Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-06-11 / 130. szám

XXI. évfolyam 130. szám. Ara 8 füléé 1938. junius II. Szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Bséchenyi-tér 4. . Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*00 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Elmélkedések az aranyvonat előtt Irta : Dr. Bucsis Gyula. (Folytatás.) Ki kell emelni a hitgalamb erejét. Erdélyi részeinkbe átszi­várgóit volt a bizánci keresztény' ség s ott nagy sokaság ismerke­dett meg vele. Ámde' azon része­ken mindvégig igazi mechanikus volt az áthatolás: a heroikus vonás hiányzott belőle. Ezért csak néhány nyomot hagyva eltűnt. Nem így Nyugaton, ahol a lel­keket, — mint III. Ottót is — az ezredik év előtti utolsó évti­zedben tőlünk át nem érthető ti­tokzatos szorongás szállotta meg: valami metafizikai megragadott- ság, egy igazi történelmi föld­rengés érzete, az ember kicsiny­ségének és az Isten roppant Ur- voltának sejtelme. A János evan­géliumában említett 8 az ezredik esztendőre várt világvég okozta ezt — mondották az eddigi tör­ténetírók, de Spengler Oswald systemájából jobb megokolást nyerünk: ez a tiz év volt az a pillanat, amelyben az új kultúra — immár a világtörténelemben a hatodik — megindult. S ez a nyugateurópai műveltség epochája, mely felváltotta az arab zsidó korszakot. I yen élményekkel kez­dődött valamennyi kultúra. S. a kezdeti megrázkódás mir dig oly lökést is jelentett, amely a térben is kiterjesztette a meginduló mű­veltség határait; másrészt időben is irányt és medret szab mintegy 10—12 évszázadnak. A történe­lem legnagyobb és legszebb ti- tekrenélezésére mutat rá Spengler elmélete. Az isteni kimeríthetetlen hatalom és tudás intézte úgy a a dolgokat, hogy mintegy 100 évi várakozás után új vallást inditott el nemzetünkben s ugyanakkor Nyugattal együtt új kurturepochát is inditott. A kettő nem azonos: a kereszténység örök, a kultúrák mulandók. Az új műveltség in­dulása Isten teremtői és kormány­zói tevékenységéből fakad; em­beri ésszel át nem érthető aktus ez. Ezért ma újból a krónikás szemléletéi tesszük magunkévá, amikor mi is „az égi kegyelem bő eláradásánakM tulajdonújuk őseink megtérését végső elemzés­ben. Az új műveltségi kurzus kezdeti megrendült lelküiete adta tehát az erőt a nyugati keresz­ténységnek, amelynél fogva Krisz­tus tanítása a magyarságot meg­hódította : meghódította a szeretet, az önfeláldozás, a béke és har­mónia tulajdonságai révén. Más eljárás bizonyára meddő is lett volna a magyar faji tulajdonsá­gokkal szemben. Továbbá az újonnan induló kultúra isteni ereje tette élmény- szerűvé is, szentségiig átélt való­sággá is a kereszténységet. Gyula, Bulcsú, Gáza és Sarolta nem le­hettek szentek, sőt keresztények is csak félig, mert a kifáradt by- zantinus kultúra nem volt elég erős, bogy őket kellő mélyen megragadja. Az evangélium szelleme egybe- forrásra, syníhesisre jutott volt a görög—római hagyományokkal az egyházatyák korában. S Vajk fe­jedelem idején oly vidékre érünk, ahol egybeömleni készül a ró maiságot és görögséget áthasoní- tott kereszténység és Östurán örök folyó vize. És az egyesült háromslgú ha- j gyományvüágoí, mint teremtő anyagot, gazdagon^ felhasználja a jövendő ezredév. Új ötvözet ké­szül az eddigi nemesfémekből és drágakövekből s a legfőbb isteni ötvösmester Géza vezér fia lett.. Az ifjú fejedelem ‘már zsenge gyermeki éveiben tanúja volt a hatalmas apa politikai ügyessé­gének, amellyel házuk megingó tekintélyét magasan felemelte s a függetlenült törzsekre uralkodói hatalmát kiterjeszteni képes volt. óriási családi vagyont foglalt ie s azok igazgatását remekül vé­gezte. Inkább látszatból kérész* ténnnyé is lett és pogány test­véreit szeretettel és békén látta a törzs száilásbirtokain. A hagyo­mányos magyar—bajor szövetsé­get és barátságot nagyszerűen el­mélyíteni tudta s fiának a német császári vérből ssármaző bajor Gizellát sikerült feleségül el­nyernie. A krónika szerint a ke­resztény királyi korona elnyeré­sére is gondolt, s ez biztosnak is vehető. De „minthogy vér ta- \ paci vala kezeihez, azt el nem ér­hette“ — szól a latin kódex. István vértanú nevére keresz­telt Vajk nevű