Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-05-11 / 105. szám
XXI. Ayftlfam f05. «xém. ára 8 fillér 1938. májú« I. Szerda. Felelői szerkesztő: Mer bel y Perei c. •urkttztőség és kiadóhivatal;: Zalaegerszeg, Bsáchrayi-tér 4. . Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hüköznap a kora délutáni órákban Előfizetési ink; egy hónapra 1*90 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerbit A cseh kérdésnek békés, de nem gyökeres megoldásával biztatják a világot a nagyhatalmak. A szudda németek és a magyar kisebbség már a cseh kérmány elé juttatták követeléseiket, de, hogy hogy azokból mit fogad el, azt még nem tudhatjuk. Ám, ha mindjárt százszázalékban teljesiti is a cseh kormány a követeléseket, akkor sem nyer elintézést a kérdés, meri mi nem csak odakerült testvéreink részére követeljük az őket megillető jogokat, az elnemzetietlenitő törekvések megszüntetését, hanem a revíziót is. A területi reviziói! Mert ha erről lemondanánk, vagy, ha revíziós követeléseinket csak le is mérsékelnek, akkor sem lennénk méltók arra, hogy a történelem dicsérően emlékezzék meg rólunk. Mert tegyük föl, hogy a csehek megadják a trianoni határ mentén lévő széles magyar sáv lakóinak mindazt, amit most a felvidéki magyar párt követei, nem vetődnék e föl napról-napra a kérdés: ha ez a sáv magyar, ha ennek lakóit nyelv, szív a szomszédos Magyerországhoz vonza, miért tartozzék az Csehországhoz? Miért kell egymilliónál több magyarnak Csehország iránt lelkesednie, Csehországot vallania szeretett hazájának, amikor az ő őseik alapították azt a Magyar- országot, amelyben ezer éven át laktak ? Pozsony, Nyílra, Komárom, Ipolyság, Léva, Losonc, Rozsnyó, Rimaszombat, Kassa, Ungvár, Beregszász, Máramaros- sziget, mely címen, mely jogon tartoznak inkább Csehországhoz, mint Magyarországhoz ? Miért kell inkább kedvezni Csehországnak, mint Magyaroiszágnak? Mikor tettek többet a csehek a kultúra, a civilizáló és Nyugat megmentése érdekében, mint a magyarok? Ezekre a kérdésekre vár most választ a magyarság attól a diplomáciától, amely annyira bi- zik a „békés“ megoldásban. Csehország akkor is csak egy mesterséges tákolmány lesz, alakja akkor is elcsúfítja Európa térképét, ha mindjárt teljesítik is a magyar párt követeléseit, jogtalanul tartják az európai hatalmak a magyar kisebbséget Csehországban akkor is, ha esetleg egy új Svájccá alakulna is át a mai Csehszlovákia. Nem mondjuk ezzel azt, hegy a tőlünk elrabolt többi részre nem tartunk igényt, csak épen annak az elintézésnek lehetetlen voltára mutatunk rá, amely úgy akar nyugalmi állapotot teremteni, hogy az egyfolytában elterülő magyar sávon kedvezményben kívánja részesíteni a magyar lakósságot. Ismételten hangsúlyozzuk: nekünk revízió kell, a trianoni szerződésnek olyan felülvizsgálata, amely megszünteti az igazságtalanságokat, a jogtalanságokat, tehát azt a földet, amelyet magyar vitézség, magyar kard, magyar vér szerzett és tartott fönn egy évszázadon át, újra a magyarosié legyen. A mi követeléseink nem jogtalanok, nem túlzottak, hanem teljesen jogosak és becsületesek, mert ezeréves alapokon nyugosznak. Mindenféle körülmény indokolja, hogy a Kárpátok által övezett medencében ismét egy ország legyen, tessék tehát ennek a politikai, gazdasági, történelmi követelménynek engedelmeskedni. Nem tudatlanok, nem hazugok, nem megfizetett bérencek azok az angol, francia, olasz tudósok, akik az utóbbi időkben a napnál is ! fényesebben bebizonyították, hogy j Középeurópa békéjéről, rendjéről csak akkor beszélhetünk, amikor visszaáll a régi egységes Nagy- magyarország. Miért nem hallgatnak a nagy diplomaták ezekre? Legyen a megoldás békés, de mindenekfttlött igazságos 1 Mi igazságot követelünk s a magunk igazságából nem engedbe- lünk egy szemernyit sem. És, ha a most kilátásba helyezett elintézés nem hozza meg azt, amit joggal várhatunk, tovább folytatjuk a harcot. Egyszer majd mégis be kell látniok az Európa sorsát intéző uraknak, hogy a magyar igazságnak diadalra juttatása nélkül nem tudnak rendet ! csinálni. i híreket kapott az olasz—francia tárgyalások esélyeiről. Remélhető a komoly megegyezés. Páris, május 10. A prágai francia követ Genfbe érkezett és ott tájékoztatja az érdekelteket a Prágában tett francia—angol lépés hálásáról és a esek kormány állásfoglalásáról. Azt