Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-04-02 / 74. szám

2. Zalamegyei Újság i938. április 2. «■ rr mm r FELÖLTŐI MElETESET I TÓTH »tónál' Angol Követek, kalap, ing és nyakkendő * ÚJDONSÁGOK Két minisztertől biztató Ígéretet kapott Keszthely. va! fejeződött be. Elismerését fe­jezte ki Marx Viktor kántor-tani' tónak és a falunap rendezésében résztvevő vezető embereknek és egyben kijelentette, hogy a három nepos ünnepség a legteljesebb mértékben sikerült. Hiinka súlyos beteg. Rózsahegy, ápriiis 1. Hlinka András, a tót néppárt vezére az utóbbi időben betegeskedett, mé­gis folytatta működését, bár az orvosok etíői eltiltották. Híinka ma reggel misézni ment a temp­lomba és ott összeesett Az orvo­sok komolynak látják állapotát és tüdőgyuíadástói tartanak. Rövid táviratok. Újpest polgármesterévé Phol Sándor közpo'nti j irási főszolga­bíró! választották meg. — Szá­las! Ferenc államfelforgatási bűnügyé! ma kezdte tárgyalni a tábla. A törvényszék tudvalévőén 10 hónapi ásíamfogházra iiéite lázadásra való szövetkezésért. — A borsodmegjrei Arnóí község­ben az éjszaka * nagy tűz pusztí­tott. Leégett 18 há?, 62 gazda­sági épület, sok takarmány és állat. Hős apácák az égő Kínában. Egy Sanghaiban megjelenő francianyelvü liberális lap írja a következő sorokat: A sanghsi Szent Szív kórház apácái a há­borús veszélyek kellős közepébe betűitek. Miután megtsgpd ák a kós házat és betegeiket el­hagyni, elvágták őket a külvilág­gá! vaió minden érintkezéstől. Egyedül maradtak a hadizóna ke-$s közepén. Az idézett lap haditudósítója végül is nagy nehézségek árán eljutott a veszélyeztetett kórházig. Első kér­dése az volt, hogy mire van szükségük. Élelmiszerekre, vÖlt a válasz, hogy a számos menekült­nek, akik az éhségtől, fáradalmak tó! ás sebektől félhoitan érkeznek teozzánk, erősítést nyújthatunk. És maguk ? kérdezte tovább zz újságíró. Maguknak mire van szükségük? Semmire, köszönjük, — volt a válasz. Végül is bosz- szss tanakodás után kitalálják, hogy egy zseblámpa kellene ne­kik, mert a villanyvilágítást szin­tén megszakították és éjjel a be­tegek ellátása nehézségekbe üt­közik a sötétségben. Az apácák amtán hosszas faggatásra, ter­mészetes közvetlent éggel beszél­té« el az újságírónak szörnyű kalandjaikat a bor^aímas hábo­rú közepette. Amikor a sebesül­teket gyűjtik össze a csatatéren, amely az egykor virágzó város romjain terül el, a pogány kínai soffőr nem megy egy tapodtat, se sebesültszállító sutójával, amíg egy apáca melléje nem ül és ró­zsafüzért nem imádkozik. A kór­ház tömve van, naponta mintegy 150 sebesült érkezik. És mind e borzalmak között moso­lyogva járna!-kelnek a krisztusi szeretet távolkeleti hírnökei. A li beráiis franca haditudósító cikkéi, így fejezi be : Kalapot előttük ! Bundák és kabátok molykár dien! megóvását vállaljuk. Schütz- árult áz Keszthely halaszthatatlan pro- | blémáinak megoldása érdekében, mint fi Balatoni Kurír Írja, hétfőn j vitéz Teleki Bála gróf főispán küldöttséget vezetett a kultusz­éi pénzügyminiszterhez. A kül­döttség Hóman Bálint kultuszmi­niszternél kérte, hogy a Bslatori Muzeum megnyitására évi 40 000 pengő beállítása mellett megsza­vazott 120 000 pengőt egy Ö3á- szegben és pedig a folyó év­ben bocsássa a muzeum részére a miniszter, hogy igy az ősz fo­lyamán az épületet befejezhessék és a múzeumot átadhassák ren­deltetésének. Kéiték továbbá, hogy a főgimná-ium tornatermé­nek felépítését és a tantermek bővítését anysgi segítséggel te­gye lehetővé a miniszter. Hóman Bálint igen szívélyesen fogadta a küldöttséget és melegen emléke­zett meg arról a törekvésről, amit Keszthelyen és általában a Balatonon a fürdőkuhusz fejlesz­tése érdekében tapasztal. A Magyar Nemzeti Szövetség kisebbségi szakosztálya dr. Steuer György elnöklete alatt legutóbb tartott ülésén Prokepy Imre Báci-Bodrog vármegye ny, fő ispánja, a kisebbségi kérdésnek egyik legkiválóbb szakértője és a magyar kisebbségeknek igen te­vékeny eiőharcoia „A magyarság helyzete Jugoszláviában“ cim alatt rendkívül tartalmas és nagy fi­gyelmet keltő előadást tartott. Ebből az előadásból közöljük az alábbi részleteket. Jugoszláviában a magyarság helyzete, bár a magyar közvéte mény szerint a Sojfdinovicä kormány alatt enyhült, de való jában lényeges javulás nem kö­vetkezett be. ígéretet felt, hogy s múzeumra vonatkozó kérelmet igyekszik teljesíteni, ugyancsak