Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-05-31 / 121. szám
Uli évfolyam ISI. uán. Ära 1938. május 31. Kedd. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. Imarkeaztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Sséchenyi-tér 4. ■■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákba» Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint A Szentatya szózatával bezárult a felejthetetlen Eucharisztikus Kongresszus. Budapest, május 30. Az Eucha- risztia csodálatos ünnepnapjai vasárnap befejeződtek. Reggel 9 órakor Pacelíi bíboros, a pápa követe mondott ünnepi szentmisét a Hősök Terén feláliitott gyönyörű oltárnál és erre az alkalomra ismét többszázezres tömegben vonult fel a főváros és a vidék népe, valamint a külföldiek sokezernyi serege. Feltűnést keltett a 20 ezer falusi ifjú árva- lányhajas felvonulása a mozgalom zászlói alatt. Az előkelőségek élén megjelent a kormányzó felesége, József, József Ferenc és Albrecht főhercegek. Kilenc órakor vonult fei a papság. Elől a piros ruhába öltözött ministránsok, majd fehér, karingben a sokszáz főnyi világi és szerzetes papság, azután a prelá- íugok, apátok, kanonokok, majd a közel kétszáz püspök és végül a 14 biboros díszes kísérettel. Mikor Pacelíi legátus pompás ornátusban feliépdeit az oltárra, a teret és környékét mintegy félmillió ember töltötte meg. Pacelíi legátus nagy papi segédlettel mutatta be az ünnepi szentmise- áldozatot, a mely alatt ezerötszáz tagú énekkar énekelt. Beszél a Szentatya. A szentmise végeztével negyed 11 órakor bekapcsolták a hangszórókba a vatikáni rádióállomást és Castel Gandolfóból XI. Plus pápa szózatot intézett az Eucharisztikus Kongresszushoz. A hatalmas tömeg néma csendbe merült és áhítattal hallgatta a Szentaiya szavait. XI. Pius pápa mindenekelőtt csodálattal szólt a magyarok nagy hitéről, amelyet sok évvel ezelőtt személyesen volt alkalma tapasztalni a magyar fővárosban. A csodálat hangján beszélt Szent Istvánról, aki u ódáiban mindenkoron élő Szent Péternek oltalmába ajánlotta az országot és csak öiöle akarta elnyerni a királyi hatalmat; Szent Imréről, akit példaképen állított oda a katolikus ifjúságnak; Szent Erzsébetről és Szent Lászlóról, a magyarság nagy szentjeiről, akik Magyarországot a kereszténység védbástyájává tették. Kérte a Szentatya Istentől a magyarság számára nemcsak a békének azt a nyugalmaaságát, amely nélkül a nevének valóban megfelelő béke fenn nem maradhat, hanem a béke méltóságát is, amely a magyar nemzetet megilleti. Valamennyi nemzet résztvevőihez szólva hangsu'yozta a Szentatya, hogy a zarándokokkal együtt könyörög Istenhez, hogy a jobb idők reményét, amit lelkűnkből kívánunk, isteni erejével megtartsa, növelje, erősítse és a lel- kebnek megzavarását és elhomá- lyositását, amely miatt annyit szorong a szivünk, sz Ő égi világosságának fényévei és kegyelmének ajándékaival föideritem és lecsillapítani kegyeskedjék. Különös áldását adta a Szentatya Magyarország kedves népére és papságára, azoknak pedig, akik ezt sz apostoli királyságot kormányozzák, minden jót kívánt, s mindazoknak, akik a kongresszus érdekében fáradoztak. Adja Isién — folytatta a pápa —, hogy a kongresszus szítsa föl mindenkinek lelkében a szereidet, amelyet joggal és méltán neveznek az Evangelium ösz- szefoglaló törvényének, hogy azok is, akik az Ur Krisztustól szánan- dóan elfévelyedtefc, a jók példájától indítva az Ő szerető öleié séhez visszavezettessenek. A Szentaiya a könnyekig megindító beszéd után áldást adott a kongresszus résztvevőire. Az áldást a többszázezres hivősereg térdreboruiva fogadta, majd lelkes tapssal és éljenzéssel ünnepelte a Szeníatyát, aki rádióköz- vetítés révén Castel Gandolfóban hallhatta a tömeg ünneplését. A pápa beszéde és annak tolmácsolása után Pacelíi biboros osztott pápai áldást. A szentmise alatt és utána kétszáz pap állandóan áldoztatok. Szentségi körmenet Vasárnap délután tartották meg a kongresszus zárókörmenetéí, amelyben isméi félmillió ember vett részt. Ez körmenei méltóan csatlakozott a dunai körmenethez. Gyönyörű, szinpompás látvány volt a papság, a diszmagyaros előkelőségek, diszmagyaros hölgyek, népies viseletű vidéki lányok és asszonyok, a székelyek, felvidékiek és a sokezernyi