Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-01-11 / 7. szám
>933. január 11. 2. Zalaraegyei Újság reczky Vilmos műszaki tanácsos, sz áliamépitészeti hivatal főnöke ismertette. Ez utóbbival kapcsolatban Csóthy Gíza prelátus a molnári révhez vezető rövid útszakasz megjavítását kérte. A külpolitika hírei Bukarest, január 10. Cuza miniszter sürgeti Gogáíó! a román fajuak érdekét szolgáló intézkedések kiadását. Károly király nyilatkozott egy angol lapnak. Kijelentette, hogy nincs szó zsi- dóüldözésről, ciak a 250 ezer galíciai és orosz bevándorolt zsidói rendszsbáiyozzák meg, mint nem kívánatos elemet. Micescu román kü'ugyminiszteíer megérkezett Prágába, ahoi Benesí a dunavölgyi megbékülés érdekében a kisebbségi kérdés rendelésére akarja rébirni. Lisszabon, január 10. A spanyol vörösök azt a hirt terjesztették, hogy a portugál katonaság feiiázadt és főváros fele lángokban áll. A poriugái hatóságok teljesen valótlannak mondják a híresztelést. Tokio, január 10. A minisztertanács ma dönt, hogy hivatalosan ii megüzenjik-g Kínának a háborúi. A japán csapatok Csing- taut elfoglalták. Rövid táviratok. — Az időjárás nyugat és dél Dunántúlon enyhére fordult, keleten még hsvazik. Budapesten és a Bakonyban hóakadályok vannak. Finnországban farkasok tűntek fel. — Razziát tartottak az éjjel Budapesten és kornyékén. 143 embert állítottak elé. — Mexikóban heves földrengés volt, de az arénában a 24 ezer néző kitartott a recsegő tribünökön és ünnepelte a bikát lesrúró torreádort. — A budapesti ügyészség eljárást indított Marenzi őrgrófné Csekonics Iván gróf ellen, mert egy lapban II. Ottónak nevezték a királyt. Több a visszavándorló. A Magyar Statisztikai Évkönyv adatközlése szerint az utóbbi félévtized Magyarországra nézve kereken 3000 főnyi vbstavándor- lási többletet eredményezett. A kivándorlás mérete 1932-lsen valósággal a legmélyebb pontra jutott, mert hiszen az előző évben, 1931 ben 1450, még egy évvel előbb pedig 6249 főnyi népesség hagyta el Magyarország határait, 1932 ben ellenben csaK 799 fő volta kvándorlók száma. Azóta ez a szám ismét fokozatosan emelkedik. Kivándorlóink túlnyomórészt magyarok, nemzetiségeink aiig szerepeinek a ki vándorlási statisztikában, csak a németek mutatnak fel arányukhoz mért részesedést. Kivándorlóink közül 1932 ben 799 volt a magyar anyanyelvű, 157 fő a német, négy évvel fcésőb 1936 ban 1080 kivándorló közül 979 fő volt a magyar és 78 fő volt a német. Csipke, szövet, estélyi és délutáni ruhára. Legújabb divat, szép választék, olcsó ár, Schütz Aruház Az osztrák és olasz államférfiak ma délelőtt a hősi emléket koszo- ruzták meg. Budapest, január 10. A buJa- pesti hármas találkozóra vasárnap megérkeztek az osztrák és olasz államférfiak. Budapest teljes díszben várta a vendégeket. Darányi miniszterelnök délután érkezeit meg Badenből, hogy fogadhassa külföldi vendégeit. Schuschnigg osztrák kancellár és Schmidt külügyi államtitkár nagy kísérettel különvonaton jöttek. Az osztrák kormány elnökét és államtitkárát a hegycshtlmi . határállomáson nagy melegséggel fogadlak. A kancellár útközben nyilatkozott a sajtó némára ás melegen emií* kezeit meg Magyarország és Ausztria baráti viszonyáról. A különvonat este 9 óra 10 perckor futott bs a budapes i keleti pályaudvarra, ahol a kormány tagjai és a közélet előkelőségei gyülekeztek. A pályaudvar környékét nagy tömeg lepte el. Az osztrák é§ magyar államférfiak sí gyesen köszön'ötíék egymást, majd Schuschnigg ée Darányi elléptek a katonai diszszázsd előtt az osztrák himnusz hangjai közben. Mikor a vendégek a pályaudvar előtt autóba szálltak, a tömeg igen lelkesen éljenezte az osztrák kancellárt. A pályaudvarról a vendégek a Dunapalotában levő lakásukra hajtattak. Este 11 órakor érkezett meg b trieszti gyorsvonattal Ciano olasz külügyminiszter. Ünneplése a fel- disziseít nagykanizsai pályaudvaron kezdődött, ahova a vonat fél 7 óra tájban érkezett. Ciano külügyminiszter kiszállt a vonatból és a penonra lépett, ahol vitéz Teleki Béla gróf főispán, Bődy Zoltán alispán, Krátky polgár- mester és a város előkelőségei várakoztak. Teleki főispán melegséggel köszöntötte & magas olasz vendéget. Francis nyelvi beszédében hangoztatta, hogy a magyar nemzet mindenkor lelkesedéssel fcgscíji az olasz nemzet képviselőjét. Ciano külügyminiszter válaszában hangoztatta, hogy örömmel és szeretettel jött moßt is, mini mindenkor, Magyarországra. Az olasz nép szivébe és szereltébe zárta & magyar nemzetet. A kölcsönös üdvözlések után a vármegye és a város előkelőségeit bemutatták az olasz