Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-04-14 / 84. szám
Zala®egyei Újság i938. április 14 JMMaEMMWBHB—H—i— ^'eslj Hírlapnál 43 közül 20 zsidó dolgozik. Irodalom. Az irodalomban sem más a helyzet. Budapest 6 nagy kiadó- vállalata közül 4 zsidó kézben van. Az Alhaeneum, Franklin- társulaí, Révai és végül a Singer és Wolfner. Ennek megfelelően a felkapott iró& és színpadi szerkők is a zsidóság köréből kerülnek ki. Tanulságos az írói és felvett nevek mellett a családi nevet is kiírni. Az írók között említjük: Ágai (Rosenzweig) Adolfot, Biró (Blau) Lajost, Molnár (Neumann) Ferencet, Szomori (Weiss) Dezsőt, Heitai (Herzl) Jenőt, Erdős (Éhrentha ) Renét, Bús-Fekete Lászlót, Szenes (Schlesingei) Bélát, Fenyő (Fleíschmsnn) Miksái. Művészet. Az állami színházakon kívül egyetlen keresztény színház sincs Budapesten. A színészek 24 százaléka zsidó. A zeneművészet berkeiben is számos zsidóval találkozunk. Majd minden hangversenyen zsidó a szólista, vagy karmester. A Zene művészeti Főiskolán is sok zsidó tanár van. A legnagyobb hangversenyiroda zsidó: Rózsavölgyi. Zsidó zeneszerzők közölt megemlítjük : Ábrahám Pál, Brodszky Miklós, Kálmán Róbert, Herényi- Heidelberg Albert, Zerkovitz Béla neveit. Ipar és kereskedelem A jövedelmezőbb iparágak nagy mértékben elzsidósodiak. Kü önö- sen az utóbbi időben fellendült idegenforgalmi és vendéglátó ipar mutat fel nagyszázaléku elzsidósodást. Magyarország vendéglátó Ipara egy ötödrészben zsidó kézben van. Pesten például a szállodák 45 százaléka, kávé házak 47 százaléka, pálsnkakeres- kedéseknek pedig 90 százaléka van zeidókézben. A könyvnyomdák 65 százaléka zsidó, a szabók ellenben csak 35 százalékban di csefcedheínek zsidó szaklársakkal. A cipészek pedig már csak 18 százalékban. A kéményseprők végül csak 17 százalékban. Ácsok 1'8 százalék, mosónők 2 százalék, tetőfedők 0 százalék zsidót jeleznek. A legnagyobb megerőltetéssel járó és kevécbé jövedelmező foglalkozási és iparágak tehát a nem zsidók számára maradnak. A hagy ipari vállalatoknál annál nagyobb e befolyás. Bosnyák Zoltán Magyarország elzsidóso- dása című írásában közöl egy kimutatást, amely szerint a 20 legnagyobb részvénytársaság 336 igazgatósági tagja közül 285, azaz 70 százalék a zsidó. A kereskedelemben való zsidó előretörés köztudomású. Magyar- országon 83 671 önálló kereskedő kőiül 38.072, azaz 45 százalék zsidó. Bankok. A zsidó halalom fellegvárai azonban a bankok. 1930 ban Magyarországon 324 önálló bankember volt. Ezek közül 223, azaz 69 százalék volt a zsidó. Az állami pénzintézetek kivételével a legtöbb magyar nagybank zsidó kézben van. A 20 legbefolyásosabb zsidó pénzembernek összesen 249 felügyelőbi/oltsági tagsága van különböző pénzintézeteknél. Szabad foglalkozások. Ügyvédek között 49 százalék, orvosok közt 34, a mérnökök közt pedig 30 százalék a zsidó. Egyéb foglalkozási ágak viszont a normális arányszámon alul maradnak. Á'lasni hivatalnokok közölt például csak 14 százalék a zsidó. A hadseregnél 0*3, földművesek között 0'08 százalék 4 zsidó arányszám, Cselédek között OT, bányászok között 01 százaléka zsidó. A nemzeti jövedelemnek — statisztikusok számlása szerint — legalább 24 száziléka zsidóké. A lakosság egyhuizadíé a jövedelem egynegyede 11 1935-ben ilyen liberalizmus: hazaárulás ! 126 egymillión felüli jövedelem volt Magyarországon. A 126 közül 105 zsidó!! Prohászka O.tokár szavai ma is elvünk a zsidókérdés megoldására : Nem embertársainkkal szemben való gyűlölet, tehát a zsidókkal szemben sem gyűlölet vezet bennünket, hanem a szere tét; és pedig az önmagunkkal szemben kőtelező szeretet ! Ez nem aniiszemilizmus ás nem reakció, hanem keresiiényíég és magyarság. Ez akkor is elvünk, ha némelyek a liberalizmus ne- vébén összecsapják a kezüket. Az A lakosság is látogathatja a kórházkápolnát a belügyminiszter döntése szerint. Elutasította a miniszter a kórházigazgató felülvizsgálati kérelmét. Zalaegerszeg város képviselő testületé 1936. december 15 én tartott közgyűlésében foglalkozott sz annak idején közadakozásból épített bórházkápolna bővítésének ügyével. A bővítéshez hozzájárult, de • kikötötte, hogy a kápolnát csak a kórházi betegek és alkalmazottak látogathatják. Ez a kikötés évdzedes gyakorlatot sértett, mert hiszen a kápolnát a betegeken ki ül kezdettől fogva látogatta a város közönsége is, különösen a közelben lakó vas- utasak, A közönség kizárása miatt Pehm József pápai prelátus fe- lebbezést adott be a vármegye kisgyüiésébez, amely a fe'ebbe- zésnek helyt adva kimondotta, hogy a város lakossága továbbra is látogathatja a kórházkápolnát. A kisgyüiá3 határozata el en felülvizsgálati kéremmel é t a belügyminiszterhez