden várakozást felülmúl. Igen szép most, amióta düledező kerítésé i?ek eitisrtitása után rendbeboz- ták, a Deák-tér is. Csúnya nő nincs többéi A legelhanyagoltabb arcbőrt is rövid idő alatt megszépíti a világhírű nagyenyedi Kovács króm Éjjeli használatra kék csomagolásban (zsiros), nappali használatra sárga csomagolásban (száraz). Figyeijen a védjegyre ! A vasútról jövet azonban a Kossuth Lajos utcán mint durva ellentét öilik szemükbe néhány ház, amelyek ott rneglapulnak. De ezeknél még bámóbbsn hatnak azok a düledező épületek, amelyek a csinos Kazinciy-teret a szintén me&cdnositoH Rákóczí- utcávél összekötik. Hát ezek a legutolsó cigánytanyának is szégyenére válnának. Inkább denevérek és patkányok tanyájának illenek be, mint lakóházaknak. Várjuk, hogy a városi hatóság megtalálja a lehetőséget, a módot és eszközöket arra, hogy ezek az omladozó bagolyvárak eltűnjenek a város legszebb pontjairól. Erre különben a polgár- mester, akinek szintén szívügye j a város csinosítása, ígéretet is tett. * A város déli és nyugati részén pár év alatt .egészen új városrészek képződtek. A déli városrész megfelelő utak segítségével szabályszerűen kapcsolódik be a város régi területébe ; a nyugati rész azonban csak, egyetlen utcán, a Rákóczi utcán át érintkezhetek a város többi részével. Nagy szükség volna itt a vasút mégköseiitheiége érdekében is új utcák nyitására és annak a régen beígért átlós uínak a megépítésére. Tudjuk, mi az akadály. De céltudatos intézkedésekkel tatán ez az akadály is elhárítható lenne. Megnyílott a Kisfalndy-Muzeum. Az elmúlt évben két részre osztott sümegi Állami Darnay- Muzeum sok ezernyi történeti, egyházi, iparművészeti és néprajzi anyagából közeljövőben — legfelsőbb terv szerint — a Balatoni Muzeum palotájában Keszthelyen, Országos vidéki minta múzeumot létesítenek. Az eddigi sümegi muzeum épület emeletén új átrendezéssel ismét elhelyezést nyert a Kisfaludy-Muzeum. A muzeum termeiben vannak kiállítva Kisfaludy Sándor és Sze- gedy Róza bútorain, képein és emléktárgyain kívül, falitárlókban — gyűjteményesen elhelyezve — Kisfaludy Sándor és Károly, valamint a magyar irodalom és történelem halhatatlanjainak kézirat fogalmazványai, levelezései és okmányai stb. A Kisfaludy-Muzeum ismét megnyílott, megtekintésére reggel 8 órától délután 5 óráig az érdeklődő nagyközönséget szívesen látja az Állami Darnay-Muzeum igazgatója.
