Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-03-25 / 68. szám
1988. március 25« Péntek* XXL évfolyam «8. siém. Ára 8 fjlléi* Felelő» szerkesztő: H e r b o 1 y Ferenc. fwrfcentőség és faéchenyi-tér 4. kiadóhivatal,: Zalaegerszeg,----== Telefonszám 128. POLIT IKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetőéi árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A szociális kérdések megoldását tartják politikusok, társadalmi, kulturális és gazdasági fényerők első és legfontosabb teendőnek. A minden oldalról siirüen felhangzó követelések azt birony if jak, hogy gok baj v*r orvoslásra és, hogy a gyökeres or voslássai nem is szabad késlekedni. A bajok orvoslásánál egy jelige után keli indulni: ne legyen nyomorgó ember az országban. Édes hazánk megcsonkított állapotában is képes annyit nyújtani polgárainak, hogy az Ínségtől és nyomortól mentesüljünk, hogy mindenkinek meglegyen a mindennapi kenyere, tisztességes lakása és ruházata. Annyit, hála Istennek, sikerült alérnünk, hogy éhen senki sem halt a csonka hazában; ruházko dás terén azonban egyre rosszabbak az állapotok. A falu rongyos, a gyermekeknek ezrei lábbelihiány miatt a téli időben nem látogathatják az iskolái. Az élelmezésről is nap-nap után szomorúbb jelentéseket olvashatunk. De ezek a bajok a városban is tapasztalhatók. Nem akarjuk az eléggé ismert sötét képet még sötéíebb színekkel megfesteni, csak épen azt kívánjuk megjegyezni, hogy a szociális megsegítés terén a sok panasz és még több Ígéret ellenére sem történt annyi, amennyit várhatnánk. Még mindig csak ott tartunk, hogy keressük a selyem- gubón azt a szálat, ameliyei le- gomboliihatjuk a drága selymet, pedig ennek megtalálása nem is olyan nehéz feladat. Tessék azoknak a sokszor kimutatott nagy jövedelmeknek tanulmányozásához komolyan hozzáfogni és lehetővé tenni, hogy a mammut- jövedelmek egy kissé csökkenjenek s jusson azokból másoknak is. Lelkes statisztikusok úgyszólván hétről-hétre hozzák nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyeknek áttekintésekor csudál- kozunk, hogyan halmozódhatik össze annyi pénz egy egy helyen és hogyan lehet annyi stükőlkö- dő, annyi nyomorgó ugyanakkor. Senki sem gondol arra, hogy elvegye mástól a jogos tulajdonát. A magyar embernek nem természete az irigység, a telhe- tetlenség, másénak elkivánása, vagy erőszakkal való eivevése, mint mondják : elkommunizáláea ; de azt tudja, hogy okkal- móddal jobb viszonyokat lehetne teremteni. A fényűzésből talán sikerülne valamit engedni és ennek alapján az általános, úgynevezett polgári jólétet az egész vonalon biztositani. Itt van az ifjúság elhelyezkedésének égető kérdése is, amelynek megoldásánál szintén #nem találták meg azt a bizonyos selyemszálscskát. A nyilvánosságra hozott statisztikai adatok kimutatják például milyen horribilis jövedelmeik vannak egyes vállalatok vereté egyéniségeinek; vájjon nem lehetne olt a munkaerők számát szaporítani, hogy egyrészt kevesebb leher jus*on a munkában állókra, másrészt többen jussanak kenyérhez? A nagy jövedelmű embereknek nem föltétlenül szükséges a külföldi nyaralás, fürdőzés, gyógykezeltetés sem. Hagyják ezek iuhon a pénzt, hogy a mi fürdőhelyein*, gyógyító intézeteink fejlődhessenek, amely fejlődés mindig új munkaalkalmakat jelent. Az előző évlizedekben még restelkedett az előkelő, a jobbmódú a Balaton mellett nyaralni, mert a „társaságok.“ lenézték azt, aki „csak“ itthon nyaralt. Ezeknek a szomorú régi jó időknek mulasztásait most alig bírjuk pótolni. A jövedelem-halmozást ne a kisembereknél lássuk meg, ahol században is csak alig lehet számolni, hanem ott, ahol tízezrekben meg a játék. Pillantsunk be minden fényÜ2Ő háztartásba és minden nyomortanyára. Majd Budapest, március 24. A képviselőház külügyi bizottságában Kánya Kálmán külügyminiszter nagy beszédet mondott Magyar- ország külpolitika helyzetéről. Hosszasan fogla kozott az oszirák- némst csatlakozással. Megállapította, hogy az egyesülés elkerülhetetlen volt, mert Németország a háború óta megerősödött, viszont az osztrák függetlenséget gar2n áló hatalmak az utóbbi időben már nem voltak abban a helyzetben, hogy Ausztria függetlenségét fegyverrel is garantáljál*. A másik ok pedig abban kere sendő, hogy az európai helyzet lényeges eltolódása következtében az osztrák o'asz viszonyban is változás állolt be és Olaszország érdeklődése az osztrák függetlenség iránt megcsappant. Ilyen módon Ausztria a döntő pillanatban egyedül maradt és a hatalmak nem