Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-05-26 / 118. szám
nr. évVilyiM H8a uám. Ara 8 fillér május 26a Csütörtök. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. Iserheaztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, II POLITIKAI NAPILAP | Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyedBiichenyi-tér 4. Telefonszám 128. ■Hasssssumi Megjelenik hétköznap a mssmssnsunuMBi kora délutáni órákba* évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint mi IJULI—íüj i MÁM Imádunk Szentostya. Hosszú hónapokon át lázas készülődéseket láthattunk mindenfelé, amerre csak tekintettünk. Szinte új élet pezsdült a magyar nemzetben. Készült a világ ka- tolikusságának fogadására. Mert elhangzott Szent Péler trónjáról a 8zó,jhogy a Szentatya 1938. ban Budapestre engedélyezte a XXXIV. eucharisztikus kongresszust, ami nem más, mint nyilvános vallástevés arról, hogy a Szentestya Krisztusnak valóságos teste, amit lelkünk táplálására hagyott itt nekünk. Az egész világ kaiolikussága hódol az eucharisztikus kongr esszuson Krisztus teste, a Szent- ostya, az Oitáriszentség előtt. Krisztus földi helytartójának szózata elhatott a földkerekség legtávolabbi zugába is, ahol katolikusok laknak és mindenütt meghallgatásra, megértésre is talált, aminek bizonysága az, hogy a budapesti nagy hitvalié és hódoló ünnepélyre a föld minden részéről érkeztek ájta'os lelkek. Négyszázmillió katolikust képviselnek a sok tízezres tömegek, akik egyhangúan zengik ezekben a napokban : Imádunk Szenlostya. Amikor a pápa hivó szavának elhangzása után hozzáfogtunk a a készülődéshez és elgondoltuk, hogy (ulajdonképen mi is lesz a mi fővárosunkban, hogy mi is az az eucharisztikus világkongresz- szus, hogy mi is az Oltári- szeotség nyilvános imádása a világ katoiikusságának egyeteme részéről: egy kicsit fé tünk, hogy amagyar nép talán nem készül fel eléggé az Oltárissentség méltó ünneplésére. Mintha nem tártuk volna ki annyira lelkünket, hogy szabadon sugározza be a napfény minden elrejtett homályos vagy sötét méíyeégét. Min!- ha nem öltözködhetnénk ünneplő ruhába és nem hallanék a titkos harangszóf, amely az Oltárhoz hiv benaünket. De kivetkőztünk a hétköznapi gúnyából, eldobtuk a hétköznapok gondjait, aggodal - mait, félelmét, töprengései?. Kiszabadítottuk leikünket a szürke mának kicsinyeskedő pepecseléséből, a napi események lendületet akadályozó hínárjából. És lelkünk felszárnyaít a tiszta nap- sugaras Magasságok felé és a legaláialosabb gyermeki szívvel énekeljük : Imádunk Szentostya 1 Sajnos, a bizonytalan külpoliti- ksi viszonyok miatt nem jöhettek idegenországbeli katolikus testvéreink olyan nagy számban, mint a nyugodtabb időkben jöttek volna, de igy is érkeztek a világ minden iájáról s elmondhatjuk, hogy a kongresszus sikerül, bárha ezer meg ezer vészmadár huhogása rémisztgette is bűnös meggondolatlansággal a gyenge* szivüeke*. A mi ünneplésünket nem zavarhatja és nem is zavarja meg semmiféle külső vagy celső hatalom. A mi hódolatunk felette áll minden emberi megnyilvánulásának, az Oltárisient- ség magaságába nem érhetnek fő! a mai” élet| háborgó hullámai. Megtorpannak, elnémul nak, azok a kongresszusi Oltár lépcsőin. Ez a mi törhetetlen hitünk és mélységes bizodal- munk, amit mindennél világosabban fejez ki énekünk : Imádunk Szeniostya ! Ez a hit ad erőt nekünk, katolikusoknak arra, hogy a győzelemre való kilátás teljes reményében vivha'juk meg a nagy harcot Isten ellenségeivel szemben. Az erők ezen a kongresszuson tevődnek össze, ezen a kongresz- szuson tesz ünnepélyes fogadalmat a világ kaiolikussága, hogy erőit szétforgácsolódni nem engedi, hanem rendületlenül kitart Krisztus Király zászlója mellett és nem pihen meg addig, amíg meg nem töri a sátán erejét. Erőt ad ehez a szent Eucharisztia, ha megtisztult lélekkel imádkozunk Krisztus Királyhoz. Hangozzék föl tehát az ének : Imádunk Szentostya. A nemzetközi szellemi ólet hódolata az Eucharisztia előtt. Tömegesei értesselek se zarándokok. Budapest, május 25. A főváros kedden már teljesen az Eucharisztikus Kongresszus jegyében állott. Sok külföldi zarándokcsoport látogatta a város nevezetességeit, köztük az abesszin papok érdekes csoportja. Délután tartották meg az ünnepi csarnokban az üdvözlőestet Pacelli bíboros, pápai legátus tiszteidére, akit a húszezer főnyi közönség nagy lelkesedéssel fogadott. Kánya Kálmán üdvözölte a legátust a magyar kormány és a magyar .nép nevében. A katolikusok mély háláját fejezte ki afelett, hogy a