Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-01-23 / 18. szám
Zalamegyei Újság nrfin—m 3. Goga lakatlan szigetre szeretné küldeni a zsidókat. A kOlpsiiitika fcirfös. 1938. január 23. Bukarest, január 22. Goga miniszterelnök nyilatkozott a Német Távirati Iroda tudósítójának. Kijelentene, hogy Romániában a nemzeti mozgalom széles kereteket ölt és arra szükség is van, mert a háború alatt és után sok zsidó özönlött be Romániába. Véleménye szerint össze kellene gyűjteni a zsidókat és lakatlan szigetre telepíteni őket, ahol önálló áhamot alakithatnának. Romániában az elfogott kommunisták 99 százaléka zsidó. Kijelentette még, hogy a kisebbségeknek semmi báníódásuk nem lesz. Páris, január 22. Chautemps kormányának a kamara 80 százaléka bizalmat szavazott. A lapok vegyes érzelmekkel fogadják az eredményt. Egyes lapok szerint a többséget a miniszterelnök azzal szerezte meg, hogy meghajolt a kommunisták és a szak- szervezetek előtt. Más lapok szerint a nagy bizalom bizalmatlanságot takar. London, január 22. Lipjelen- íések szerint Németország rövidesen újsbb lépéseket tesz gyarmati követelései érdekében. A kérdés a Népszövetséget is foglalkoztatja és esetleg angol-német tárgyalásokra kerül sor. Eden külügyminiszter Genfbe uísztában tárgyal Párisban, s nem lehetetlen, hogy később ellátogat Bér iinbe. Tokio, január 22. A parlament ben Koneje miniszterelnök nyi lakkozott a kínai viszályról. Hangoztatta, hogy Jspán szeretné, ha meg lehetne teremteni a békát, valamint Japán, Kina, Mandzsúria együlimüsödéséf, Pekingben új kínai kormányra volna szükség, | armiy csatlakozna a kommunista- 1 ellenes egyezményhez. Más álla- ‘ mok érdekeit tiszteiéiben tartják Kínában. Hirota külügyminiszter kifejtette, hegy a békeiépések eddig nem vezettek eredményre, mert Kina egyezményt kötött Moszkvával. A viszály jelenleg komoly. Angliával és Amerikával fenn akarják tartani a jóviszonyt. London, január 22. A nemzetiek Teruemál és az srrsgoniai honion előnyomuHak. A spanyol vizeken egy angol hajóra torpedói íő tek ki tegnap. A támadó ismeretlen nernze iságü. London, január 22. Bolognában elfogtak egy cseh terrorisist, aki Londonban merénylete! tervezeti Tomisziáv jugoszláv herceg ellen. A keresztény politika már negyven év előtt követelte a választójogi és szociális reformokat A bal és jobboldalról egyre sűrűbben jelen kező szélsőségek meglehetős aggoda'omms! figyelik a keresztény politika magyar- országi előretörését.. Félnek a keresztény irányzatoktól, mert érzik, hagy ez az egyetlen pozitívum, amely a mai élei politikai megnyilvánulásai közepette megoldást tud hozni a kivezető káoszból. Félelmüknek természet' szerűen eHenagiíációva! adnak hangot, aminek során előszeretettel hirdetik azt, hogy a keresztény politika lényegében a nagytőkének, a nagybirtoknak uszályhordozéja és egyáltalán nem szolgái népi érdeket. Ezzé! szemben megállapít ható. hogy a keresztény irányú politika Magyarországon már több, mint negyven esztendővel ezetöíí is oiyan célokért harcolt, amelyeknek megvalósítását még most is kívánatosnak keli tartani a magyar nép érdekébtm. Mint köztudomású dolog, Magyarországon a keresztény irányú ezociális politikának a Néppárt volt az első hirdetője. Ez a párt, amely annakidején gróf Zichy Nándor vezérlete alatt alakult meg 1895. január 31 én, az akkori »Magyar Állam“ cimü napilapban tette közzé program]'áh A Néppárt 1895-ben megjelent programja az 5. pontjában komoly hitet te!í a kisgazda érdekek mellett. Ez a pont a kővetkezőket mondja : Magyarország elsősorban földművelő állam léven, a gazdaközönség főleg a kisgazdák eddig elhanyagolt érdekeinek figyelem- bevételét követeljük“. Da ugyanezzel a problémával foglalkozik a 6. pont is, amely a következőket köiii: „Követeljük mind azon törvényes intézkedések megléteiét, amelyek a földművelő népnek a hazában való megélhetését és a gyarapodását biztosítják*,, N gy volt ennek a programnak a hirde'ése 1895 ben. Hiszen azokban az időkben a magyar politikában kisgazda ás földművelő érdekekről még igazán ritkán akadt fnó. Ezt a programját egyébkén! a í Néppárt később még jobban ki- mélyiteite. 