hisnk Páriában, hogy Firenzében Hitler és Mussolini a cseh kérdésről is tárgyaltak. Olaszországnak állítólag az a felfogása, hogy Csehországot szövetségi állammá kell átalakítani a kisebbségek teljes önkormányzata mellett. A népszövetségi tanács ma délelőtt folytatta tanácskozását. Ma kerül sorra a spanyol kérdés is. Berlin, május 10. Ribbentropp német külügyminiszter a közeljövőben Wareóba utazik és ott a lengyel kormánnyal tárgyal a szu- déta németekről és általában a csehországi kisebbségi kérdésről. A zsidéjavaslai képviselőházi vitája. Budapest, május 10. A képviselőházban ma Károlyi Viktor gróf szólt a zsidójavaslathoz. Helyesnek tartaná, ha a zsdók önként mondanának le arról, hogy a nemzeii vagyonban részesedjenek. Polemizált Bethlennel. Rá* mutate lt arra, hogy Bethlen 1921 - ben, mint a TESz elnöke, még a destruktiv g§j*ó ellen küzdött, de amikor hatalomra került, nem tett semmit. Ismertette a szónok az Estnek a forradalmak alatt végzett bomlasztó munkáját. Kérte az igazságügyministert, hogy a szabotálók előtt nyissa meg a börtönök kapuit. Véleménye szerint a zsidók csak örülhetnek a javaslatnak, mert ha a kormány nem terjesztette volna elő, aklur még a radikálisabb intézkedések következtek volna. Ezután Csilléry András és Mi- lotay István mondottak éles beszédet a zsidóság ellen. A felsőházban a választójog tárgyalását kezdték meg. Szontagh Jenő követelte, hogy Darányi legyen erélyes és csináljon rendet. Olaszország Csehországnak szövetségi állammá alakítását kivánja. A külpolitika hírei. Berlin, május 10. Hitler vezér az éjszaka folyamán Firenzéből visszaindult Németországba. A pályaudvaron Mussolini és nagy tömeg búcsúztatta. Hiller nagy megelégedéssel nyiialkozott olasz- országi útjáról. A vezér és kancellár vonata ma reggel 8 órakor érkezett az olaz—német határállomásra, ahol Seyss Inquart birodalmi helytartó üdvözölte. Hitler este érkezik Berlinbe. Nagy előkészületetek történtek fogadására. Páris, május 10. A népszövetségi tanács foglalkozott az abesz- szin kérdéssel. Litvinov erősen harcolt azért, hogy Abeszinia képviselőjét meghívják a tanács asztalához. A tanács a kérdést úgy oldotta meg, hogy meghívta az abesszin megbízottat, de nem Abesszínia, hanem [csak a volt négus képviselőjeként. A párisi lapok kedvetlenül Írnak a határozatról. Az abesszin vita nyomasztóvá tette a légkört és Abesszínia nagyarányú közbelépésére készülnek. Súlyosbítja a helyzetet a spanyol és a kínai kérdés kényessége is. A Liberté szerint Litvinov a harmadik in- ternacionálénak azzal az utasításával érkezett Genfbe, hogy avatkozzék be, izgasson háborúra és állítsa szembe a hatalmi csoportokat. Az Intransigeant megállapítja, hogy ami Rómában történt, nem akadályozza meg a közeledést a diktaturás és demokrati- kni hatalmi csoportok között. Bonnet külügyminiszter igen jő A szudétanémetség vallási helyzete. A leitmeritzi egyházmegyében összesen 1*8 millió lakós van, ennek bétbarmadrésze német, egyharmadrősze cseh. A lakosságból 1*4 millió római katolikus, a németek közül 1 * 1 millió, azaz 90 százalék katolikus s csak 100.000 német nem katolikus él ezen a területen. A százezerből a fele evangélikus és ókatolikus és csak 50 000 felekezetnélküli. A prágai főegyházmegyének 2’8 millió lakósa van, ennek 25 százaléka német. 1*9 millió római katolikus, belőle német 630.000. A németek közül 70.000 nem katolikus. Prága 1 milliós lakosságából 130.000 felekezetnélküli. A budweisi egyházmegye lakosainak száma li millió, 21 százaléka német. A katolikusok száma 1 millió, ebbből 233,000 némei, csak 6.000 német nem katolikus. A königgrätzi egyházmegye latsainak száma 1.6 millió, ebből 15 százalék német. Ebben a túlnyomóan cseh egyházmegyében, ahol a tradíció liberális, a németek 96 százaléka katolikus. A két morva egyházmegyében, Olmützben és Brünnben, a németek 94 százaléka katolikus. Brünn városában a felekezetnélküliség morva centrumában 18.000 a felekezetnélküli. Igen kedvező az a kép is, amit a szudéta németség kolostorairól kapunk, küiönösképen, ha az utánpótlást tekintjük. A szu- détanémet területen összesen 20 rend és kongregáció működik, amelyek különös feladataik mellett tervszerűen foglalkoznak lelkipásztorkodással is. Ezekben a kolostorokban 500 német pap él. Az utánpótlás valamennyi kolostorban évről-évrc nő.
