Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-06-09 / 128. szám
2. Zaiamegyei Újság 1936. junius 9. tegség, ami Somogyból terjedi át. Mivel az élelet megállítani nem lehet 8 mivel a mesterséges fertőzés csak az állatlulajdonosok beleegyezésével lehet, aminek sokan ellenállának, számíthatunk a betegség továbbterjedésére. Ismertette ezután a betegség gyógyítása és a védekezés céljából elrendelt intézkedéseket, majd bejelentette, hogy a gyógyítást illetően részletes útmutatást bocsát ki, amelyet megküldenek minden községnek. A főispán szükségesnek tartja, hogy ezt a vármegyei lapoknak is megküldjék. Szabó Károly az állatértéke- sités nehézségeit tette szóvá ugyancsak napirend előtti felszólalásában. Ha a falusi lakósság állatait értékesíteni nem tudja, akkor adófizetési kötelezettségének sem képes eleget tenni. Közbelépést kér. Rátért arra is, hogy a húsfogyasztás terén visz- szaesés mutatkozik, aminek oka a magas húsárakban rejlik. A gazdák kénytelenek olcsó áron eladni állataikat, de mivel a húsárak túlmagasak, a húsfogyasztás nem emelkedik és igy az eladások is csökkennek. Ezen a téren is intézkedéseket kér. A főispán mindenben igazat ad Szabónak. Olaszországban a nagy szárazság és a legeltetési viszonyok azt követelik, hogy a belföldi állatok nagyobb mennyiségben kerüljenek ievágásra. Az 57 ezres exportkontingensből egyébként is csak 1400 darab van még hátra. Kilátás van azonban arra, hogy az exportkontingens teljes lejárata előtt lehet még nagyobb mennyiségben exportálni. Németországban más a helyzet. Oda csak a 10 kilométeres zárt körzetből nem lehet állatot szállítani. Megígérte, hogy továbbra is megtesz mindent, hogy az ál- latértékegités terén javulás álljon be. A húsárakat illetően Brand Sándor dr. alispán megjegyezte, hogy a két városban történt már intézkedés, de most a járási főszolgabírók is megkapják az utasításokat. Ezután áttértek a napirendre, amelynek 258 tárgya volt, köztük 180 a községek villamosítási ha- intározatai. Ezeknek kapcsán Skublics Alajos javasolta, hogy Lentit is vegyék be a programm- ba, Somogyi Gyula Kányavár határozatának megsemisiiését kérte, a főispán pedig közölte, hogy újabban több göcssjvidéki körjegyzőség is kérte a bekapcsolódás', amit figyelemre kell méltatni, hogy igy Göcsej is hozzájuthasson a villanyhoz. Brand alispán ismertette a lenti-i helyzetet, a többire vonatkozóan megjegyzi, hogy most csak a fővonalakról van szó, a leágazások azután jönnek. Az egészségügyi házak kérdésénél Kovács Sebestény Miklós szóváteite, hogy a liepsí otajmezőkön a szeparátorban visz- szamaradó olajat jó lenne az utak portalanítására felhasználni. Brand Sándor dr. alispán bejelentette, hogy e hónap 15 én Lispén helyszíni szemlét tartanak s akkor erről is tárgyainak. A határozatokat a kisgyülés jóváhagyta. A többi kisebb jelentőségű községi és segélyügyet nagyobbá- ra hozzászólás nélkül tárgyalták le. Faluhelyi Béla orvos ügye a törvényszék előtt. Emlékezetes, hogy a múlt év végén rejtélyes körülmények kö zötl meghalt Koller Rezső zala- béri igazgató felesége. A boncolás, majd az igazságügyi orvosi tanács vizsgálata tiltott műtétre mutatott és ezzel kapcsolatban gyanú merült fel Faluhelyi Béla dr. zalaegerszegi orvos ellen. Az orvost elózetes letartóztatásba helyezték és csak óvadék ellenében helyezték szabadlábra. Hosszas előkészítés után a zalaegerszegi törvénysjék ma kezdte meg az ügy tárgyalását Kovács János dr. törvényszéki bíró elnökletével. A törvényszék zárt tárgyalást rendelt el az egész fö tárgyalás tartamára. Csak az ítéletet hirdetik ki nyilvánosan. Lapunk zártakor a zárt tárgyalás folyik. r Jó közepes termést ígérnek a gabonaneműek Zala megyében. A járási kamarai intézők a következőket jelentik a zalai mező gazdaság helyzetéről: A nagykanizsai és letenyei járásban a vetések jó közepesnek mondhatók. Néhol lóteíü- és drót- féregkárokat is lehet ugyan észlelni, azonban ez nem jelentékeny. A várt nagy cserebogárjárás sem volt olyan méretű, hogy különösebb kárt okozott volna. Komoly aggodalomra ad azonban okot a letenyei járásban a Mura kiöntése. A károk nagyon súlyosak és ha sürgős és eredményes segítséget nem kapnak Kerkaszentkirály, Kiscsehi, Feiső- szemenye, Alsószemenye, Mura • rátka, Letenye Egyeduta, Tótszer- dahely, Molnári és Murakeresztur községek gazdái, akkor az állatállomány átteleitetése veszélybe kerül. A Mura mintegy 25 km hosszúságban körülbelül 2500— 3000 kát. holdnyi területet elöntött, a széna- és sarjutermést úgyszólván teljesen megsemmisítette és nagy károkat okozott a kapásokban, a mesterséges takarmányokban, sőt a gabonanemüek- ben is. A letenyei járásban az árvíz a tényleges károkon kívül még igen sokat ártott az