Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-04-05 / 76. szám
I XXL é»?eípm 76. s^ásssi Ára 8 fiilép 'ÍS38, épriVm 5. Keddi, Felelős szerkesztő: H «r b & 1 y Ferenc. ixerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Ij POLITIKA! NAPILAP i*écheayi-tér 4. ======= Telefonszám 128. ; Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban wriB Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A kormányzó szózataVitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, vasárnap délután fél 7 kor a kö vetkező rádió szózatot intézte a magyar nemzeihez: — Magyaroszág volt eddig a közelmúlt években a mraga szü'rre szabott határai köd a belaő rend és nyugalom íz^geíe. így éreztük mi, akik bmne élünk és ezt állapították meg mindazok az ide genek is, akik . nálunk megfordullak. — A legutóbbi napokban azonban valami sajátságos bizonysa- lanságérzés, sőt egodaiom lett úrrá sokaknak a leisen és ennek a felismerése indított arra, hogy megvilágítsam a helyzetet és uiat mutassak a közvéleménynek. — Hogy mi az oka annak a nyugtalanságnak és izgalomnak, amely itt sokakon erői vett, azt józan ésszel bajos megérteni, mert erre valójában nincsen semmi ok. Ezí a nyugtalanságot c^ak azük a nagy nemzetközi események válthatták ki, amelyek a közelmúltban zajlottak le, de hogy erek nálunk izgalmat idézhettek fel egyesek lelkében, az egyedül az illetők tájékozatlanságából eredhet. Mert hiszen, alti tiszta fejje! és látó szemmel Ítéli meg az eseményekéi, annak tudnia kell, hogy Ausztriának Némeiorsíággal történt .egyesülése ránk nézve nem jelent mást, csak azt, hogy egy régi jó barátunk, akit a béke szerződések lehetetlen helyzetbe sodorlak, egyesült egy másik régi jő baráiunkkal és hűséges fegyvertárunkkal, azzal a Németországgal, amely mindig életre- halára megbízható és szótarió szövetségese volt barátainak a történelem tanúsága szerint. Eny- nyi az egész, egyéb a mi szealpontunkból nem történt. — Egy ilyen iá!szólag váratlanul, hirtelen bekövetkezett nagy nemzetközi esemény természetesen bizonyos megrázkódtatásokkal jár. Hogy egyeseket boldog elragadtatásokba ejtelí, másokban viszont régi, szép emlékek múlásán érzeti, méla bánatot idézett fel, azon nem lehet csodálkozni. Egyébként azonban minket ez az egyesülés nem érint, már csak azért sem, mert coak látszólag következett be váratlanul. Az egyesülés évszázados óhaja volt a németségnek és előbb utóbb már csak azért is meg kelleti, hogy történjék, mert az osztrák nép sohasem volt hozzászokva ilyen szűk határokhoz és nem volt szokva ahoz sem, hogy ne legyen szava a nemzetközi kérdésekben. — Hogy ez az esemény a mi határainkon belül mégis ilyen hullámokat kavart íe), annak inkább az a magyarázata, hogy azok, akik a zavarosban szeretnek halászni, ezt az alkalmat használták fel a cé jaiknak megfélemlítő nyugtalanság fel idézésére. — Pedig ez hiábavaló kísérlet! Mert pillanatokra teijedő izgalmat rémhírek terjesztésével fellehet idézni, de arra nézve megnyugtathatok mindenkit,! hogy a rendet és nyugalmat ebbe; az országban büntetlenül nem fogja megza várni senki! — Nem volt könnyű ezt a nemzetet, amelyet számtalan sze rencsétlen véletlennek az összejátszása, továbbá tudatlanság, sőt rosázakaraí annyira sújtott és olyan koldussá tett, ta!p;aálii!ani, fenyegető katasztrófák ól megóvná. Nehéz feladat volt védere- jének aíapjít lerakni, pénzügyei! rendbehozni, főleg, mikor még a múlhatatlanul szükséges egység is annyira hiányzik belőle, — Mindez azonban Isién segítségév 1 mégis síkéiül és most végre hosszú és szorgos munkával eíériük, hogy ráléphettünk arfa az ú'xa, amely a nemzeti jóléthez és boldogsághoz vezet. Szólt ezután a miniszterelnök által nyilvánosságra hozott ötéves tervről, amelyet remélhetően még előbb megvalósíthatunk. A tervek jelentőségét minden jóakaratu ember megértette, elismerte ás helyeselte ebben az országban, de azután jöttek a rémhírterjesztők és néhány nap alatt iparkodtak annak reményt, bizalmat és megnyugvást kettő hatását aláásni. De hazug hírekkel csak pii a natra lehet megzavarni a közhangulatot. meri a józan belátás, amely a