Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-01-01 / 1. szám

4.

Zalamegyei Újság

í938. január 1.

A párbaj ellenben képesít.. ■

Alig született meg a titkos választójogi javaslat, máris nagy erővel zajlik körülötte a harc. De alig esi'< szó egyik csodálatos rendelkezéséről. Kimondja a javaslat, hogy tiz évig.nem választható képviselővé az, akit vétségért elítéltek. Kivétett képez a párbajvétség, mert ez nem kizáró ok.

Ez a kivétel nagy „diciősége“ keresztény irányzatnak. Tehát ezentúl az lesz a helyzet, hogy ha valaki hozzátartozójának megsértőjét nyakon üti és ezért a bíróság becsületsértés vétségéért elitéli, tiz évre kizárják az alkotmány sáncaiból, azaz a képviselőségbői. Ha valaki cikket ir az újságban, állításait nem tudja teljesen bizonyítani és jelentéktelen sajtóvátségért elítélik, ugyancsak nem lehet képviselő. Ellenben nyugodtan lehet párbajozni, mert a párbaj képesít, a párbajozó zavartalanul lehet képviselő.

Előre látjuk már, milyen furcsa esetek fognak ebből a rendelkezésből származni. A különös kivétel egyenesen elősegíti a párbajozást és párbajlavinát indít meg. A sértések megtorlása miatt a titkos képviselőjelöltek ezentúl nem fordulnak a bírósághoz; még a sértett is óvakodni fog et öl, ha politikai vágyai vannak, mert htszen a sértés rendszerint kölcsönös, tehát a viszonvád esetén a sértettet is elítélhetik vétségért és akkor oda a képviselőség. In kább párbajoznak a sértett és sértő felek rogyásig.

Azt is megérjük még, hogy a közönséges becsüíetsértési ügyekbe a magasabb politika is bele fog szólni. Ha olyan ellenzéki közéleti szereplőnek lesz afférja, aki esetleg képviselő is akar lenni, megindulnak a kormánypárti élharcosok, akik viszont épen párbaj ellen fognak harcolni. Ón, n:m erkölcsi érzésből. Nem, csak azért, hogy a sértett forduljon b rÓ8ághoz, mert egy kis b<rói itéiet tiz évre elvágja az ellenzéki közéleti szereplő mandátum vágyait. Mindent elfognak tehát követni, hogy a sértett pereljen. Természetesen ezt a taktikát fogják alkalmazni az ellenzéki é harcosok i», ha kormány- párti a sértő mandátum aspiráns.

Talán még ezeknél is gyönyö rübb dolgom fognak kisülni ebből a „kivételből“.

zalaegerszegi

SÖlCSÓEÓmTÁR

Lord Rothermer«.u 5.

Újdonságok.

: Földi: A viszony.

Földes: Fej vagy írás Matolcsy: A Cisz moll.

: Makkai: Magyarok csillaga. ■ Vaszary Ketten Párizs ellen. Kruif: A hét vasember Baum: Tavaszi vásár.

Cronin: Réztábla a kapu j alatt.

Bü25E£3225a£i£

A nemzeti önállósitási alapból eddig 130 juttatás történt.

Budapest, december 31. Keresztes Fischer Ferenc, a nemzeti önállósitási alap vezetője ma nyilatkozott az alap eddigi fevé kcnységéről. Három hónap alatt 1.353 kölcsörrkérvény érkezett összesen 6 900.000 pengő összeggel. Fedezet hiányában a kérvényezőket erősen megrostálták és a kérvényeket 970 re ciöken- , telték, de így is 6 millió az 1 igénylés. Eddig 340 kérvényt vizsgáltak meg, a a kérelmet 130 |

esetben teljesítették és 400 ezer pengő kölcsönt adtak. 210 kérvényt visszautasítottak. Súlyt helyeznek srra, hogy a kérelmezők ne » fővárosban, hanem vidéken kezdjenek önálió pályát. Különö sen az orvosoknál fontos ez. Épen ezért a tehetősebbek adományaiból a vidéken letelepedő orvosoknak a feö'ciftnön felül havi 100 pengőt is juttatnak egyelőre.

Boldog a nép, amely tud ünnepelni.

Schnattner Szigfrid 6. S. B.

A Szilveszter esti hálaadás után zengtek-bongtak csonka hazánk összes harangjai. Jubileumi esztendőt hirdettek az ó és újév határmegyéjén! Az 1938-as esztendő Nogyboldogass7ony napján lesz 900 esztendeje annak, hogy István, a magyarok első királya, meghalt. Pompázó és hagyomá nyosan nagyszerű ünnepségekkel, világraszóló fénnyel és teljes pompával akarunk hódolni a nem porladó kezű király szellemének, alkotásának, életművének. Megköszöni Istennek, hogy nekünk adta. Há'át adni a kilencévszáza- dos küzdelmes létünkért. Erőt kérni a további fennmaradáshoz.

E hármas gondolat jegyében jutunk Európa kirakatába és ki- lencszázados évgyűrűvel mutatkozunk be a népek és nemzetek nagy találkozóján. Mint a szenvedések és megpróbáltatások szegény bibliai Jóbja, sebes vállunkat jótékonyan takarja be a koronázási palást selyme, amelyen kivarrva ránk maradt István királynak első arképe.