általános egészségi és állategészségi viszonyok tekintetében is, miután embereknél a maláriának, állatoknál pedig a lépfenének és a májmételynek a betegágya a mocsaras, iszapos és nedves talaj. Zala vármegyében minden járásban megindult a közlegelök- nek az osztályozása agrogeoió- giai szempontok szerint. Valamennyi járásban két-két kiképzett szakember minden kőzlegelőt megvizsgál és a várható termés- eredmények szempontjából osztályozza a legelőket. Ez az úgynevezett „szenakataszter“ osztályozás egy hónap alatt Zalában befejezést nyer, amivel remélhetően olyan értékes adatok birtokába kerülünk, hogy azokkal a szálas takarmány termés értékesítését úgy irányíthatjuk, ahogy azt a termelők érdeke megkívánja. A búzaárak a kedvező idő hatására lanyhultak. Exportra kereslet nincsen, a szükségletet kizáróan belföldi fogyasztásra vásárolják össze. Jelenleg Nagykanizsán 21—22 P ért értékesíthető a szokvány búza. Rozsból export nincsen. Ára tulajdonképen esik, de a tartalék készletek kimerülése az áresésre kiegyenlítő hatással van és igy azt nem lehet észrevenni a belföldi viszonylatban. Zabot elhelyezni Nagykanizsa környékén nem lehet. Árpa iránt állandó és élénk az érdeklődés. A tengeri iránt a kereslet változatlanul élénk. A kínálat mérsékelt. A mai 16 pengős iengeriár előreláthatóan még további emelkedést fog elérni. A zalaegerszegi járás területén az elmúlt két hét időjárása csapadékban dús volt és az utóbbi hé: hőmérséklete is az évszaknak megfelelően meleg volt, úgy, hogy a növényzet erőieljésebb fejlődésnek indulva pólóim tudta elmaradottságát. Á rozs szépen fejlett, a szeles és esős időjárás ellenére nem fekszik, a virágzás kezdetén van és ha a virágzás alatt meleg és enyhén szeles időjárás fesz, a későbbi előfordulható károk figyelmen kívül hagyásával jó* közepes termés várható. Sajnos azonban, hogy itt rendszerint búza után és készei sűrűn vetik, amelynek következtében ezek a fel nem frissített régi, elavult rozsfajták csak nagy és vékonyszárú szalmát ho;nak, mig kalászuk rövid s igy a szemtermés kevés és minőségre eem az, I amelyet méltán elvárhatnánk már jj az in eliigens és okszerűen gaz- l dálkcdoktól. A búza kevés kivételiéi szépen fejlett, kalászát kihányta, a páráiéit májusi napokat gyors fejlődésével meghálálta. Erős szal- májú, sásos, kalász® szép, erőteljes és ha később károsodás nem éri, úgy ez szintén jó-közepes termést ígér. Az árpa és zab szépen fejlett, különösen az árpa igér jé termést, zab kevesebb van, de mivel igényleien növény, sok gazda visszaél eme kultúrnövényünk jó tulajdonságával és olyan földbe veti, amely a legsoványabb és legjobban kizsarolt. A rétek, kaszálók sokkal roiz- szabbak, mint tavaly voltak, mert a hideg időjárás következtében az aljfüvek fejlődése kimaradt és igy kevesebb termésre van kilátás. A legelők már nagyon lelegeltek a korai ráhajtás következtében, amelyet a takarmányhiány telt szükségessé. A rendszertelen legeltetés sok helyen szintén nagy veszteségeket okoz és itt említjük meg, hogy a pásztorok kioktatása nagyon fontos feladata volna a mezőgazdasági bizottságoknak. A kapások : répa, burgonya szépek. A tengeri szép, csak az a baj, hogy sok helyen még mindig 3—4, sőt 5 szálat hagynak, a sor- és tőtávolság pedig oly kevés, hogy csalamádénak is be- illenék. A gyümölcsösökben termés nem várható, kivéve egy kevés szilvát, ringlót és téli almát. A szőlőkben nagyon szép termés mutatkozik, bár ezt éri mindig a legtöbb kár. Egy zarándoklat filmkockái. Pünkösd hétfőjére hirdették meg a ferences atyák a zalaegerszegiek kedvelt zarándoklatát Bucsuszentiászlóra. Feltételül csupán azt kötötték ki, hogy jó idő és jó ut legyen: gyalogosoknak ez nélkülözhetetlen. Süiü ködfáíyo! boritoüa be a napkeltét s ezen biztos jel tudatában merészen vágtak neki a zarándokok a hosszú útnak. Öí- óra alig múlt ei s már a ferencesek temploma előtt megjelentek az „első fecskék“. A féihatos szentmisére már hatalmas tömeg gyűlt össze s nehezen várta az indulás boldog piiianaiát. Leg- izgatotiabbak természetesen a gyermekek voltak, akik egymást akarták tu szárnyalni a frisseségben, s buzgóságban. Hatóra volt. Piros templom- zászlók {ellennek meg a Rákóczi- utca végén s szépen elrendezik a menetoszlopot. Az ut szélén kettős sorban állnak fel s tele szívből tele tüdővel harsan fel a zarándokének. A rendőr. Olt áll az utcasarkon egy éjszaka fáradalmainak utérezgéseivel testében. Látja, mi készül: meggyorsítja lépteit, rendezkedik az ulon. Szekereket távolit el az útról, autókat dirigál más irányba, porozó járdneprök- kel teteti le a seprőt, majd körülnéz: Van-e még más teendője is? Nem messze tőle halad a kereszttel a gyerek s elgondolkozom; ő a kereszt utjának egye«-