tehettek mást, minthogy a befejezett tényt elfogadták. A magyar kormány mindig azon az állásponton volt, hogy az osztrák—német viszonyba való beavatkozás nem tartozik feladatai közé. A magyar kormány mindig igyekezett a jóviszonyt fenntartani Ausztriával és Németmegtaláljuk a selyemszálat. De meg kell változnia annak a szellemnek is, amely szétválassza a nemzet tagjait, amely éles határvonalat húz az egyes társadalmi osztályok közé. A magyar minden magyarban elsősorban testvért lásson és értse meg, hogy minden becsületes munkára egyformán szüksége van a hazának és nemzetnek, végezzék azt bár íróasztal mellett, üzletben, műhelyben, mezőn, bányában, a nyílt u!ca során, vagy akárhol. A régi előítéletekről, amelyek csak veszedelembe dönthetik az országot és nemzetet, le kell tenni. Azok idejüket múlták már. Szociális bajokat nem lehet orvosolni olt, ahol a testvéri szeretet csak beszédekben hangzik el, de teltekben nem nyilvánul meg, ahol egymást ás egymásnak munkáját leértékeiik az em berek. Nyúljunk igaz testvéri szeretettel anoz a szociá is selyemgubóhoz és megtalálhatjuk azt a szálat, amit keresünk, ha ugyan komolyan keressük azt. országgal. Az Anschluss után a helyzet Magyarország szempontjából úgy alakult, hogy Ausztria helyéb; a velünk barátságos Né-, meiország lépett és ebből következett, hogy a magyar kormány szerencsekivánatait fejezte ki. Hitler vfiJr e magyar lépésért meleg köszönetét tolmácsolta. Magyarország a német birodalommal szemben követett eddigi politikáját a megváltozóit körülmények között is foytatja. A külügyminiszter határozottan helytelenítette a csatlakozás után nálunk elterjedt rémhíreket és kijelentette, hogy a német kormány nem hagyott kétséget aziránt, hogy a jelenlegi magyar határokat époly sérthetetlennek tartja, mint az olasz, jugoszláv és svájci határokat. A továbbiakban kifejtette a külügyminiszter, hogy az olasz- magyar jóviszony változatlan és a római jegyzőkönyvek szelleme olasz—magyar viszonylatban változatlanul érvényesül. Meleg barátság ál! fenn Lengyelország és Magyarország között. Kenéz Béla az utódállamokban élő magyar kisebbségekkel foglalkozott. Azzal kapcsolatban, hogy a cseh kormány a német kisebbségek részére biztosította a közhivatalokban a népesség arányában való részesedést, itt az ideje annak, hogy ezt nyomatékosan követeljük a magyar kisebbség részére is. Eckhard: Tibor szerint a magyar kormánynak a jövőben a magyar—olasz barátság fenntartására fokozottan súlyt kell helyeznie. Taríózkodni kell az egyoldalú lekötöttség vállalásától. Bethlen István gróf a csehországi magyar kisebbségek helyzetére hívta fel a figyelmet, majd örömét fejezte ki, hogy a Roma- mával vaió viszony normalizálása céljából a tárgyalások ismét meg- inüuitak. Izgalmas külpolitikai vita a Házban. A képvíseiőház ülésén is izgalmas vita folyt külpolitika kérdésekről. Széchenyi György gróf interpellációjában megállapította, hogy az osztrák események nagy meglepetéseket keltettek és ennek tulajdonitja, hogy sem a. magyar kormány, sem a rádió, sem a kormánysajíó nem talált résztvevő szót Seypeí, Dűlffuss és Sbcusch- nigg iránt. A magyar lovagiasság megkívánja, hogy a volt osztrák államfőről és a volt kancelláré! megemlékezzünk, hiszen jó barátként működtünk velük. Kérdezte a miniszterelnököt, nem gondolja-e, hogy ebben a kérdésben a magyar jóhirnév van veszélyeztetve? Ausztria vezető emberei férfiakként viselkedtek és ezért meg keli előttük hajtanunk az elismerés zászlaját — fejezte be beszédét a szélső jobboldal viharos tiltakozása közben. Darányi miniszterelnök válaszában tiltakozott az ellen, hógy a magyar lovagiasságról és hűségről kitanitsák. A magyar kormányt a mélyen átérzeti felelősség jeílemezie és a nemzet egyetemes érdekeit szem előtt tartva járt el. Széchenyihez hasonló szellemben interpellált Payr Hugó és a jobboldal íombolása közben kérdezte, van e Magyarország függetlenségének külpolitikai biztosítéka ? Darányi miniszterelnök válaszul kijelentette, hogy függetlenségünk nincs veszélyeztetve. Függetlenségünk bizlositására szolgái szoknak a hatalmaknak barátsága, amelyekkel szoros érdekközösségben vagyunk, továbbá honvédségünk felfegyverzése és korszerű fejlesztése. Javul a kormányzó áüapoia Budapest, március 24. A ma délelőtti hivatalos jelentés szerint a kormányzónak hőemeíkedáse nincs, az éjszakát nyugodtan töltötte és állapota javul. lémet© rszág biztosította a magyar határok sérthetetlenségét. Kánya külügyminiszter expozéja*