*

Még Gizella királyné és udvarhölgyei varrták, eredetileg mise ruhának készült. Két példányban készítették és az egyiket, két éven keresztül sűrűn láttam a pannonhalmi főkönyvtár képtárában, üveg alatt kiterítve. A szent király arca olyan, mint valami domborművű, finom pecsét. Fiatalos vonások, szikár arc, komor tekintet. Elhilietjük, hogy évtizedekig készülhetett és ha sokáig

nézzük az arcot, igazolva látjuk, hogy egy fiatal uralkodó acéllá keményedéit és félelmesen komoly tekintete beszél hozzánk. Nem lehetett 30 éves, hogy királlyá koronáztatta magát. A magyar lélek nagy társtalansága, kiegyen- litetlensége, keletről portált eszméi, a jövő észbontó súlya mind ott élt ennek a fiatal uralkodónak lelkében. Tragikumot akar megoldani, bálványokat ledönteni és az igaz Istennek templomokat építeni. Magában hordja egy nemzet jövőjét, kemény öklében a gyeplő, csodálkozunk, hogy a mindig c^ak szakállasnak elképzelt király nagyon is komoly és merev arckifejezéssel maradt ránk?

*

A hagyományok és a feljegyzések szavahihetőségében nincs okunk kételkedni. Egybehangzóan állítják, hogy István irtózatosan magányos ember volt. Alacsony termete turk ősök öröksége lehetett, hűvösen kimért modora és szótlansága a hatalmas és titokzatos ázsiai magyarokkal hozta rokonságba. Országépitő és rendező zseni, akinek nincs módja megosztani valakivel önmarcangoló vívódásait. Társtalan magányosságában önmagával küzdi meg Krisztus és a Hadúr szédületes párviadalát és a nemzet csak a sorsdöntő órák kész eredményét kapja királyától Ezért megfelebbezhetetlen a Nagyúr ítéleteiben és árnyékát sem ismeri az igazságkeresők kétes ingadozásának. A sorskérdések, amelyeii<ir»fírtfctirifft

Túrira, belföldre, külföldre, megbízható a CHORNITZER DKV. bérautó. K«n«enként 22 fillértől.

Jóbarátainknak, üzletfeleinknek és ismerőseinknek ezúton kívánunk

boldog újesztendőt

Szalay és üankovits

műbútorasztalosok.

két ő nem tudott megoldani, ma is megoldatlanok. Fullasztó és kietlen magányában egyedül lát a messzejövőbe, egyedül tekinti át nemzete élet-halál problémáját, nem is képzelhetjük el tehát másként, mint borzalmasan egyedül- vaiónak.

*

Csete István jézustársasági atya 1703-ban így próbálja a szent király egyéniségét Attilával való párhuzam alapján megrajzolni: „A hitnek Fundátora . . . nem adott Isten mást, mint Atyánkfiát: hogy amint nemzetünkből származott Egy, azki irta magát Isten Ostorának, és azki mint üstökös csillag rettentette a világot : ugyanazon nemzetből most támasztana Királyi Apostolt . . . Szent Istvánban“ Ami a jezsuitának legjobban tetszik, érdekes, az, hogy Szent István magyar volt! Mily találóan írja : „ő olyan magyar azkire az Isten voksolt.* Mennyi hamis beállítás, téves elferdítés és tudatos történelemhamisítás dől össze ennek a találó, magvas kifejezésnek hallatára. Lehetetlen gondolat terméke az, hogy István magyarságában kételkedjünk. Akkor nem érezzük ezeréves hazánk élettörténetében az Alkotó Vezérnek és a szláv tengerben az Alkotásnak rendkívüli nagyságát. Ezt csak olyan magyar tehette „azkire az Isten voksolt.“ * - . •;

A pannonhalmi monostor udvarán a kelet felőli bejárattal szemben Jankovits Gyula bronzszobra áll. Asztrik apát tartja kezében a koronát. A szobor alsórészében felirat: Hódolat a szent koronának.

A magyar politikai felfogás és jogász gyakorlat el nem választhatóan kapcsolta össze Szent István koronájával a magyar államgondolat egészét és teljességét. Minden földnek ő a tulajdonosa, minden hatalomnak ö a forrása, minden jog tőle ered, minden itéiet tőle nyer szentesítést. De mindaz, amit koronája kifejez, Szent István hatalmából fakad. Koronájának belső tartalma erkölcsi érték, vallási erő, egyedüli nemzeti főhatalom. A legeszményibb és legtisztább kormányzati univerzalizmus, amely egyházi irányítás mellett, de nyugati hatalmi befolyás nélkül vált Szent István politikájának alapjává, csak a Szent Korona égisze alatt valósulhatott meg. Legféltettebb ereklyénk, legdrágább klenodiumunk. *

Korszakalkotó uralkodásában kétségkívül a legjelentősebb mozzanat az, hogy a nyugathoz való tartozandóságunkat nemcsak felismerte, hanem az által, hogy a királyi hatalom intézményének é* vele szorosan a hazai római katolikus Egyház szervezetének alapját lerakta — meg is valósította.

Időpontul a 999 esztendő tekinthető.

A francia származású, bencés II. Szilveszter pápa ül a trónoa. (Ez esztendő júliusában tervezik Franciaországban az ö jubileumi