külügyminiszternek és kiiérelének. Ciano néhány percig elbeszélgetett a főispánnal és társaságával, majd a vonat ío’ytatta útját Budapestre. A déri pályaudvaron a magyar kormány tsgjsi is nagyszámú közönség fogadták az olasz vendégeket. Darányi és Kánya igen szívélyesen üdvözölték a vendégeket, a tömeg pedig szünet nélsüi éljenezte Cianot és Mussolinii. Schuschnigg kancellár és Ciano külügyminiszter ma délelőtt 10 órakor megkoszorúzták a városligetnél a hősi emléket. Az ünnepélyen megjelentek a főváros és honvédség képviselői, disz- század és nagy tömeg. Innét Ciano a rákoskeresztúri tametőbe ment és oti az olasz hadifogoly- halottak síremlékéi kosoriuta meg. A magyar—olasz—osztrák hármas tanácskozás ma délután kezdődött meg. szeretetreméltó egyéniségével, tudományos munkásságával az új magyar tudós generációnak egyik legjelentékenyebb tagja volt. A magyar tudós társadalom körében és a közéletben nagy rokonszenv- nek örvendett, s igy halála általános részvétet keltet*. Temstésc mi délután folyt le Budapestsn igen nagy gyászoló közönsé jelenlétében. Dr Bsjza József a biharmegye Fugyiváeárheíyen, 1885 ben született, küiönösképsra azon a napon, január 31-én, mint r okon Bajza József, a költő. Középiskolai tanulmányait Kalocsán, Nagyváradon és Bud3ps«ten végezte, 1906 ban tanári oklevelet szerzett. Kezdetben a Nemzeti Muzeum könyvtárának vöt tisztviselője, utóbb mint délszláv referens külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1923 ban dr. Marga- 1 if8 Ede és dr. Szegedi Rezső horvát tanszékének tett örököse. Az irodalomtörténet terén legjelentékenyebb müve, Bajza József című hatalmas munkája, amelyet a Tudományos Akadémia az Ipoiyi-d.jjal tüntetett ki. Thallóczy Lajos dr., Mellich János és tragikusan elhunyt dr. Sufflai Milán buzdítására a borvát nyelvvel kezdett foglalkozni és gróf i.And- rássy Gyia irány iUsa alatt álló Magyar Hírlapba horvátfárgyu vezércikkeket írogatod, majd még a hetilap formájában megjelenő Uj Nemzedékben tárgyalta a horvát politika kérdéseit. A szlá- viszíika terén első tudományos vonatkozású tanulmánya 1921-ben jeient meg, amelyet Ganeulics latvárói, a legnagyobb horvát külsőről irt. Értékes lanulmánya „Horváth éposz Kálmán királyról“ című akadémiai székfoglalója is. A nngyar—horvát unió felbomlása című, 1923 bin irt tarutmánya a Szent István akadémiában székfoglaló előadása volt. Röfidtmilámn rádióval közvetítették az éjféli misét a bernáthegyi barátok a Himaláján élő rendtársaiknak. Technikailag is igen nagyjelen- töaégü volt az a rádiós köiveti- tés, amely az idén Karácsony éj- srekáján sokezer kilométer távolságból kötötte össze a Bernát- hegyen élő szerzeteseket a Himalaya hegységben működő rendtár- eaikkat. Mint ismeretes, a bernáthegyi szerzetesek egy nagyobb csoportja a Himalaya-hegységbe feite át működésének szinterét, tekintve, — hogy a modern technikai v vmányok ás az azok se- güségésel megszervezett segítő szolgálat már nagyon kis mértékűre korlátozta a szerzetesek évszázadokon át nélkülözhetetlen segélyszolgálatát. A Himalaya- hegységben áronban még mindig igen nagy szükség van a derék önfeláldozó barátokra és ugyancsak híressé vált társaikra, a „bernáthegyi kutyákra“ és ott 3000 méter magasságban rendezkedtek be a bernáthegyi szerzetesek. Nagy magányosiáguka t azonban hála a rövidhullám rádiónak, Karácsony éjszakáján az idén megszüntette egy rövid időre az a közvetítés, amelynek révén az éjféli misébe ők is bekapcsolódtak és együtt lehettek a Bernát hegyén éiö társaikkal. Meghalt Bajza József dr. egyetemi tanár. A magyar tudományos életnek súlyos gyás?a van. Budapesten 53 éves korában meghalt Bajza József dr., a Pázmány Páter egyetem nyilvános rendes tanára. Bajza József a magyar kritika egyik úttörőjének, Bajza Józsefnek közeli rokona volt. Irodalomtörténésznek indult, de csakhamar szlávisztikára tért át és az egyetemen hosszú éveken át a horvát nyelvet és irodalmat adta elő. Mint R szláv és különösen a horvát kérdés kitűnő ismerője jelentékeny újságírói működést fejlet ki Baltorich Kornél néven a horvát kérdésről. Ellőlek hívta fel a figyelmet arra, hogy a szomszédos népek életéve! és történetével tö« rődni kell. A fővárosi Ispokon kívül csak a Zalamegyei Újságnak volt munkatársa. Évek o*a jelentek meg nigyértékü cikkei lapunkban, főleg szintén a horvát kérdésről. Zsia megyéhez és Zalaegerszeghez »jer®* rokoni kap csőlátók is füztélr. Z«ía megye székhelyén gyakran jelent meg látogatónkén! és iiyeifcor sier- kesztőségünket is mindig felkereste. Bajza Jőrsef dr. szerény és
