Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-06-26 / 142. szám
Felelős szerkesztő: H e r bo! y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, II POLITIKAI NAPILAP Iiéchenyi-tér 4. . , . = Telefonszám 128, 11 Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerűm Aratás. Talán a földkerekségen sehol- sem olyan szép az aratás, mint a magyar földön. Mintha nem is munka, hanem ünnep lenne ... Ringó búzatáblák, sárga rozsvetések ... Pirosló pipacs, fehér, nagyszemü, pislogó margaréták, kéklő búzavirágok . . . Légben a mezők dalos madara. Trillája a levegő szárnyain száll tova. Lélekemelő, szivetviditó hangulat .. . A dolgos munkás kéz kaszája csendül. Minden suhintásra megtáncol rajta a forró nap fénye s nyomában az érett gabona rendre- dől. Folyik a munka . .. Itt-ott a kaszafenés hangja hangzik. Belevegyül a marokszedők vig danája, akik „kévékre“ rakják a nehéz gabonakaiászokat. Nyomukban a kévekötözők serénykednek. Felnőttek, fiuk, leányok, arcukon a vidám boldogság. Jókedvű kacagásukba a fürj pitty-palattyja szói bele. Amott egy fogolycsapat menekül hangos szárnycsapásokkal. Hosszú kepesorok nyúlnak végig az alacsony tarlójú földeken, körülöttük a gereblyézők dolgoznak. Tikkasztó hőség ... A kaszás megíörli homlokát, nagyot húz a kancBÓból. Dél van. A falu kicsi harangjának szava végigszánt a sárga mezőkön. Lekerül a kalap a dacos férfifejekről s a dolgos kezek imára kacsolódnak. Hálát rebegnek valamennyien a Gondviselő áldásáért. Távol az ülőn feltűnnek az ebédhozók alakjai. Ebédelnek. AsztaluK egy-két kéve gabona. Az ebédet rövid pihenő követi a kepesorok árnyékában. Azután folyik tovább a munka sötét estig. Csapongó jókedv, fáradtságot senki sem érez. Munkájuknak ismét az esti harangszó vet véget. Ekkor összeszedik munkaeszközeiket s megindul hazafelé az arafósereg. A leányok koszorút fonnak, munkaeszközeiket a mező vadvirágaival diszilik fel. De a legények kalapjára is kerül a virágból. Azután nótába kezdenek. A pattogó dailamokat messze viszi a virágillattól nehéz esti szellő. A faluba érnek, ott is hangzik tovább nótájuk. A kis házikók ablakaiból kiszűrődik a lámpa- fény s az asztal estebédre várja az aratókat. Lassan csend ül a falura, csak itt-ott hallatszik halk beszéd az udvar kisajtaja előtt. I8meiő8ök, jóbarátok egy év ve- rejtékes munkájának gyümölcséről, az aratástól számolnak be egymásnak. De ekkor mégis elröppen az aratási hangulat. A férfikeblekből sóhajok szabadulnak fel, visszatér a kísértő bá- na', a magyar szomorúság . . . ... Ezt még az aratás ünnepe sem felejteti ... A nappal vidám aratók lelkére az est sötétsége visszahozza a sivár jelent, a szomorú valót , . . Vájjon ki arat az országtól orozva elvett területeken ? Ki vágja az elcsatolt országrészek buja szántóinak termését ? Magyar testvérek ? Lehet. De az is bizonyos, hogy a ka lászből csépelt szemet más, az illetéktelenek gyűjtik vékába . . . Igen, az illetéktelenek, akik nem vetnek, de aratnak . . . Nircs már jókedv! E’tünt! Talán nem is volt, csak a munka nehézségének palástolására szolgált a kacaj, a nóta . . . ... A falu házikóiban egyen- kint íassankint kialszik a mécses. Még s-gy-egy sóhaj s a fáradt aratók álomra hajtják fejüket . . . És álmodnak . . . Gyutay István. A kormánf^ó szózata a szantistváni ország hajdani fényének visszaszerzéséről Megkezdődtek az országos Szent Istiránunnepségek. Budapest, junius 25. A Szent István «mlékév országos bizottsága ma délelőtt ünnepi ülést tartott az Országház kupolacsarnokában és ezzel megkezdődtek az országos, hivatalos Szent István ünnepségek a nagy király halálának 900 éves fordulója alkalmából. Az ünnepi ülésen megjelentek a felsőház és a képviselőház tagjai, a kormány tagjai, s az ország egyházi, polgári és katonai előkelőségei. Délelőtt 11 órakor érkezett meg a kormányzó, akit a megjelentek meleg éljenzéssel fogadtak. Az énekkar a Himnuszt énekelte eí, majd Széchenyi Bertalan gróf felsőházi elnök megnyitó szavai után Horthy Miklós kormányzó mondott beszédet. — Kát éve fogant az a gondolat — mondotta —, hogy kifejezést adjunk annak a csodálatnak és hálának, amelyet első szent királyunk országépitő munkája iránt érzünk. Szent István volt az, aki véglegesen berendezte a magyarság új otthonát és irányt szabott a nemzet jövőjének. Látnoki