kilátásba helyeiíe a tornaterem megépiíéié- hez szükséges Csízeg előterem­tését is, míg a tantermek építé­séhez terveket kért. A küldöttség ezután Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter hez ment, aki ugyancsak melegen fogadta az előtárj ssztetteket. Hang­súlyozta, hogy igen jói ismeri a keszthelyi viszonyokat és maga is fontosnak tartja, különösen a vízvezeték mielőbbi megépítéséi. Teleki főispánéi Palecsay város- biró előterjesztésére kilátásba he­lyezte, hogy i kért 250.GC0 pen­gőt s vízvezeték költségeinek részbeni, fedezésére, ha nem is egy összegben, de lehetőleg a közeljövőben előteremti. Ugyan­csak kilátásba helyezte, hogy a Uinárirtásra és kotrásra kért ősz- szeget a fö'dmüveié&ügyi minisz­térium rendelkezésére beáHi'ja a költségvetésbe. és érdekképviseleti sérelmei. A magyarságnak, miután a Magyar Pártot 1729 ben felosz- látták, Jugoszláviában nincsen parlamenti képviselete, holott a magyar kieebbségnck számará­nyához képest 4—5 képviselőre és legalább 3—4 szenátorra van jogos igénye. A közigazgatási önkormányza­tot 1933—34 ben visszaállították ugyan, de a törvényt a mai napig sem hajtották végre, úgy hogy a magyar kisebbség még azokban a községekben és váro­sokban is, ahol abszolút többsége van, alig vaa képviselve. Nincsen számarányának meg­felelően képviselve a magyar ki­sebbség az adókivetést és fel­A magyarság politikai DIVATOS SPORTING 4*80, TRIKÓSE- LYSLSfS SPO&T LEGÚJABB 5*50 P-TŐL HORVÁTH JENŐ STJ DIVATÁRUÜZLETÉBEN. (PLÉ­BÁNIAÉPÜLET.) TELEFON 112. A magyarság helyzete Jugoszláviában. szólsmlási bizottságokban sem, ami a magyar adózó polgároknak igazságtalan és szerfelett arányta­lan túladóztatását vonja maga után. Az ügyvédi, orvosi, kereske­delmi és ipari kamarákban, va­lamint a legújabban megalakított mezőgazdasági kamarákban sem kapta meg a magyarság arányos képviseletét. A Duna—bánsági mezőgatdasági kamarában a 400 ezernyi magyarság, amely 70 százalékban mezőgazdasággal fog­lalkozik, mindössze egy helyettesi tagságot kapott. A közhivatalokban 220.000 ál­lami és önkormány rati tisztvise­lő közölt alig a’<ad néhányszáz magyar nemzetiségű tisztviselő, azok is alantas állásban. A magyarlakta községekben egyálíalébin nincs magyar nem­zetiségű jegyző, holott & szerbek­nek a magyar malom alatt a közigazgatásban, a bíróságnál, sőt a hadsereg tisztikarában is egészen e iegmsgasabb állásokig szabad érvényesülési lehetőségük voit. A magyarság kulturális jogfosztása. hkotei és kulturális téren sem szerzett érvényt a jugoszláviai kormány a kisebbségi szerződés­nek. A msgysrságnak legalább 307 elemi iskolai tagozat járna, ami 1228 elemi iskolai osztály­nak felelne meg. Ezzel szemben csupán 132 elemi iskolai tagoza­ta van. de ezekben is nagyobb­részt államnyelven tanítanak, magyarul nem tudó szerb tanítók. A magyar kisebbséget számará­nyánál fogva 1084 tanítói állás illetné míg, ezzel szemben a magyarságnak csak 130 magyar nemzetiségű tanítója van. A ma gyár teniiók utánpét áfáról nin csen in áíménycsen gondoskodva, jól lehet annak idején a 382 000- nyi s erbségnek a magyar ura­lom a sít 2 tanítóképzője is volt. Horvát Szláv .mország és Sla­vonia területén élő 85—90.000« nyi magyarságnak egyetlenegy magyar lénnyé.vü elemi iskolája sincs. Magyar magániskolát, a béke- szerződésekkel te jssen ellentétben létesíteni nem lehet, ho olt a vojvodinsi szerbségnek 179 ön­álló elemi népiskolája volt, sőt csonka országunk alig 18.000 főnyi szerbségének ma is 18 gö­rögkeleti szerb és autonóm isko­lája van. Az egyesületi élet és a nyelv­használat terén is a magyar ki­sebbségnek megszámSáihsiatlan sé elmei vannak, amelyek a ma­gyarországi szerbséget annak idején egyáltalában nem érték. A magyarság gazdasági elnyomása. A politikái üldözéssel, közjo­gokból való kirekesztéssel és a kulturális elnyomással párhuza­mosan halad a jugoszláviai ma­gyar kis&bbíég gazdasági kizsák- ' mányo'ása is. A magyarságtól fé millió kát holdat vetlek el, de földhöz egyetlenegy magyar föld- igénylőt som juttattak. A magyar­tagnak a közszolgálatból, köz- azállitáiokból, az összes érdek­képviseletek és szervezetek veze­tőségéből való kizárása, valamint az áila dó nagymérvű túladózta­tás a jugoszláviai magyarságnak helyrehozhatatlan károkat okoz. A délsziáviai magyarságnak az elszakitáikor 168 magyar pénz-

Next

/
Thumbnails
Contents