Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-04-14 / 84. szám

Zala®egyei Újság i938. április 14 JMMaEMMWBHB—H—i— ^'eslj Hírlapnál 43 közül 20 zsidó dolgozik. Irodalom. Az irodalomban sem más a helyzet. Budapest 6 nagy kiadó- vállalata közül 4 zsidó kézben van. Az Alhaeneum, Franklin- társulaí, Révai és végül a Singer és Wolfner. Ennek megfelelően a felkapott iró& és színpadi szerkők is a zsidóság köréből kerülnek ki. Tanulságos az írói és felvett nevek mellett a családi nevet is kiírni. Az írók között említjük: Ágai (Rosenzweig) Adolfot, Biró (Blau) Lajost, Molnár (Neumann) Ferencet, Szomori (Weiss) De­zsőt, Heitai (Herzl) Jenőt, Erdős (Éhrentha ) Renét, Bús-Fekete Lászlót, Szenes (Schlesingei) Bé­lát, Fenyő (Fleíschmsnn) Miksái. Művészet. Az állami színházakon kívül egyetlen keresztény színház sincs Budapesten. A színészek 24 szá­zaléka zsidó. A zeneművészet berkeiben is számos zsidóval találkozunk. Majd minden hangversenyen zsidó a szólista, vagy karmester. A Zene művészeti Főiskolán is sok zsidó tanár van. A legnagyobb hang­versenyiroda zsidó: Rózsavölgyi. Zsidó zeneszerzők közölt meg­említjük : Ábrahám Pál, Brodszky Miklós, Kálmán Róbert, Herényi- Heidelberg Albert, Zerkovitz Béla neveit. Ipar és kereskedelem A jövedelmezőbb iparágak nagy mértékben elzsidósodiak. Kü önö- sen az utóbbi időben fellendült idegenforgalmi és vendéglátó ipar mutat fel nagyszázaléku elzsidósodást. Magyarország ven­déglátó Ipara egy ötödrészben zsidó kézben van. Pesten például a szállodák 45 százaléka, kávé házak 47 százaléka, pálsnkakeres- kedéseknek pedig 90 százaléka van zeidókézben. A könyvnyom­dák 65 százaléka zsidó, a szabók ellenben csak 35 százalékban di csefcedheínek zsidó szaklársakkal. A cipészek pedig már csak 18 százalékban. A kéményseprők végül csak 17 százalékban. Ácsok 1'8 százalék, mosónők 2 száza­lék, tetőfedők 0 százalék zsidót jeleznek. A legnagyobb megeről­tetéssel járó és kevécbé jövedel­mező foglalkozási és iparágak tehát a nem zsidók számára ma­radnak. A hagy ipari vállalatoknál an­nál nagyobb e befolyás. Bosnyák Zoltán Magyarország elzsidóso- dása című írásában közöl egy kimutatást, amely szerint a 20 legnagyobb részvénytársaság 336 igazgatósági tagja közül 285, azaz 70 százalék a zsidó. A kereskedelemben való zsidó előretörés köztudomású. Magyar- országon 83 671 önálló kereskedő kőiül 38.072, azaz 45 százalék zsidó. Bankok. A zsidó halalom fellegvárai azonban a bankok. 1930 ban Magyarországon 324 önálló bankember volt. Ezek közül 223, azaz 69 százalék volt a zsidó. Az állami pénzintézetek kivételé­vel a legtöbb magyar nagybank zsidó kézben van. A 20 legbe­folyásosabb zsidó pénzembernek összesen 249 felügyelőbi/oltsági tagsága van különböző pénzinté­zeteknél. Szabad foglalkozások. Ügyvédek között 49 százalék, orvosok közt 34, a mérnökök közt pedig 30 százalék a zsidó. Egyéb foglalkozási ágak vi­szont a normális arányszámon alul maradnak. Á'lasni hivatalno­kok közölt például csak 14 szá­zalék a zsidó. A hadseregnél 0*3, földművesek között 0'08 százalék 4 zsidó arányszám, Cselédek kö­zött OT, bányászok között 01 százaléka zsidó. A nemzeti jövedelemnek — sta­tisztikusok számlása szerint — legalább 24 száziléka zsidóké. A lakosság egyhuizadíé a jö­vedelem egynegyede 11 1935-ben ilyen liberalizmus: hazaárulás ! 