Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-06-10 / 129. szám

XXla évfolyam 129« ostém« Apa 8 fiilép 1938. június 10« Péntek.

Felelős szerkesztő: Nerboly Ferenc.

Surkesztöség és Biéchenyi-tér 4.

kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ■—1= Teleíonszám 128.

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban

Előfizetési árak; egy hónapra I'ŐO pengő, negyed« évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint

«

Elmélkedések

az aranyvonat előtt

Irta : Dr. Bucsis Gyula. \

(Folytatás.)

A mi nemzetünk mint külön kiemelkedő ssiget maradott meg az elfuladot! ás a néptengerbe lc- íüiyedt ős Napkelet népegységei között. Itt már elénk dereng Szent István nagysága a távolból. A tudós német krőnikairó, a történetfilozófus Freisingeni Oltó írta volt meg eleinkről, hogy nekik a politikához nagy kedvük, de nagy hozzáértésük is volt. Ebben va- lósággal kiváltak a magyarok a testvérnemietek közül és nem csupán maga Szent István volt az, aki a kereszténység szükségességét átéreite, hanem már előtte 40—50 évvel többen: így Búfcsú vezér a konsiandnnápolyi császár magyar patríciusa, Gyula vezér, az erdélyi nemzetségfő, Géza fejedelem és mások. A nagy változás szükségességét tehát a nemzeti géniusz, a teljes faji szellem megérezte s egy nagy világválság döbbeneté fogta el a szíveket. Megérezték a gazdag, bősiínü és pogány világnak egyetlen rettentő gyengéjét: minden csupa esetlegesség, minden csuda pillanatnyiság. Mint a lovasnép lakóföldje, oly hirtelen és hamar vál- fozhatik minden. Alig van törvény, csak változékony szokás, nincs a folyónak medre, csak szabad pusztákon futó árja.

Medret ásni 8 az új folyót a vizmederbe iktatni, állandósítani, ez volt a történelmi pillanat parancsa. Az európai élet vízrendszere várta a magyar folyókat. Az európai folyam azonban ötszáz év óta teljesen eliszaposodni látszott. Az északról iezuduló germánok, a keletről előretörő húnok és avarok megdöntötték a történelem legszebb és leghatalmasabb alkotásainak egyikét: a római birodalmat. Csak Bizánc játszott még szerepet, de csak védekezett már, hogy udvara habzsolva éldelhesse a római világtól hagyományozott jólétet és finom, kábító kultúrát. Európában pedig feledésbe látszott merülni a pogány Róma és Hellász minden nagyszerű alkotása: dudva és muhar verte fel a varasd—pozsonyi országúi menti szép, kertes római alkotások helyét. A magyarok bejöttékor elkövetkezett nyugaton a középkor igazán sötét és elfoszloti ideje, de csak ha az általános viszonyokat tekintjük.

Mert apró szigeteken mégis éli a római szellem gondos önzése egéBz Európában. Az Egyház püspökei és szerzetesei ekkor is olvasták, ekkor is másolgatták a görög és római szerzők müveit s

a fakuló sárgás lapok szavai nyomán állandó nagy nosztalgia élt az elsivárult századokban : bárha Róma fényét visszaállítani lehetne. De ez nem következett el, mert új fény, amannál erősebb ragyogás támadott fel: a kereszt ereje, amely bár meggyőzte, de meg nem ölte a görög és római szellemet. Ebben pedig leggyémán tosabb sark volt az isteninek nevezett Fiaton tanítása. Mert ő volt az, aki emberileg elérhető legmagasabb eszmékhez jutott el: tanításában az'igaz, jó és szép eszméjét hatalmasan kifejtette. Kifejtette a felettünk uralkodó értékvilág létezését, kifejtette annak az emberi dolgokra való nagy hatását 8 hangot adott az eszmei értékek felé való bő emberi vágyakozásnak. Valóban dicső tanítását évszázadok múlva a hippői püspök és egyben kiaszikus rétor, Augusztinusz beoltotta a kereszténység virulóbb gallyával: Piá- !on követelményét, hogy tudniillik az igazság, jóság és szépség uralkodjék valaha az államok keretei felett, új fogalmazásban, grandiózus élményszerüséggel gondolta át. Megírja a Civiías Dei cimü munkáját, amelyben a világtörténelmet, mint két elv közötti, szakadatlan harcot tárja fel: a pokoli gonoszság már Ádám eleste óta azon verseng, hogy az Isten földi országának létesülését meghiúsítsa. De küzdelme állandó csatavesztés s Krisztus eljövetelével már a hatodik világtörténelmi korszak érkezeit el, mely az égi állam földi tagjait mindjobban megsokszorozta és elkülönítette a Cíviías Diaboli tagjaitól, a sötétség és gonoszság szolgáitól. Isten különös segítsége áradt el a hatodik epochán : a Krisztus vérével megváltott emberiség bizton megvalósíthatja majdan a Regnum Dei-f. A pogány Plafon jóság, igazság, szépség-eszméje mellett szeretet, áldozat és a coelsstis gratia, az égi kegyelem az ismérvei az ő lenyűgözően átgondolt keresztény államának.

