Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-03-20 / 64. szám

4. Za) am egy eí Újság 1938. március 20 Oskolába sem jártam, írni sem tudtam. Dd mosi már tudok Írni és eiolyasom a nvomtatott betű», csak az „úri Írást“ nem olvasom. A faragásnál fa nulls m meg az írást és az olvasás'. Mikor vala­mibe nevei is kellett faragni, megkérdeztem vjtakí;ö a be'ünet és ia3san mindenre rájöltem.­— Rajzolni sem tanultam és most se rajzolom előre rá a fi­gurákat a fára, meg a tülkökre. Csak mindjárt nekifogom a kést, aztán huzom a képet. Olyat nem tudnak nekem mondani, amit nemi tudnék megcsinálni. A fü­redi kiállításon csodálkoztak is a külföldi urak, hogy a többiek először rajzoltak, én meg mind­járt faragtam a figurákat. Kérdez­gették, hogyan csinálom, de én csak nevettem és csináltam to­vább. Ha rajzolni tudnék, akkor százezerszer szebben menne a faragás is. Ezért most inkább csak állatképeket faragok és karcolok ki. Embereket nem nagyon sze retek, mert nem tudom olyan hűségesen megcsinálni, A szen­teket inkább tudom : a Szent Családot, meg a Szent Háromsá­got. Meggondolom, hogy mit akarok csinálni, aztán fogom a kést és huzom ki a figurákat. Kérdezzük a családjáról. E'- mondja, hogy három gyermeke van. A legidősebb 11 éves lány, akinek szintén nagy érzéke van a faragáshoz. —• A legidősebb lányom igen belejönne, ha fiú volna — mond­ja Breglovics. — D» azért sok férfiember van, aki nem tudná úgy, mint ez a lány. Jól áll a kezéhez a kés. Az oskolában is első a kézimunkában. Biztatjuk, hogy nevelje rá lá­nyát is a művészetére. Azt mond­ja, hogy mondták ezt már má­sok is, de az a vüeménye, hogy az asszonynép nem erre való. Elmondja még Breglovics, hogy most már nem kanász, hanem csak a faragással foglal­kozik. Kap mindig megrendelést es igy a családdal, ha nem is fényesen, de megélnek. Ki volt Háry János? Erre a kérdésre feleletet kap, ha megnézi az Egyházi Énekkar március 24, 25. és 27.-i előadá­sainak valamelyikét. — Egy de­rűs estét szerez ezzel önmagának, mert a darab tele van jó izü hu­morral és helyzetkomikummal, de jótékonyságot is gyakorol, mert az előadás tiszta jövedelmének fele a helybeli „Szent József Sze­retetotthon“ céljára szolgál. Mindenkinek meg kell néznie ezt a kitűnő daljátékot s ezt cé­lozza a rendezőségnek az az in­tézkedése is, hogy az elővételbeni jegyvásárlásnál április 1 ig hitelt nyújt a közönségnek. — Jegyek bármelyik tagnál igényelhetők. Két és fél év csábításért. Budapest, március 19. A tör­vényszék zárt tárgyaláson tár­gyalta Erdődi S. Árpádné szül. Koch Róza, pestújhelyi tanár fe­leségének csábítási ügyét és az asszonyt 2 és fél évi fegyházra ítélte. Rendű d szemcse az emberi haladás legerősebb rugója. Negyvenéves nálunk már az osztály- sorsjáték intézménye. Az utóbbi időben fokozatosan javították a játéktervet, különösen a közép- és kis nyeremé­nyeket szaporították, miáltal lényegesen megjavultak a nyerési esélyek. Köztudomású, hogy a m. kir. osztály­sorsjáték feltétlen bizalomnak örvend, mert állami felügyelet és ellenőrzés alatt áll és szociális jelentősége, vala­mint a sikere páratlan a maga nemé­ben. Sokat beszélnek azokról a nyere­ményekről, melyeket az utolsó húzások alkalmával a szerencsés nyerőknek ki­fizettek és hogy az óriási főnyeremé­nyeket, a 100.000 pengőt, a 300.000 pengőt a 400.000 pengőt az utolsó években majdnem mindig szegény em­berek nyerték és lettek ezáltal egyszerre gazdagok. Nem csoda, hogy a m. kir. osztá'y- sorsjáték, mint a jobb jövő előidézésére alkalmas lehetőség, népszerűvé vált, ami természetes is, mert az osztály­sorsjáték révén nagyszerű alkalom kí­nálkozik erre. Már az a körülmény, hogy csekély összeggel óriási összege­ket lehet nyerni — a nyeremények összege közel 10 millió pengő sorsjá­tékonként — alkalmas arra, hogy az emberekbe kedvet és reményt öntsön. A legkisebb