alakulat felvonulása. A menet, amelyben Pacelíi biboros vitte az Oltáriszentséget, a Bazilikából indult el a Hősök Terére; Az Öl* táriszentség után haladt Imrédy miniszterelnök a kormányzó képviseletében, majd a kormányzó felesége. Mielőtt a körmenet a Hößök Terére érkezett volna, zuhogó zápor keletkezeit. Ennek ellenére a tömeg kitartott. Pacelíi biboros az Oltáriszentséget felvitte az oltárra és áldást adott a hivőseregre. A záróbeszédek a zápor miatt elmaradtak, s a beszédet Pacelíi biboros este a rádióban mondotta el. Pacelíi biboros beszéde. A legátus beszédében többek között hangoztatta, hogy az emberiséget egyre jobban gyötrő és folyton ijesztőbb tüneteket mutató anyagi és szellemi nyomor legmélyebb okaként a lelki táplálékhiány és szellemi vérszegénység jelentkezik. Minél inkább érezhetővé válik, hogy végső fokon lehetetlen korunk bajait pusztán a hatalom anyagi eszközeivel orvosolni, az egymással szembenálló küzdő felek annál inkább megmerevednek állásaikban, s az ember és ember, érdek és érdek, nép és nép, állam és állam között egyre tragikusabb lesz a zűrzavar és annál messzebb távolodik körünkből a béke, amelyet pedig végeredményben mindenki és mindenek óhajtanak. Ezt a válságot Krisztus szeretetével, az egyház eszközeivel lehet csak megszüntetni. Az egyház nem bi- yaSmatian az új időkkel, az éj dolgokkal szemben csak azért, mert újak, de kötelessége mindenkinek, aki Krisztus mellé áll, hogy rettenihetetlenüi és szeretettel eltelve ellenszegüljenek minden téves irányzatnak. A szociális kérdéseket a szeretet jegyében kell megoldani és a katolikusoknak az a kötelességük, hogy a Budapest, május 30. A kongresszus befejeztével ma megkezdődtek az országos jubileumi ünnepségek Szent István király halálának 900 éves fordulója alkalmából. A gyönyörűen diszitett Kossuth Lajos-téren, az Országház előtt reggel 9 érakor Pacelíi pápai legátus mondotta az ünnepi szentmisét a háromemeletnyi magas oltárnál. Az egész teret elborította a zászlóerdő, a pápai és magyar címerek sokasága és zsúfolásig megtöltötte az tinnepiő közönség. Csak töredéke fért el a tömegnek a téren, nagyobb része az útvonalon állott fél. Az-oltár két oldalán a dísztribünökön foglaltak helyet az egyházi és világi előkelőségek. Megjelentek a kongresszusra érkezett bíborosok, püspökök és a sokgyűlölettel szemben a szeretefet hirdessék. A pápai legálus beszédét megindító imával fejezte be, amelyben a békéért könyör- gött. Pacelíi nyilatkozata. Páris, május 30. Pacelíi pápai legátus a Havas iroda tudósítója előtt nyilatkozott budapesti benyomásairól : — Mély megha'otíság veit rajtam erőt — mondotta —, amikor öt világrész hívei ideseregl lek, hogy hódoljanak az Eucharisztia előtt. Örömmel üdvözlöm a francia zarándokokat és velük együtt kérem Szent István védeln :t, akinek koronáját a francia földön született Szilveszter pápa adta. Meggyőződésem, hogy a mérhetetlen arányú kongresszusi ünnepség elősegíti, hogy a nemzetek a krisztusi békéhez közelebb jussanak. A párisi lapok elragadtatással Írnak a budapesti kongresszusról. Megállapítják a tudósítók, hogy ámulatuk napról-napra nőtt. Az angol lapok is színes tudósításokat közölnek és kiemelik az óriási tömegeket, valamint azt a meleg ünneplést, amellyel a magyarok a pápa rádióbeszédét fogadták. Az angol és ir rádió helyszíni közvetítése elismeréssel szólt a magyar nemzet hősi múltjáról, áldozatos jelenéről és vendégszeretetéről. sok külföldi küldöttség. Viharos taps fogadta a térre érkező Pa- celli legátust, s nem sokkal később harsonajel és a Himnusz jelezte Horthy Miklós kormányzó érkezését. Az áiiamfő ellépett a disrzászlóalj előtt, majd elfoglalta helyét a diszemeivényen. Ekkor harsonák zengése közben megindult a hatalmas papi menet a Kúria épületéből a Szent Jobbal az oltárhoz, s közben az énekkar a Szent Jobbot üdvözlő ősi éneket adta elő. A Szent Jobb elhelyezése után Paceili biboros legátus elmondotta a szentmisét, annak végeztével pedig Serédi Jusztinján biboros hercegprímás mondott imát, amelyben felajánlotta az országot Jézus Szentszivének. A Himnusz után megindult az óriási arányú Szent Jobb körmeBiborosi misével és hatalmasarányu kör- menettel megkezdődtek a Szent István jubileumi ünnepségek.