Ismételten megbizonyosodott historiográfiái tétel, hogy Augusz- íinus egyházatya műve évszázadok számára volt legfőbb államelméleti irat és indíték. Nagy Károly uralkodásának e könyv elveiért folytatott tevékenység nyújt magasztos erkölcsi alapot. Törvényein és tettein Ágoston szelleme csillog. Gazdag és rendszeres törvényalkotás indult meg a nyolcszázas évek folyamán. Kialakul a Rex et Imperator Chris»

tianuB eszménye: nem a hatalom és hódítás, nem a pompázás és élvezés, hanem az égi feladatok szolgálata tűnik fel most kizárólag az uralkodó számára. Soha az emberiség még fennköltebb képet oly komolyan maga elé ki nem tűzött. De Nagy Károlynak és utódainak szép kísérletét rnég messze túlszárnyalta III. Ottó eszmeisége: ez volt a keresztény univerzum állama. A pápa oldalán Rómában kormányzó világcsászár óhajtott volra lenni Pénzeire kivert jelszava ez volt: Re- novatio Imperii Romanorum, a római Birodalom kereteinek megújítása teljesen evangéliumi szellemben : a népek szabadságának, egyéniségének teljes tiszteletével, azután minden bűn és gonoszság kiirtása a földről. A mennyégben repülő fantomhoz haso ították és mirabilium mundi-nak nevezték az ifjú császárt, aki életét hamar elvégezvén töriénelmi célkilűzé- seii is sírjába vitte. Azokat a célkitűzéseket, amelyeket az ő németjei felette kevés megértéssel fogadták és mihamar elfeledték.

Roland kürtszava hatvanszoro san felerősödött, mire a Pyreneu- sokból Nagy Károlyhoz a Rajna vidékére hatolt: III. Oltó gondo latai meddők maradtak az ő udvarában és fajlestvérei között, de

a történelmi hullámok elsodorták őket a birodalom keleti határain túl lakó népekhez s itt életté, hatékony erővé váltak a császári álmok. Mert a cseh földről, német földről és Velencéből hozzánk sereglett apostoli igehirde- tök mind az imperafor utasításai és segítsége alatt látszanak lenni. A magyar földön feínyiló siker pedig egyrészt azon fordult meg, hogy miként Lengyelországot sem, akként Magyarországot sem kívánta soha egy percig a kereszténység révén nemzeti önállóságától megfosztani, amit a Szent Istvánnak küldött remekművű lándzsával, mint szerződéses jelképpel erősen kifejejezésre is juttatott.

Mert Szent István előtt nem gyér magyar kereszténység mindenkép csak politikai rutin su- galta külsőségnek látszik, amit élményszerüleg a nemzet át nem érzett. A kezdeii 30—40 év magyar kereszténysége felfogható, mint puszta mechanikus fejlődés eredménye is, ami a szomszédi érintkezés folytán természetszerűleg, de szürkén és felzaklató erő nélkül jött létre. Ám III. Ottó rö* vid uralma alatt a keresztény rendszer minden politikai célzat nélkül s mint apostoli galamb kér bebocsáttatást Dévénynél.

(Folyt, köv.)

A zalaegerszegi

Szent Jobb ünnepségek részletes programja.

Hagy vidéki tömegek jönnek az Un«* népségekre.

A június 12 i, zalaegerszegi Szent Jobb ünnepségek részletes programmja elkészült és az a következő:

I. Június 9 én, 10-én és 11-én este 7 órakor litániák a templomokban és kápolnákban Szent István tiszteletére és hazánk sorsának jobbrafordulásáérf.

II. Június 12-én reggel fél 6 órakor zenás ébresztő a levente- zenekarral.

Ili, Délelőtt fél 10 órakor szentmise a főtéren. A Kazinczy-tér középső mezőnyében a zalaegerszegi plébánia hívei állanak fel, az északi mezőnyben az északról, a déliben a délről érkező vidéki zarándokok. Énekek: Isten Hazánkért. Ah! hol vagy magyarok... Boldogasszony Anyánk ... Christus Vincit.

IV. Délelőtt fél 11 órakor Szent István seregszemle a város és a vidék részvételével.

Minden seregszemlegyűlés a pápai himnusszal kezdődik és a nermeti himnusszal zárul.

1. Férfiak gyűlése a vármegyeházán Turcsányi Siposs József ny. táblai tanácselnök elnökletével és megnyitójával. Szent István király a magyar férfi eszményképe : Léber János dr. szerkesztő előadása. Ah! Hol vagy magyarok . . . Szavalja Beíedi Sándor oki. tanító. Minő utat mutat a Szent Jobb a mai magyar férfinak: Kovács Sándor országgy. képviselő előadása. Elnöki záróbeszéd.

2. Asszonyok gyűlése a moziban özv. Szalay Lászlóné elnökletével és megnyitójával. Pör- neczy József földbirtokos előadása : Szent István és a falusi asszony. Ah! Hol vagy magyarok • • • Szavalja dr. Bődy Zol- lánné. Kovács Sándor országgy. képviselő előadása : Melyik utat mutalja a Szent Jobb a mai magyar .asszonynak? Elnöki záróbeszéd,

3. Legények, leventék gyűlést a Move pályán. Elnököl és megnyitót mond Brand Sándor dr. alispán, Farkas György dr. ag-