remény is javulást hoz és módot nyújt sürgős kötelezettségek elintézésére. De még azok is, kik két- három húzáson nem nyernek, remé­nyekben megerősödötten, hitükben megedzetten, feltétlenül több és érté­kesebb munkát tudnak végezni, mint azok, akik az osztálysorsjáték révén kínálkozó lehetőségeket nem veszik figyelembe. Ha tehát az osztálysorsjegyek vásár­lása semmi másra nem volna alkalmas, mint arra, hogy jóleső reménységet visz a lelkekbe, hogy az ember hitét megszilárdítsa, a dolgozó önbizalmát fOKOzza, már akkor is örömmel kell azt fogadni és mindenképpen támogatni, mint a gazdasági fejlődésnek olyan eszközét, melyre szükség van és na­gyon sok ember boldogulását segíti és mozdítja elő. Nem titok, hogy az osztálysorjáték több, mint 4 millió pengőt jövedelmez évente az államnak és sok munkát, keresetet nyújt rengeteg tisztviselőnek, a sajtónak, a nyomdáknak, a postának, postatakaréknak, sok vállalatnak, stb. Azoktól pedig, akik nyernek, feltét­lenül hasznuk van a kereskedőknek, iparosoknak és az egész gazdasági életnek. Érdekes az is, hogy minden sorsjegy­tulajdonos úgy beszél a hatalmas nye­reményekről, mintha már a zsebében volna, a jóleső reménység mindenkiben feléled. A pénztárcában vagy fiókban megrögzött sorsjegy rádium módjára sugározza ki a szebb jövő és boldog­ság fényét. Különösen azok részére jelent a sorsjegy sokat, akik reggeltől- estig dolgoznak és munkájukkal csak annyit tadnak keresni, hogy abból a legszükségesebbre teljék. Az osztálysorsjegyek nyújtják ma a legnagyobb reményt a váratlan szeren­csére és senki sem tagadhatja, hogy bizony a reménység az emberi haladas legerősebb rugója. Hát nem szerencsé­től és reménységtől függ életünk leg­több eseménye? Kétségtelen, hogy az osztálysorsjáték intézménye a legbecsületesebb számos spekuláció és játék között, anélkül, hogy veszélyt rejtene magában. Az o^z- tálysorsjáték esélyei egyformák minden résztvevőre, minden egyes sorsjegynek egyenlő az ára és mindenkinek foglal­kozására, nemre, korra, rangra, vagyonra való tekintet nélkül egyenlő a joga és nyerési esélye. Amikor ellenvetésül azt hozzák fel, hogy mindezek ellenére sokan csalódnak az osztálysorsjatékban is, azt felelem, hogy csalódás csak azokat érheti, akik a reménységet a bizonyossággal tévesztik össze. Ha osztálysorsjegyet vásárolunk, szenvedély nélkül játszunk — mindig csak a Viszonyainkhoz képest befekte­tett csekély összeggel —, a játék érde­kel bennünket. Ha a húzás napján, ami­kor esetleg csak mások szerencséjéről értesülünk, nyugodtan állapítjuk meg: a szerencse vak és véletlen, utjai és szeszélyei kiszámithatatlanok. Minden­esetre azonban mi sem áll útjában annak, hogy a szerencse ma vagy hol­nap ne kopogtasson a mi ajtónkon is ! De a szerencsét is keresni kell és nem szabad az alkalmat elszalasztani sen­kinek, mert a szerencse forgandó, ak­kor és odajön, amikor és ahol a gond, a baj, a szükség a legnagyobb. Hinni, bízni, remélni kell tántorithatatlanul! Akinek még nincs sorsjegye, siessea biztosítani magának egy sorsjegyet az április 9-én kezdődő új sorsjátékra bármelyik hivatalos főárusitónál, hol a figyelmes és diszkrét kiszolgálás feltét­lenül biztosítva van. Af ia nyomozta ki egy rédicsi vasutas halálának rejtélyét. Az igazságügyi hatóságok na­pok óta érdekes 20 év előtti bűn­ügyben nyomoznak. Még 1918 március 20-án tör­tént, hogy Rédics községföl egy kilométerre egy vasúti őrhaz gazdasági épületében felakasztva, holtan találták Horváth Károly pályaőrt. Először Öngyilkosság- Bak látszott az öregember halála, de az akkor megállapított bonco­lás más eiedményre vezetett. Megállapították, hogy a pályaőr életének erőszakosan vetettek vé­get. A falu már akkor azt sut­togta, hogy a pályaőr fiatalabb feleségének ismerősei voltak és ezek tették el láb alól az idős embert. A nyomozást ebben az irányban le is