szemével felismerte ás lángeszével megoldotta azt a problémát, amely a nemzet jövője vagy halála fölöit döntött. Jó- ságos kézzel, de eréliyel megalkotta a keresztény magyar királyságot, felépítette a magyar államot és bevezette népét st nyugati nemzetek kulturközösságébe. Megszervezte a magyar nemzet ön- kormányzatának alapvető intézményeit ; ezzel szilárd, de fejlődőképes keretét adta a nemzet életének, amely túlélte évszázadok viszontagságait, s amely lehetővé tette a magyar faj erényeinek át- j mentéséi a jelenkorba. | — A szeritistváni áliameszme 1. Európában mindig a béke és az igazság, a Szent Korona alatt élő népek testvéri együttműködésének és boldogulásának záloga volt. A történelmi viharé, k gyakran elhomályosították ezt az áilameszmét, de az eszmében élő életerő mindig napvilágra tört. A szint király jobbja ma is irányt mutat a nemzetnek és ha mi hódolni akarunk a nagy király bölcs szelleme előtt őseinkhez és magunkhoz méltóan, akkor eA egy fogadalom alakjában tehetjük : megfogadjuk, hogy minden képességünkkel és egyesitett erőnkkel azon leszünk, hogy visszaszerezzük Szent István országának hajdani fényét (Nagy taps). Imrédy Béla miniszterelnök mondott ezután nagyhatású emlékbeszédet Szent Istvánról. Hangsúlyozta, hogy Szent István emléke, amelynek iisztelete egyesit minden magyart, ma különösen erősen él a nemzet lelkében. Visszapillantást vetett a miniszterelnök Szent István korára, amikor két életforma vívta küzdelmét a magyar nemzetben. Ebben a súlyos időben Isten a legnagyobb ajándékot adta a magyar nemzetnek Szent István alakjában. Látnokot kaptunk, akinek egyúttal szentnek kellett lennie, mert csak a szent Isten-közelsége meríthet annyi erőt., amennyire Szent Istvánnak szüksége volt az ember- íeieiti feladatok megoldásához. Szent István előbb saját lelkében vívta meg a beiső harcot, majd megvivta a külső harcot is. Eltemette a múltból azt, ami meghall, ami csak bomlasztott volna, de átmentette a jövőbe az ősi magyar értékeket. Szent István tudta, hogy a nemzetet csak akkor lehet átmenteni a jövőbe, ha ! a krisztusi igazságokból merit erőt történelmi hivatásának meg- alapozához. Harc árán is bevezette népét a kereszténységbe, de utána a jóságos, békés, alkotó munka jött. A kereszténységgel közelebb hozta népét az egység felé. Nagy nevelő és tanító is volt. Megvetette az akkori kor értelmében a modern közigazgatás alapjait. Céltudatossággal, gyors áttekintéssel és eréllyeá négy évtized után új birodalom keletkezett, amelynek alapjait 900 év sem tudta megingatni. Szent István a magyar történelemben tündöklő jelenség, akit a magyar mindig kíván és meg is talál örök útjelzőül. Hóman Bálint miniszter beszámolt a Szent István év ünnepségeiről és alkotásairól. Jelentette, hogy augusztus 15*én avalják fel Esztergomban a kormányzó jelenlétében a helyreállított árpádházi királyi palotát és a Szent István emléket. Augusztus 17-én közszemlére teszik ki a Szent Koronát, 18 án tartják Székesfehérvárott az Ünnepi országgyűlési, 20-án Budapesten az ünnepi Szent Jobb körmenet. Ebben az évben Szent István emlékét maradandó alkotások is hirdetik, amilyenek az esztergomi és fehérvári romok feltárása, több szobor és emlékmű, zenei, irodalmi és festészeti alkotások stb. Korniss Gyula képviselőházi elnök zárószavai után az ünnepi ülést a Szózat eléneklése fejezte be. Délelőtt a koronázó templomban Serédi hercegprímás ünnepi szentmisét mondott, amelyen megjelent Imrédy miniszterelnök is. Istentiszteletek voltak a fele- kezetek templomaiban is. A Kál- vin-téri templomban Ravasz László, a Deák-téri templomban Raffay Sándor mondott beszédet Szent Istvánról. Ateista muzeum nyilt Harkovban. Moszkvai jelentés szerint a kar- kovi székesegyházban ateista múzeumot rendeztek be. Az új muzeum a következő szakosztályokra oszlik: „Az Egyház aknamunkája a kommunista állam eilen“, „Az ateisták üldözése külföldön“, „Ateizmus Szovjetoroszországban és a világ, egyes országaiban.“ Az Ukrajna területén dolgozó vallásellenes körök kezdeményezésére iétesitetl múzeumok közölt a karkovi a második. Az első ate« ista múzeumot Kievben állították fel. Moszkvai tervek szerint hasonló múzeumok felállítását készítik elő Középázeiában, amelynek anyagát az izlám elleni küzdelemre kívánják felhasználni.