126 egymillión felüli jövedelem volt Magyarországon. A 126 kö­zül 105 zsidó!! Prohászka O.tokár szavai ma is elvünk a zsidókérdés megol­dására : Nem embertársainkkal szemben való gyűlölet, tehát a zsidókkal szemben sem gyűlölet vezet bennünket, hanem a szere tét; és pedig az önmagunkkal szemben kőtelező szeretet ! Ez nem aniiszemilizmus ás nem reakció, hanem keresiiényíég és magyarság. Ez akkor is elvünk, ha némelyek a liberalizmus ne- vébén összecsapják a kezüket. Az A lakosság is látogathatja a kórházkápolnát a belügy­miniszter döntése szerint. Elutasította a miniszter a kórházigazgató felülvizsgálati kérelmét. Zalaegerszeg város képviselő testületé 1936. december 15 én tartott közgyűlésében foglalkozott sz annak idején közadakozásból épített bórházkápolna bővítésének ügyével. A bővítéshez hozzájárult, de • kikötötte, hogy a kápolnát csak a kórházi betegek és alkal­mazottak látogathatják. Ez a ki­kötés évdzedes gyakorlatot sér­tett, mert hiszen a kápolnát a betegeken ki ül kezdettől fogva látogatta a város közönsége is, különösen a közelben lakó vas- utasak, A közönség kizárása miatt Pehm József pápai prelátus fe- lebbezést adott be a vármegye kisgyüiésébez, amely a fe'ebbe- zésnek helyt adva kimondotta, hogy a város lakossága továbbra is látogathatja a kórházkápolnát. A kisgyüiá3 határozata el en fe­lülvizsgálati kéremmel é t a bel­ügyminiszterhez Jincsó Benedek dr. kórházigazgató, aki többek között közegészségügyi okokra is hivatko;otl. Most érkezeit meg az ügyben a belügyminiszter dön ése a vár­megyéhez. A miniszter elutasí­totta a kórházigazgató feiülvízs- gá’ali kérelmét, megállapítva, hogy a kisgyülás jogszerűen járt el, amikor a kápolna látogatásának tilalmát visszavonta. Az a körül­mény — mondja a miniszter döntése —, hoiy a közadakozás­ból bővítendő kápolnát a betege­ken és alkalmazottakon kivül má sok is látogatják, a kórháira jog­sérelmet nem jelent. Ezt az el­járást követik más köakórházak és állami egészségügyi mézetek kápolnáinál is, amelyekben az isten Its ti eleteken a lakosság is résztvehet. Nem iát a miniszter közegész­ségügyi veszélyt sem. Amin! mondja, a kápolna kibővítése és használatának módja szoros ér­telemben vett közegészségügyi kérdésnek nem ték nthető. A ká­polnában és a hozzá vezető utón a fertőzés lehs őségé nem na­gyobb, mint bármely más helyen, ahol az emberek nagyobb tömeg ben fordulnak meg, mert a kór­ház fertőző betegségben szenvedő ápoltjait tartozik gondosan elkü­löníteni. Ha a kórházüíem any- nyira veszé!yes ,-oin?, mint ami- nőre a panaszos igazgató felszó­lalására következtetni lehetne, ak­kor elsősorban a betegek látoga­tását kd'ene eltiltani. A döntés amelyet a miniszter nevében Johann Béla orvos- államtitkár irt alá, bizonyára megnyugvást kelt az érdekelt vá­rosi lakosság körében. Az iparügyi minisztérium körtáviratban hívta meg az iparosok és kereskedők százezres tömegeit a budapesti Nemzetközi Vásár meg­tekintésére. E hét elején nagyfontosságu táviratot kapott az