folytatták, de az akkori háborús időben a nyomo­zás nem vezetett eredményre és a nyomozást lezárták. Az elmúlt húsz év alatt férfivá nő;t a pályaőr fia és elkerült más vidékre. A fiú is hallott a suttogásról, de mivel a váratlan halálesettel kincso'.atbín édt sany ja nevét is emlegették, hosszabb időn keresztül nem ten lépéseket. A múlt évben azután meghalt Horváthné is. Ekkor a néhai pá­lyaőr fia hozzáfogott, hogy kide­rítse édesapja halálának rejtélyét. Lement Rédicsre, mindenütt ér­deklődött a falusiaktól és egyre inkább abba az irányba mutattak az összegyűjtött adatok, hogy ádesapját az asszony egyik is­merőse tette el láb alól egyik bűntársával. Az elmúlt húsz év alatt az asszony és a gyanusitott férfiak több falusi elölt elejtettek néhány szót a rejtélyes halálesetről és az e ejtett mondatokból kitűnt, hogy Horváth Károlyt annak idején az egyik férfi valamilyen tárggyal fejbe verte és ez okozta halálát. Csak azért akasztották fel később a szerencséden üregemben, hogy öngyilkosságnak tüntessék fel a halálesetet. A fiatal Horváth az adatok birtokában feljelentést tett az illetékei hatóságoknál. A zala­egerszegi törvényszék vizsgálóbi- rája a szombathe yi csendőrnyo­mozó osztály tagiaival és az ille­tékes csendőrötökkel ki is szál­lott a he'yszinre és ez alkalom­mal több személyt hallgaltak ki. A nyomozás még folyik, mert a gyilkossággal gyanusitott férfi és humánsa makacsul tagadnak. Ré- d csen azonban remélik, hogy végül mégis íe!j?s világossá» de­rül a rejtélyes ügyre, amaiy — ha néhány n'p elölt hatósági in­tézkedés nem történik — március 18-án el is évűd volna. Mit hoz a jövő? Beláthatatlan még, hogy a nyugati események a gazdasági életre milyen kihatással lesznek, valószinü azonban, hogy expor­tunk nagy része továbbra is a német területek felé fog irányulni. A gazdának — minthogy munká­jának eredményét legtöbbször csak egy év múlva élvezi, — messze előre kell látnia, hogy termelési irányát helyesen szabhassa meg. Valószinü, hogy tőlünk a jövő­ben állati termékeket, húst, tejet fognak nagyobb mértékben venni, tavasziak vetésénél ezért már most nagy gondot kell fordítani takar­mányfélékre. Szarvasmarhatartás, tejtermelés szempontjából elsősor­ban a takarmányrépára. Beideg- zett vetésforgónk azonban ritkán engedi meg, hogy más növény rovására növeljük takarmány, ré­paterületünket, annál kevésbé, mert répát rendszerint frissen ístálótrágyázott földbe szoktunk vetni, istállótrágyánk pedig kevés. Kevés istállótrágyánk kiegészíté­sére ezért a takarmányrépánál is műtrágyázáshoz kell folyamod­nunk. Mig Hazánkban alig akad gazda, aki cukorrépát műtrágya nélkül termesztene, mert a műtrágyázás (rendszerint ősszel adva istálló­trágyát, tavasszal pedig kát. hol­danként 150— 2U0 kg szuperfosz- fá, lehetőleg sorba) jövedelmező­sége kézzel fogható, addig a ta­karmányrépa alá ritkábban szok­tak műtrágyázni. Pedig a taivar- mányrépa növénytaniig azonos a cukorrépával, táplálóanyagokkal szemben azonosan viselkedik. — Sőt! Sok takarmányrépaféleség sekélyebben — gyökerezik, mint a cukorrépa, ezért több könnyen felvehető növényi táplálékot kíván, különösen fejlődése kezdetén, ezért a műtrágyázás még indo­koltabb és eredményesebb. — A takarmányrépa műtrágyázását a cukorrépánál bevált módszer sze­rint végezzük. Istállótrágyázott földbe vetjük, a szuperfoszfátot pedig lehetőleg sorba adjuk. Ha kevés az istállótrágyánk, ha gyenge erejű a föld, úgy szuperfoszfát és nitrogén műtrágya adagolása se­gíthet ezen. 2748 Elítélték a táltosokat. Budapest, március 19. Virrasztó Mihály, a pogány táltos és ügy­védje, Bencsi Zoltán táltos meg­rágalmazták Györkös csendői- s?ázadost. A bíróság Virrasztót két hónapra, ügyvédjét száz pen­gőre itelte. Kiadó egy kétszobás különál­ló ház fürdőszobával, azonnalra. Cim: Báró Kemény Zsigmond .u 4

Next

/
Thumbnails
Contents