Jincsó Benedek dr. kórházigazgató, aki többek között közegészségügyi okokra is hivatko;otl. Most érkezeit meg az ügyben a belügyminiszter dön ése a vármegyéhez. A miniszter elutasította a kórházigazgató feiülvízs- gá’ali kérelmét, megállapítva, hogy a kisgyülás jogszerűen járt el, amikor a kápolna látogatásának tilalmát visszavonta. Az a körülmény — mondja a miniszter döntése —, hoiy a közadakozásból bővítendő kápolnát a betegeken és alkalmazottakon kivül má sok is látogatják, a kórháira jogsérelmet nem jelent. Ezt az eljárást követik más köakórházak és állami egészségügyi mézetek kápolnáinál is, amelyekben az isten Its ti eleteken a lakosság is résztvehet. Nem iát a miniszter közegészségügyi veszélyt sem. Amin! mondja, a kápolna kibővítése és használatának módja szoros értelemben vett közegészségügyi kérdésnek nem ték nthető. A kápolnában és a hozzá vezető utón a fertőzés lehs őségé nem nagyobb, mint bármely más helyen, ahol az emberek nagyobb tömeg ben fordulnak meg, mert a kórház fertőző betegségben szenvedő ápoltjait tartozik gondosan elkülöníteni. Ha a kórházüíem any- nyira veszé!yes ,-oin?, mint ami- nőre a panaszos igazgató felszólalására következtetni lehetne, akkor elsősorban a betegek látogatását kd'ene eltiltani. A döntés amelyet a miniszter nevében Johann Béla orvos- államtitkár irt alá, bizonyára megnyugvást kelt az érdekelt városi lakosság körében. Az iparügyi minisztérium körtáviratban hívta meg az iparosok és kereskedők százezres tömegeit a budapesti Nemzetközi Vásár megtekintésére. E hét elején nagyfontosságu táviratot kapott az iparügyi mi- ni3ztéiiumból az őrsi valamennyi ipartestülete, minden ke- reskedemi és iparkamarája, ősz- szes ipari és kereskedelmi szer vezete és érdekképviselete. E | szervezeteken keresztül a mi- * nisztérium nyomatékosan mutat rá arra, hogy az április 29 én kezdődő Budapesti Nemzetközi Vásár a lehehelő legtüzetesebben mulatja be a legmodernebb termelési és gazdasági anyagokat és Nef0' tökéleteset Nyakkendőt Tóth»*i. Angol szSvetek. eszközöket, s ezáltal az idei vásár az ötéves terv végrebajáia szempontjából is óriási jelentőséget nyert. Epén ezért a minisztérium a vásár megtekintésére és alapos tanulmányoiására hivta fel az ország kereskedőit és iparosait — kivétel nélkül. Új gazdasági lendületet, ipari és kereskedelmi konjunktúrát hoz az ötéves terv végrehajtása, de persze csak azoknak, akik versenyképesen tudnak ebbe a hatalmas, országos munkába be- kspcsódni. Már pedig a legmodernebb anyagok és erkölcsök ismerete nélkül ez lehetetlenség, de nagyon is lehetségessé válik mindazok részére, akik nem sajnálják a fáradtságot a vásár át- tanu mányozására. Ezért hívja a minisztérium az iparosok és a kereskedők hatalmas tömegéi a vásárr-, amely azonban nemcsupáh felmérhetetlen ér ékü tanulságokat nyújt minderisinek, hanem egyben mindennemű újdonságnak is káprázatosán Síép kiállítása lesz. A vásár megtekintésére ezidén is féláron utazhatnak az érdeklődők bármely vasúti , vagy hajóállomásról Budapestre és vissza. A téíáru utalási és egyéb jelentős kedvezményeket biztosító vásárigazolványokat már ország- szene árusítják és ilyen igazolványt bárki válthat magának. Elítélték Hémeri Hagy Imrét. Budapest, április 13. A törvényszék ma 3 hónapi fogházra ítélte Kémcri Nagy Imrét a kép- viselőhás sérelmére elkövetett becsületsértés vétsége miatt. Az Ítélet nem jogerős. Papnevelés Oroszország részére» Nemrégiben igen érdekes be- sietgesés látott napvilágot az angol saj óban. Wiicock angol jezsuita páter az orosz egyházi ügyek legjobb ismerője nyilatkozott az orosz papi utánpótlásról. Kijelentette, hogy legkö elebb még erőteljesebben indul meg a papi utánpótlás szorgalmazása Oroszország részére. A Szentatya már beleegyezett, hogy orosz papi szemináriumokat állítsanak fel Európában és Á siában. A A kezdeményező lépéseket Mandzsúriában és Namurban (Belgium) teszik meg. Namurban már fennéd egy orosz intézet, ahol fiatal orosz menekülteket annakidején felvettek s egy részüket pappá képezték ki. Ezek a szemináriumok arra szolgálnak, hogy utánpótlást nyúj tanak a jelenleg titokban működő oroszországi lelkészeknek. összesen 13 katolikus lelkész van jelenleg Oroszországban, valsmennien nagyon örr^ek és az állandó szenvedés tökéletesen aláásta egészségüket. Nincs messze az idő tehát, amikor Oroszország teljésen katolikus pap nélkül marad. 12 évvel ezelőtt még 500 katolikus pap működött a Szovjet Birodalom területén. Azután elkezdődött a megerősített egyházüldözés és 1937. végén 250 már nem élt. A többi börtönben ül s ott várja, hogy mi történik vele. Legnagyobb ré- szök életfogytiglani börtönre, vagy száműzetésre van ítélve.