Szentatya Budapestet jelölte ki a kongresszus helyéül. Hangsúlyozta, hogy a magyar katolikusok hűségesen fogják követni a pápa jelszavát, mert minden vágyuk az igazságos béke megszilárdítása. Szendy Károly polgármester a főváros, Zichy János gróf a magyar katolikusok nevében üdvözölte a legátust. Pacelli bíboros meleghangú beszédben köszönte meg az üdvözlést. Rámutatott, hogy Budapest, mint előretolt végvár, mindig diadalmasan harcolt Krisztus szabadságáért. Ma megismétlődik Pilátus vallatása a názáreti jézus követői ellen azoknak száján és tollán keresztül, akik minden feleletet visszautasitva kérdezik: mi hát az igazság? Pedig ennek a félreismert, megrugdalt Krisztusnak köszönheti a mai kultúra mindazi, amivel felülmúlja a régit. Az üdvözlő est után az iskolások monstre énekkara üdvözölte a bíborost, aki ezután magyar nyelven éltette Magyarországot. A közönség tombolva köszöntötte a legátust. Az est folyamán újabb külföldi vendégek érkeztek. Hlond biboros vezetésével megjött ezer lengyel •zarándok. Megérkeztek a belga és" spanyol hercegprímások is. A vendégek tömegei érkeztek az éj folyamán és ma reggel is. A reggeli órákban futott be a fővárosba a belföldi különvonatok első csoportja, Ezekkel a különvonatokkal mintegy 70 ezer magyar zarándok érkezett. Reggel 8 órakor Serédi hercegprímás ünnepélyes szentmisét mondott. Fél 11 órakor kezdődött a Vigadóban a nemzetközi szellemi élet hódoló gyűlése az Eucharisztia előtt. A hatalmas közönség soraiban ott voltak a külföldi egyházi előkelőségek is. A Boldogasszony Anyánk eléneklése után Hóman Bálint miniszter nyitotta meg a gyűlést. Hangsúlyozta, hogy . a gyűlés bizonyságtevés a krisztusi eszme, a valláserkölcsi törvények és a keresztény művelődés eszméi mellett. Az irodalom, a tudomány, a művészet és művelődés munkásai hódolnak az Eucharisztia előtt. Tisztelettel emlékezik az egyház évszázados nevelő munkájára, s arra, hogy az egyház alapozta meg művelődésünket. A katolikus magyarok büszkén vallják, hogy művelődésük a magyarság és kereszténység kettős gyökeréből fakadt. A kereszténység rányomta bélyegét a művelt magyar lélekre s ez a művelt magyar lélek mindig keresztény maradt. A kereszténységből merítette erőit és szembeszállóit a bomlasztó törekvésekkel. A tetszéssel fogadott megnyitó után Dalia Torre gróf, az Osser- vatore Romano főszerkesztője tartott nagyhatású előadást a katolikus szellemiségről és a Szentatya szándékairól. Valahányszor a pápa nevét említette a közönség viharosan ünnepelte, a Szentatyát. Budapest, május 25. Ma délelőtt sok olasz püspök és zarándok érkezett Budapestre. Az olasz és francia sajtó melegen ir a kongresszusról. A párisi lapok kiemelik, hogy Pacelli biboros és Kánya külügyminiszter a béke szükségességét hangoztatták. Az első eucharisztikus vonat Zalaegerszegről kedden este 8 óra 17 perckor indult el és ma reggel 4 óra 20 perckor érkezett a kelenföldi pályaudvarra. A vonat utasai a májusi litánia ulán a plébánia- templomból zászlók alatt körmenetben vonultak a vasútállomásra, ahol 19 kocsiból álló szerelvény bét mozdonnyal várta őket. Az állomási épület külső és belső ormán nemzeti zászló lengett. Az ulasokat nemcsak hozzátartozóik kísérték k», hanem nagyon sokan a közönség köréből ír. A beszállás a legnagyobb rendben történt. Azokat a kocsikat, amelyekbe beszáiliak, virágokkal díszítették föl. Az első zarándokvonat pénteken délben indul vissza Zalaegerszegre. A hadikölcsön becsülelbeü adóssága az országnak. Az elmúlt húsz esztendő gazdasági bizonytalanságában mindenki érezte, hogy még nem érkezeti el az idő ezzel a nagy nemzeti kötelezettséggel való végleges leszámolásra. De amióta a magyar államháztartás helyzete annyira javult, hogy már külföldi adósságaink törlesztésére, rendezésére is gondolhattunk, mindenki érzi, hogy a hadikölcsön ügyének végleges réndezése nem késhe- tik sokáig._ Ha az államnak van pénze arra,' hogy külföldi adósságainkat törleszihessük, akkor bét- ségenbivül észre keli venni a hadikölcsön lassan megöregedő és egyre nagyobb szükség között vergődő áldozatait is. A hadiköl- csönkárosullak tömegesen kezdenek kiöregedni és egyre védtelenebbé, gyámoltalanabbul állanak szemben a hétről-héíre növekvő drágasággal. Minden emberi méltányosság és józan gazdasági belátás is azt parancsolja, hogy a legáldozatrakészebb magyar állampolgárok tízezreit nem lehet könyörtelenül a pusztulás ürvéuye szélén felejteni. Segítségükre kel! sietni. Valahányszor a hadiköí- ceön áldozatai ügyének gyökeres