boldogja azután az apjától és a férfiasielkü anyjától, a fehérarcú szép Sarolttól kapott indítékokat folytatta: tőlük örö­költe a feltétlen uralmi akaratots azt az ambíciót, hogy házának és hazájának fényét emelje, Bir­tokai megtartásában és biztosítá­sában energikus gazdát mutat; bár mesei kincseket fordít minden- rendű adományokra, kincstára mégis kifogyhatatlannak látszik. Politikai magatartásában is örökli nemes pogány elődeinek legtöbb erényét. Az Árpád-család nem vett részt a kalandozó vál­lalatokban, óvatos szervezők voltak ők, diplomaták, kincseikkel, szám­talan gulyáikkal és méneseikkel imponáló urak, a kezdődő magyar agnkulíura első előmozdítói. A biztos külpolitikai viszonyok alatt az aldunai Bolond, a győrmegyei Lél, a zalai Vérbulcsú nyugodt hányivetiséggel száguldtak két császárságon és egész Európán végig. Amikor azonban bajok zú­dultak a vállalkozó nemekre, mindig Árpád-család volt a me­nedék. így Etelközben a bese­nyők támadása idején Álmos és Árpád s most II. Oltó császár ellen Géza és látván. Mert ez a család öröklött vonása folytán igen óvatos volt, különösen amíg tiszta turáni vér folyt benne, amint az lakott Istvánban is. Óvatosságuk eredményezte, hogy minden vállalatuk sikerült, mert azokat jól átgondolták és meg­alapozták. Óvatosságuk nevezhető gya­nakvó természetnek, amit Leo császár'említett az ősmagyarok­ról. Körültekintés, messzeágazó külföldi szövetkezés volt ez erény folyománya. Viszonyuk államukhoz és né Prága, juniíus 10. A Hodzsa miniszterelnök és a szudéta né­metek közö:t folyiatott első meg­beszélés az önkormányzat ügyé­ben nem járt eredménnyel. A Na- rodni Noviny szerint egyáltalán nem lehet sikerre számítani, mert a szudéta németek teljesíthetetlen követeléseket támaszlottak. A Ceske Slovo is hangsúlyozza, hogy nem lehet a német kíván­ságokat teljesíteni. London, junius 10, A Daily Maii jelenti, hogy a szudéta né­metek képviselői a Hodzsával folytatott tárgyalásról nem távoz­tak jó hangulatban. Az előjelek Az elmúlt év őszén a kormány j a szövés-fonással foglalkozó sze~ gény falusi lakosság téli foglal­koztatása és megsegítése céljából 1350 font fonalat küldött Zala vármegye főispánjának. A fonalat feldolgozás céljából a főispán az alsólendvai, novai, nagykanizsai és letenyei járások legszegényebb, len- vagy kendertermeléssel és annak házziiparszerü feldolgozás pükhöz ne azonos sem a raffi- nált római császárokéval, akik aljas tömegnek tekintették és ke­zelték alattvalóikat; nem azonos magatartásuk a félelmes despotá- kéval sem, de nem azonos Lin­coln és Washington puritánságá­val sem. A törzsi szövetség, a vérszerződés ténye érezteti velük a nemzeti akaratból eredő össze­fogás erkölcsi szépségét és mél­tóságát, amint azt ezer évre Vö­rösmarty sejthette meg igazán Az Árpádfiak tisztelték és meg*, hagyták alattvalóik érdemét, rang­ját és vagyonát de a saját csa­ládjukat mindenben elsőnek te­kintették. Hatalmukhoz és kin­csükhöz épúgy ragaszkodtak, mint hazájukhoz és népükhöz s valóban bámulatos, mily finom organikus érzékkel tudtak az egészbe illeszkedve, nem pedig annak gőggel föléje, vagy ellen­ségesen szembehelyezkedve — a nemzetorganizmus szivévé és eszévé lenni. nem biztatók, erre vall a cseh Kormány éjszakai miniszíeríaná- csa is. A szudéta németek a meg­egyezés meghiúsítása esetén nép­szavazást követelnek a német te­rületeken. A Times arról ír, hogy Csehországot szövetségi áüamá kell alakítani. Pozsony, junius 10. A magyar párt Pozsonyban nagygyűlést tar­tott, amelyen Szüílö Géza, Ester­házy János gróf és Jaross Andor képviselők követelték a magyar­ság teljes egyenjogúsítását. A gyűlés igen lelkes hangulatban folyt le. sával foglalkozó családjai között szétosztotta. A falu lakossága a kormány gon­doskodását örömmel fogadta és a kiosztott fonalból a téli hónapok alatt vásznat szőtt. A szövéstvég- ző családok munkájuk fejében a feldolgozásra kiadott fonal egy- harmadrészét kapták. A szövők a vászon kétharmad részét az ille­tékes községi elöljáróságoknak (Vége köv.) Prága nem teljesiti a szudéta németek követeléseit. Ezerötszáz méter vásznat osztanak ki a lenti kiállí­táson a szegény családok között.

Next

/
Thumbnails
Contents