mi fajunknak egyik legjobb tulajdonsága, íelüi kell, hogy emelkedjék a rosszakaratú meséken. Mi magyarok szabadságszeretö nép vagyunk s a szabadság biztosítéka az alkotmány, de ugyanez biztosítéka annak is, hogy az államügyek vezetéséhez csak arra hivatottak juthatnak. Nem elég, hogy valaki önmagát kinevezze világ- megváltónak és frázisokkal, jelszavakkal, ügyes j demagógiával másokat félre (udjon j vezetni. Könnyű földosztást ígérni ; — mondotta a kormányzó — de j azon nem lehet változtatni, hogy ; Magyarország kilencmillió holdnyi szántóföldjéből nem juthat több fejenként a kilencmillió magyarnak egy egy holdnál, abból pedig nem lehet megélni. Majd szólt a különbségekről, amelyek minden vonatkozásban megvannak az emberek között. Természeti törvényeken változtatni nem lehet, de törekednünk kell arra, hogy mindenki, aki akar és tud dolgozni, tisztessé gesen megélhessen. Kiemelte a kormányzó a magyar nép katonai rátermettségét s hadseregünk ér ékét. A po itizáló hadsereg értéktelen s a hadsereg pártok feleit csak az egész nemzeté lehet. m Ismételten hangoztatta, hogy ifjúságunknak nem szabad irtóznia a kereskedelmi pályáktól s utalt arra, hogy a népek boldogulásának egyik leghatáalósabb eszköze a kereskedelem. Kivétel nélkül minden gazdag boldog és háiahnas nemzet a kereskedelmi hajózásnak köszönhette és köszönheti felvirágzását. Ez az út elöltünk is nyitva ál!. A Népszövetséget illetően meg- jegyzete, hogy feladatát nem teljesítette, azérí az elrendeződés folya mata megindult nélküle is. A parlamenti életről s?óvr megjegyezte, hogy az ellenzék feladata a bírálat és ellenőrzés, amelyre szükség is van, de ez nem jelenti azt, hogv az ellenzéknek kötelessége a jóra is azt mondaná, hogy rossz, ha az a kormánytól jön. Úgy a politikai, mint a gazdasági életben szükség van a nyugalomra és bizalomra. Meg keli szűnnie annak, hogy ebben az országban mindenki jogot formáljon a külpolitika irányításához és a belső nyugalmat bármi módon is zavarni merje. Összetartás nélkül nincs fegyelem, fegyelem nélkül egy kis üzemet sem lehet vezetni, nemhogy egy országot. Figye’rnezietótí a kormányzó azokra a szigorú következményekre, amelyeket a nyugtalanság és egyencüenság szitása maga után von. Szózatát ezzel végezte a kormányzó : — Egyszer már megmutattuk 1919 után, hogy a rendbontó elemektől meg tudjuk tisztítani hazánkat és nemzetünket és most is biztosítom az országot, hogy abból, amit akkor tudtunk, nem felejtettünk el semmit sem í Én csak magyar célkitűzéseket ismerek és tűrhetek és esak törvényes eszközöket ezeknek a céloknak az' elérésére! Bízom a magyar nép józanságában és hazaszeretetében és bízom abban, hogyha összefogunk, Isten is meg fog bennünket segíteni. Eckhardt Tiber felszólalása a választójogi javaslatnál. Budapest, április 4. A képviselőhöz mai ülésén az einö.r jelentette, hogy a közigazgatási bíróság értesítése szerint Hindy Zoltán kőszegi mandátuma ellen panasz érkezett be. A választójogi javaslat vitájának első szónoka Eckhardt Tibor volt, aki azt hangoztatta, hogy az új választójog szilárd közjogi alapot hoz és ezen nyugodtan lehet kományozni. A nyiitszavazásos rendszer mellett nem tudták megoldani a szociális problémákat, de valószínűen a titkos választójog sok kérdés! megold. Fel kell készülni a revízióra is, de előbb a belső ügyeket is rendezni kei). Utalt Gömbös Gyulával Királyszálláson lefolytatott tanácskozására és kijelentette, hogy a megbeszélésen a diktatúráról és a titkos választójogról esett szó, amelyeknek a tekintetében Gömbös Gyula megnyugtató kijelentéseket tett. A javaslatnak olyan részletei is vannak, ame- iyek a közigazgatási hatóságoknak még nagyobb beavatkozási engednek. Mivel a javaslat nem fedi a kisgazdapárt álláspontját, nem is fogadja azt el. Rátért Ausztria bekebelezésének ügyére is é3 kijelentette, nem kell félni, meri Németország faji politikát űz, tehát nem lát veszélyt az egyesítésben. A zsidókérdésben az a nézete, amit a mull évi pápai beszédében is kifejtett. Helyesli a kormányzó beszédét. A kormány tartson fegyelmet az országban. Utána Illés József beszélt.
