Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-06-14 / 132. szám
2. Zalamegyei Újság 1938. junius 14. Búcsúzik a Szent Jobb. Hat óra után az irgalmas szerzetesek leemelték az emelvényről a Szent Jobbot és a fogadtatáshoz hasonló körmenetben vitték vissza az aranyvonathoz, amelyet ekkor már körülvett a könnyes szemű ünneplők serege. Elhelyezték a Szent Jobbot, beszállót! a kiséret, s velük együtt vitéz Teleki Béla gróf főispán, aki a vo- nafo Nagykanizsára kísérte. Az énekkar szünet nélkül énekelt, miközben lassan bezárultak az üvegfalak és az alkonyaiban a kocsiban kigyultak a fényforrások, tündéri fénybe borítva a bzent Jobb ereklyetartóját. A forgalmi liszt 6 óra 25 perckor jelzést adóit. A diszszázad ismét vigyázzba merevedett, a közönség tisztelgett, megszólalt a kürt, felharsant a Himnusz és a közönség meghatóban, fátyolos szemmel énekelte. Az aranyvonat pedig méltóságteljesen kigördült a pályaudvarról. Néhány percig még látszott a Szent Jobb, láttuk a koronaőrök elvilianó palástját, a?u án a vonat eltűnt az állomás kijáratánál. Csak a Rózsaliget felől hozta a szél a sorfalat állók ünneplő moraját és onnét villantak ide az utolsó kendőlobogta- tások. A pályaudvari közönség pedig valami különös, fájóan boldog meghatottsággal távozott az ünnepről, amelyhez foghatóban a zalai magyarságnak talán századokig nem lesz része. * A Szent Jobb ünnepséget szombat este igen szép kivilágítás és tűzijáték vezette be, s ugyancsak tűzijáték zárta vasárnap este a tűzoltólaktanya tornyából. Az eső mindkét alkalommal megzavarta, de a tűzoltóság igyekezete így is elismerést érdemel. A pályaudvari ünnepségeket egész délután hangszórón kö<vetítették az ucákon várakozó hódoló menet tagjainak. Az ünnepély során meg kellett bámulni a hatalmas tömegnek fegyelmezettségét. Ha voltak is kisebb tolongások (hiszen mindenki látni kívánt), de egészben véve az ünnep lelki átélése fegyelmet parancsolt mindenkire. Igaz, a rendezőség is mintaszerű munkát végzett. A rendőrség Pe- tőváry Lajos tanácsos irányítása és Lengyel Mihály főfelügyelő gondos parancsnoklása mellett udvariasan, de mindenre kiterjedő figyelemmel intézkedett. Készséges támogatói voltak a város cserkészei, a város és a vidék leventéi, valamint a lelkes tűzoltók. A megszervezésben eredményesen fáradozott a Pehm József prelátus irányítása alatt álló rendezőbizottság, s a .pályaudvaron ügyesen irányította az elrendezést Fára József dr. vármegyei főlevéltáros és Erdélyi Gyula ál- lomásfőnök. A technikai előkészületeknél hatalmas munkát fejtettek ki vitéz Tamásy István dr. polgármester, Wassermann Frigyes műszaki tanácsos, valamint a villamos üzem. De dolgozott mindenki lelkesen, akinek legkisebb része is volt a rendezésben, s ennek köszönhető, hogy az ünnep nemcsak hatalmas arányú, hanem igen bensőséges lefolyású is volt. Külön ki kell emelni azt az értékes munkát, amit Kazay Gyula főkeriész végzett a vasutasok és tűzoltók támogatásával az állomás épület'és a tér díszítése terén. Ilyen felemelő diszt még nem láttunk Zalaegerszegen. A nemzetségi pártok győztek a felvidéki választásokon. A cseh rendőrök durván megverték a ma- gyarokat| németeket és tótokat. Winkler István dr. karnagy vezényletével. Most Brand Sándor dr. alispán lépett a Szent Jobb elé és mélyenszántó, nagyhatású beszéd ben fejezte ki Zah megye népének hódolatát. Többek között e2ekel mondtía : — Mélységes