1901. szepiember 13- án ugyancsak a Magyar Államban közzétett követeléseiben megállapítja, hogy „az elszegényedés, eladósodás, a gazdaközönség és főleg a kisgazdák érdekeinek elhanyagolása, egész közgazdaságunkra Egy emberöltő bizonysága áll az Aspirin-labletták jóhirneve mögött. Az Aspirin 40 év alatt bizonyságot szolgáltatott az egész világ előtt arról is, hogy tökéletesen ártalmatlan. Még állandó használat mellett,évek múltán sem hat károsan a szervezetre, amellett, hogy gyógyít s fájdalmat enyhít. A S P 1 R S TABLETTA 3 DE ÜGYELJÜNK MINDIG A BAYER-KERESZTREI PE ÜGYELJÜNK MINDIG A BAYER-KERESZTREI C» válságossá lesz, úgy hogy a nép megélhetése vé- gett kivándorolni kénytelen. A gazdasági kérdések tehát a jövő országgyűlésen nagy jelentőséggel fognak bírni. A Néppárt teljes gondját forditja ezekre“, íme itt már — amint látjuk — jelentkezik a Néppárt programjában a legsúlyosabb háboruelőtti magyar problémák egyike, a kivándorlás. Egyébként a főídmüvelő társadalom érdekeivel hasonló intenzitással foglalkozott a magyarországi keresztény politikának másik nagy szervezete, a Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetsége is. A második keresztény szociálista kongresszus, amelyik 1905. okiéber 15-án állapította meg a keresztény szocialista pregrammot, a 14., iiietve 15. pontjában a kővetkezőket mondja: „mivel Magyarország ezidő szedni mezőgazdisági állam és a nemzed társadalom gerincéi a vagyoniiag is független, nemzeti jellegét is hiven őrző, romlatlan kisgazdaoszlály képezi, mezőgazdasági politikánk sarkiéteie a földművelő nép millióinak gazdasági megerősítése. A nemzetfenntartó kiegazdaoss- táiy megerősítésére mindenekelőtt szükségesnek tartunk széleskörű parcellázás! és telepítést.“ • Lám, g keresztény szocialista j programúiban már 1905-ben je- I íeníkezik a földreform. Ds ha sonlőképen jelentkezik a földmunkások védelme is, meri his.en I ugyanez a programra továbbme- ! nőén a következőket állapítja meg: „A mezőgazdasági munkálok érdekében . . . követeljük a mezőgazdasági m un ksbér vi szonyok kielégítő szabályozását . . í Követeljük végűi a mezőgazdasági cselédlakás viszonyoknak hatósági rendezését, úgy, hogy minden családos cselédnek az egészségügyi követelményeknek megfelelő külön lakása legyen, mert a fennálló nyomorúságos viszonyok tovább nem türhetők.“ Állatában le lehet szögezni, hogy a keresztény szociális politika már 1905 ben harározoílan hirdette azt programmof, amiért most olyan energikusan szállnak sikra a falukutatók. Ds hasonlóan fontosak a keresztény politikának azok a megállapításai, amelyek a munkakérdéssel foglalkoznak. A néppárt ugyanis már 1895 ben felismerte a munkáskérdés fontosságát, „Pártunk — iija a pr©gramm, a Kisiparos! és munkást a nagyiparral és tőkévé! való versenyben az állam által kívánja az őt megillető védelemben részesíteni.“ UgyanmőS a problémáról 1901- ben a következő megállapítások történtek: „Sohssem szűrnünk meg gsürgetni ... a gazdasági visszaélések megszüntetését, a munkásviszonyok javítását.“ 19Q5- ben, a viszonyok már határozottabban kezdtek kialakulni és igy a keresdányszociaiista programúi ezeket mondhatta : „Követeljük a kartellek, trösztök, ringek, állami felügyelet alá helyezését és megrendszabályozását, mivel ezek a fogyasztók százezreire vetik a j@go sulatian magánnyerészkedés illetéktelen adóját.“ Íme már 1905-ben megérez'e a keresztény szocialista Programm, hogy a legsúlyosabb kérdése a magyar politikának a karíeil- probiéma. É3 most térjünk át a legaktuálisabb, legégetőbb politikai problémára, a választójogra. Ezt illetően 190!-ben ennyit mondanak : „Sürgetni kell a válasaúójegosuií- ságnak kiterjesztését.“ 1905 ben a keresztányszocialísta programra ennek a követelésnek határozott kereteit jegeceeiii ki, a következőket mondva: „Mivel az állami éle! tökéletességének követelménye, hogy minél szélesebb alapokon nyugodjék, minél többeket tegyen az öntudatos állami élet részeseivé; mivel az áilam fenntartásához, úgy pénzével, mini vérével a legszegényebb polgár épúgy hozzájárul, mini akár a íeggazd?gabb. méltányos és Igazság®?, hogy az állam ügyeinek intézésében a szegény polgárnak is épúgy része legyen, mint a gazdagnak, azért követeléseink legelőbbjei az általános, titkos, közvetlen községenként való választójog.“ Bizony, ha ezt a pregrammot akkor sikerűi keresztülvinni, akkor meggyőződésünk szerint másként alakul Magyarország élete, sorsa és jövője. Á keresztény párt, a keresztény politikusok ma is azt sürgetik, amit már 1895 ben követe t a Néppárt. A programúinak ez a maradan- dősága, éríékállása, biztosít ja a magyarországi keresztény poliíika poziiívásái és igazolja, hogy ez a szellem egyedül az, amelynek segítségével a jövő Magyarországát fel lehet építeni. Bálint László.