iparügyi mi- ni3ztéiiumból az őrsi vala­mennyi ipartestülete, minden ke- reskedemi és iparkamarája, ősz- szes ipari és kereskedelmi szer vezete és érdekképviselete. E | szervezeteken keresztül a mi- * nisztérium nyomatékosan mutat rá arra, hogy az április 29 én kezdődő Budapesti Nemzetközi Vásár a lehehelő legtüzetesebben mulatja be a legmodernebb ter­melési és gazdasági anyagokat és Nef0' tökéleteset Nyakkendőt Tóth»*i. Angol szSvetek. eszközöket, s ezáltal az idei vá­sár az ötéves terv végrebajáia szempontjából is óriási jelentősé­get nyert. Epén ezért a minisz­térium a vásár megtekintésére és alapos tanulmányoiására hivta fel az ország kereskedőit és ipa­rosait — kivétel nélkül. Új gazdasági lendületet, ipari és kereskedelmi konjunktúrát hoz az ötéves terv végrehajtása, de persze csak azoknak, akik ver­senyképesen tudnak ebbe a ha­talmas, országos munkába be- kspcsódni. Már pedig a legmo­dernebb anyagok és erkölcsök ismerete nélkül ez lehetetlenség, de nagyon is lehetségessé válik mindazok részére, akik nem saj­nálják a fáradtságot a vásár át- tanu mányozására. Ezért hívja a minisztérium az iparosok és a kereskedők hatal­mas tömegéi a vásárr-, amely azonban nemcsupáh felmérhetet­len ér ékü tanulságokat nyújt minderisinek, hanem egyben min­dennemű újdonságnak is káprá­zatosán Síép kiállítása lesz. A vásár megtekintésére ezidén is féláron utazhatnak az érdeklő­dők bármely vasúti , vagy hajó­állomásról Budapestre és vissza. A téíáru utalási és egyéb jelen­tős kedvezményeket biztosító vá­sárigazolványokat már ország- szene árusítják és ilyen igazol­ványt bárki válthat magának. ­Elítélték Hémeri Hagy Imrét. Budapest, április 13. A tör­vényszék ma 3 hónapi fogházra ítélte Kémcri Nagy Imrét a kép- viselőhás sérelmére elkövetett becsületsértés vétsége miatt. Az Ítélet nem jogerős. Papnevelés Oroszország részére» Nemrégiben igen érdekes be- sietgesés látott napvilágot az an­gol saj óban. Wiicock angol je­zsuita páter az orosz egyházi ügyek legjobb ismerője nyilatko­zott az orosz papi utánpótlásról. Kijelentette, hogy legkö elebb még erőteljesebben indul meg a papi utánpótlás szorgalmazása Oroszország részére. A Szent­atya már beleegyezett, hogy orosz papi szemináriumokat állítsanak fel Európában és Á siában. A A kezdeményező lépéseket Mand­zsúriában és Namurban (Belgium) teszik meg. Namurban már fenn­éd egy orosz intézet, ahol fiatal orosz menekülteket annakidején felvettek s egy részüket pappá képezték ki. Ezek a szemináriu­mok arra szolgálnak, hogy után­pótlást nyúj tanak a jelenleg ti­tokban működő oroszországi lel­készeknek. összesen 13 katolikus lelkész van jelenleg Oroszország­ban, valsmennien nagyon örr^ek és az állandó szenvedés tökéle­tesen aláásta egészségüket. Nincs messze az idő tehát, amikor Oroszország teljésen katolikus pap nélkül marad. 12 évvel ez­előtt még 500 katolikus pap mű­ködött a Szovjet Birodalom terü­letén. Azután elkezdődött a meg­erősített egyházüldözés és 1937. végén 250 már nem élt. A többi börtönben ül s ott várja, hogy mi történik vele. Legnagyobb ré- szök életfogytiglani börtönre, vagy száműzetésre van ítélve.

Next

/
Thumbnails
Contents