alattvalói hódolattal állok itt, Szent István királyunk, dicsőséges Szent Jobbod előtt és bemutatom és jelentem az ősi Zala vármegye népének hódoló tiszteletét. — Eljöttünk a Szent Jobb elé, amely évezreddel ezelőtt a vármegye intézményét életrehivta. Ez a Szent Jobb hasította ki a nagy magyar haza testéből Zala vármegyét és e megye határait- a Bakony aljától a Dráváig kijelölte. Ez az országteremtő dicsőséges Szent Jobb telepítette le az őseit ennek a sok-sok ezer zalainak, akik ma alattvalói hódolatukat bemutatni jötíek ide. Ez a Szent Jobb állította az első várispánl az ősi Zalavárba, hogy kormányozza a vármegye népét és ma közel ezer év után én, a hajdani várispán késői utóda, elhoztam népemet elődbe, óh dicsőséges Szent jobb, hogy első szent királyunk emléke előtt hódoljunk, az ő országteremtő, nemzetalkotó, hatalmas munkáját dicsőítsük. — Ez a Szent Jobb volt az, amely népét odavezette a keresztény egyház kebelébe, hogy ezzel nemcsak nemzete lelkét felemelje és megmentse, hanem, hogy a keresztény hittel nemzetének évezredes fen- maradását biztosítsa. — Ez a Szent Jobbkéz volt az, amely a magyar nemzetet állandó lakhelyéhez kötötte, megtanította a földművelésre, megtanította az országépitésre, a tervszerű munkára, bevezette a magyar nemzetet a nyugati műveltség birodalmába, hogy a nagy nyugati népek kultúrájának fegyverével felövezve, nemcsak karddal, hanem tollal is küzdhessen ennek az országnak és nemzetnek létéért, megmaradásáért, hogy ezzel is biztosítsa nemzetünket és országunkat, hogy a népek és nemzetek nagy versenyében el ne vesszen, el ne pusztuljon. — Ebben az évezredre szóló országépitő munkában ez a Szent Jobb hol atyai szelíd támogatásával, hol szigorú parancsolással és ha kellett, kemény harcos módon is eggyé, egységessé kovácsolta ösz- s;?e a magyar népet, jól tudván azt, hogy csak egységes nép teremthet magának ma radandó hazát lés csak egyesült erő és akarat tarthatja fenn azt. — Most itt állunk, késői utódai azoknak az ősöknek, akiket hajdan ideplántáltál az ország őrizetére, ide tetté! „vigyázást állani“ az ország végeihez. Köréd seregiünk, köszöntünk és áldunk Tégedet és fennszóval kiáltjuk : jövel István király, Téged magyar kíván, vezéreljed a Te népedet jóra, taníts meg eggyé lenni, vallásosnak lenni, taníts meg or- szágépitőnek, országteremtőnek lenni. Imádkozz érettünk szent Királyunk, hogy a magyarok Istene adjon erőt és segítséget ennek a nemzetnek, hogy e nép vezetői szent példád és tanításod szerint kormányozzanak, hogy maga a nép aszerint munkálkodjék és engedelmeskedjék. — Dicsőséges Szent Jobb, első szent királyunk csodálatosan megmaradt Jobbja, amikor hódolattal köszönt hűséges zalai néped, hitvallást is tesz Előtted : — Megfogadjuk itt, hogy a Te tanításod szerint, hűséges védel* mezői leszünk a kereszténységnek, a keresztény erkölcsnek. Hűséges munkásai és ha kell, elszánt harcosai a szentistváni gondolatnak, mélységes tisztelői és fenntartói az Általad alapított egyházi és világi intézményeknek, ideértvén legelsősorban az 1000 éves vármegyét — Te szent király, ki magadat egykor az egész Hungária királyának nevezted, segíts bennünket, hogy újból felderüljön az ország napja, ott is, ahol Te az egykori határokat kijelölted, a régi vizek, régi bércek táján és az egész magyar horizonton. Megindul az embererdő. A beszéd után ismét felharsant az énekkar éneke, azután megindult az az