Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-06-15 / 133. szám
XXI. évfolyam 133. szám. Ara 3 fillér 1938. junius 15« Szerda. (wrkesztöség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, Bxéchenyi-tér 4. ... Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban ni w'iiim iiawiin aiiwi'ii Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Nagyszabású Szent István seregszemle Zalaegerszegen. A zalaegerszegi Szent Jobb ünnepségek kapcsán vasárnap nagyszabású Szent István seregszemlét is tartottak a helybeli és vidéki tömegek részére. Hat helyen folytak gyűlések, mindenütt hatalmas hivősereg részvételével. A férfiak gyűlését Türcsányi Sipos József nyug. táblai tanácselnök nyitotta meg mélyenszánió szavakkal. Férfias feladat — mondotta — meghajolni az előtt az ököl előtt, amely a magyarságot a kereszténységbe vitte; amely tudta forgatni a vitézi szablyát és tudott jámbor intelmeket írni Szent Imre herceg, s rajta keresztül valamennyiünk számára. Léber János dr, szerkesztő gyönyörű jellemzését adta Szent István egyéniségének és hallgatósága elé tárta azokat a vonásokat, amelyek például szolgálhatnak a mai magyar férfiúnak: Szent István rendíthetetlen kereszténységét, faj- és nemzeisze- retét, ragaszkodását az egyházhoz és papjaihoz. Beiedi Sándor átéléssel szavalta „Ab! Ho! vagy magyarok...“ kezdetű Szent István dicsőítést, majd Kovács Sándor püspöki tanácsos, országgyűlési képviselő mondott nagy beszédet. Többek között ezeket mondotta : — A Szent István esztendő bizonyára meghozza a katolikus újraéledés várvavárt idejét. — A magyar katolikusságnak egy táborban a helye, ha azt akarja, hogy a kongresszus eredményei a krisztusi elvek közéleti érvényesülésében is megmutatkozzanak. Mindenkinek ki kell állnia a gátra, gyerünk csömöri katolikusok! Vaílom, hogy nemcsak egy Imrédy Bála van a magyar életben, hanem nagyon sokan. Tudásra talán nem is lehet őket a miniszterelnök világraszóló tekintélyével összemérni, ds lelkületre teljesen azonosak. Hol vannak ezek az urak ? Ne mondja senki, hogy alusznak, de inkább valljuk be, hogy azért nem jönnek elő, mert a katolikus életben nem tudnak érvényesülni azoktól a régi grófoktól, akik a katolicizmus fellegvárait „szerzett jogon“ megszállva tartják és akik nem hajlandók jó katolikusnak elismerni mást, mint akik ehez tőlük nyerik a patentét. A konjunktúra katolikusok, a professzionisták eme legkevésbé szimpatikus fajának uralmát egyszerre megszüntetjük, ha az Imrédy lelkű katolikusok bátran kiállnak a síkra. — A dicsőséges Sient Jobb országjárása alkalmából felfakad lelkűnkből a sóhaj: óh, ha ez a szent kéz megelevenednék ! Bizonyára pótolná azt a rengeteg mulasztást, amely a múltban történt, mert a mi szegény hazánkat a sok balkéz telte tönkre. A balhé?, amely csak azért nem tudta, hogy mit cselekszik a jobb kéz, mert a jobbkéz nem csinált semmit. —- A dicsőséges Szent jobb ujjmutatásá? vegyük észre. Felfele mulat, hogy eszményeink legyenek* mutat a határok felé, amelyek régi épségüket veszítve ma is gyászolnak, 8 mutat a magyar mező felé, ahoi a falvak népe ma is hihetetlen elesetiség- ben és iszonyú nélkülözések között él. Ennsk a Szent Jobbnak figyelmeztető tanítását, ha megfogadjuk, ez a nemzet át fogja vészelni a legszörnyübb vihart is. A gyűlést Türcsányi Sipos József zária be a mélyen hivő férfi- lélekből fakadó, remekbe szabott fohásszal Istenhez, Ssent Istvánhoz és Szűz Máriához, Az asszonyok gyűlését a moziban tartották meg. Szalay Lászlóné elnök röyid üdvözlő és megnyitó beszéde után Kovács Sándor országyülási képviselő arról szólott, melyik utat mutatja a Szent Jobb. Először is befelé mutat —- mondotta — s rámutat a magyar nő lelkére, megvizsgálja, ki hogyan kovácsolta ki a maga egyéniségét. A magyar nő ne vetkőzzék őseinek szelleméből. Fölfelé is mutat, ahol eszményeink laknak, ... De be kell ismernünk, hogy a mai nők más eszményt választottak maguknak, nem a szentek galériáját. Megdöbbentő, milyen figurákat választott ki a mai nő eszményképe tárgyául. Szólt az új női ' típusról, amely nem szent akar lenni, hanem sztár. Majd a szerte széjjel mutató Szem Jobbról beszélt s ehez fűzte mély gondolatait a a „tépéS'CSínáiő nőkéről emlékezve meg, akik nagy dolgok, csodák növelésére hivatottak. Dr. Bődy Zoltánná szavalta e! ez után igen hatásosan : Ah ! Hol vagy magyarok . . . Pörnsczi József földbirtokos „Szent István“ és a falusi asz- szony“ című előadásában ezt a kérdést tette fői: lehet-e a kettő között összefüggést keresni ? Gyakorlati beállítású beszédének folyamán megemlítette, hogy Szent Istvánt bemutatták mint nagy királyt, szentet, hithirdetői, de kevesen mutatják be mint a I család fejét. Majd ismertette Szent Istvánt és korát, amelyet az ő törvényei és példája által teljesen átalakított főleg a csonkacsaládi élet kiegészitése által. Végül párhuzamba állította a szent- istváni kort a mai korral. Szalay Lászlóné elnök köszönő és buzdító szavai után a Himnusz- szál zárult a gyűlés. A nagyleányok gyűlése az áll. polgári leányiskola udvarán folyt le Vidóczy Matild tanár elnöklete mellett. Az elnöki megnyitó után Zenz Péter hittanár a Srent Jobb jelenlőségérői tartott előadást. Isten nem engedte elporladni ezt az áldott kezet, hogy a késő századok viharai között ott éljen a nemzet életében és hirdesse, hogy a nemzeti feltámadás titka az az ut, amelyet ő mutatóit áldott Jobbjával. A magyar leánynak tisztaszivünek, tiszta lelkűnek keil lennie, mert amennyire tiszta a magyar leány, annyira biztosítóit a nemzet jövője és boldogsága. Azután a íeánysereg nevében fogadalmat leit, hogy a magyar leány máriás leiekkel, szivének hófehéraégével építeni akarja a sxentistváni örökséget, a drága magyar Hazát. Háry Emma lendületes szavalata után Arnóti Gabriella tanárnő arról szólott, milyen utat mutat Szent István a magyar leányoknak. A magyar leány mindennapi életében, minden körülmények között juttassa kifejezésre a keresztény magyarság gondolatát. Kövessék a magyar leányok a nagy magyar asszonyoknak példáját, akiket önfeláldzzó ne- meslelküségeiké rt mindig megbecsült az igazi magyar férfi. A legények és leventék seregszemléjére a Move sportpályán gyülekeztek a város és a vidék leventéi, a falusi legények, cserkészek és számosán az előkelőségek közül. Tomka János dr. vármegyei főjegyző megnyitójában magyarázatot adott a seregszemléről, amelynek célja, meggyőződni arról, harcrakészek-e, elég erősek-e, jól felkészültek-e a csap Uok? Most látszólag nincs a látóhatáron ellenség. Van azonban külső ellenség és, sajnos, belső ellenség is és ez a legveszedelmesebb. Ebben könnyebb dolguk volt a múlt századokban elődeinknek, mert a régi becsületes viiágban az ellenség is becsületes volt, nyíltan fegyverkezve támadott. Könnyű volt felismerni és így ellene védekezni is. Ma pedig ellenségeink alatiomban, száz meg száz, fel nem ismerhető utón módon törnek ellenünk. Ott vannak a betű ártatlannak látszó ólomkatonái, a jőbarát köntösébe öltözött bújtegatők hamis jelszavas, fényűzéssel, dőzsöléssel mutatott rossz példák, mind mind mérgezői a fiatalság szivének. Gyermekkorunkban apánk intő keze volt a feltétlen parancs s ha az fenyitett, akkor is tisztelettel hajoltunk föléje. Boldogok lehetünk mi, magyarok, hogy kilenc évszázad harcain, viharain keresztül világit és vezet egy közös apai kéz, a Szent Jobb. Az első szent király édes fia, Szent Imre herceg megfogadta atyja tanácsait és így a magyar ifjúnak évszázadokba beleragyogó dicső mintaképe, a legnagyobb, a legelső, a legerősebb és a legtisztább lelkű magyar levente. Abban a reményben, hogy ha Széni István tartana most seregszemlét, a harcra elég erősnek és felkészültnek találná a magyar ifjúságot, — nyitja meg a gyűlést Isten áldását kéri Szent Imre herceg kései utódaira, a magyar leventére. A nagyhatású megnyitó után Farkas György dr. agrárifju- sági titkár (Szeged) Szent István, a magyar ifjúság eszméje címmel az agrárifjuságnak hatalmas mozgalmáról szólott annak bejelentésével, hogy a nagy szociális kérdéseket az agrárifjuság négyes célkitűzései alapján kívánják megoldani. Ma sokat beszélnek a falunak, ami magában még nem volna baj; de az igazságról nem beszél senki sem. Átpróféíák jelentkeznek mindenütt. A magyar ne menjen idegenbe, amikor a segítésnek csodás forrásaival mi is rendelkezünk. Ne ültessünk asztalunkhoz idegent, mert az elvesz mindent erőiünk és a rabszolgasorsnak szolgáltat ki bennünket. Az osztálygyülöletei és izgatást küszöböljük ki, de verjük ki a harácsolóka!, a prédára lesüket is, bármely felekezethez tartozna1? Éljen Krisztus új diadalma 1 Bauer Ferenc novai levente szaval! ezután, majd P. Kerkai Jenő S. J. (Szeged) az agrárifu- sági mozgalom vezetője, fejtette ki pompás beszédben, hogy a Szent Jobb a magyar legényeknek minő utat mutat. Fölemlítette az Eucharisztikus Kongresz- szus óriási sikerét, amely messze felülmúlta az előzőket. Kifejtette, hogy a kard szerezte meg az országot, de a kérész tartotta azt fönn. A karddal és kereszttel keil minden magyarnak élnie és hal« nia. A szivgárdisták gyűlése a kereskedelmi iskola udvarán volt. Több mint 400 gyermek sorakozott fel zászlók alatt a tanítók és szerzetesnők vezetésével. Nika Ferenc tanító elnök mondotta a megnyitó beszédet. Szavai mint az ünnepi harangszó visszhangzottak a kicsi szivekben áhítatot, sstenszeretstet, lelkesedést, hazaszeretetei gerjesztve. Utána Görög László kórházi lelkész tartott beszédet. Ki volt Szent István ? Gyerraeknyelven, színesen bgszéit. A kipirult kis