óriási arányú hódoló menet, amelyre Zala megyében még nem volt példa, tisztelegni a Szent Király ereklyéje előtt. Közben a vegyeskar és a leventezenekar állandóan magyar egyházi énekeket adott elő nagy művészettel. Két órán át tartott a harminc ezer ember hódoló menete. Először a hatóságok vezetői és ?. hivatalok tisztikarai vonultak el a Szent Jobb előtt, majd következtek a frontharcosok kemény disz- lépésben. Azután színesebbnél színesebb képeket láttunk. A Baross-liget és a kórházkert faóriásai közül egymásután bukkantak elő a leányiskolák magyarruhás, formaruhás csapatai, az elemisták zászlókat lobogtatva, a gimnázisták, a kereskedelmisták, a polgáristák árvalányhajas csoportjai, a szivgárdisták, a Kis Szent Teréz leánykor tagjai meg- kapóan szép magyaros ruhájukban, a többi női és férfi egyesületek, a különféle alakulatok, azután a megszámlálhatatlanul sok vidéki zarándoklat templomi zászlókkal, keresztekkel, áhitatosan énekelve. Itt is mindig volt egy egy érdekes, színes csoport. A rokonszenves sümegi diákok, a zalaszent- gróti polgáristák, a teskándi jegy- zőség leányainak magyarruhás csoportja. A szem belefáradt a filmszerűen mozgó képbe, amelyben csak néhány fix pont volt: a koronaőrök szoborszerü alakjai, a katonai diszszázad és az a magyarruhás lovascsapat, amely a tér délkeleti felében rendületlenül kitartott órákon ke resztül. Hat óra volt már, amikor a zászlóhullámok eltűntek, az énekhullámok elhaltak és bezárta a hódoló menetet a városi és vidéki leventék nagyszerű, a távolságba vesző sora. Edzett magyar legények voltak valamennyien; csattogva vágták a diszlépést és fővetéssel tisztelegtek a Szent Jobb előtt. Prága, junius 13. A kőrségi választások harmadik menete a nemzeiiségi területeken a nemzetiségi pártok fölényes győzelmét hozta az eddig beérkezett részletjelentések szerint. Pozsonyban az 1 egyes pártok a következő szavazatokat kapták : csehszlovák egységpárt 25.298, kárpáti német párt 13 383, egyesült magyar párt 10.838, tót néppárt 8,132, kommunisták 2.857, zsidópárt 2.065, antifascisták 1.049, országos keresztény német párt 872, cseh fascisták 146. A csehszlovák egységpárt kapta ugyan a legtöbb szavazatot, de az autonómista pártok szavazatainak együttes száma lényegesen meghaladja Hodzsa híveinek szavazatait. Ez arra mutat, hogy Pozsony lákosságának túlnyomó része kívánja a nemzetiségek önkormányzatát. A rendőrség este brutális támadást intézett a lelkes tömeg ellen. A tót néppárt tüntetést rendezett abból az alkalomból, hogy a tőt, német és magyar pártok lehengerlő győzelmet arattak a választáson. Sidor képviselő beszélt, a tömeg pedig magyar, német és tót dalokat énekelt. A riadóautókon érkező rendőrség gummibotokkal nekiesett az ünneplőknek és véresre verte még az asszonyokat, gyermekeket is, sőt a földön heverő emberekbe is belerugdosoit. A három nemzetiségű párt vezetői együttes tiltakozó táviratot küldöttek a prágai kormánynak. Pozsonyban a magyar, német és tót aulonomi8ta 24, a cseh blokk 22 mandátumot szerzett. Komáromban a magyar párt az eddigi 14 helyett 25 mandátumot kapott. Rozsnyón a 36 bői 21 mandátumot kapott. A Csallóköz községeiben a magyar párt megkétszerezte, sőt megháromszorozta mandátumait. Hodzsa kijelentette, hogy a szudéta németeknek hajlandók az autónomiát megadni, de csak az államérdek keretén belül. A választások alkalmával a németeket sok helyen bántalmiz- ták.
