Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-03-12 / 58. szám

Ára 8 fillér S938. március 52. Szombat. XXI. évfolyam 58. izém. Felelős szerkesztő: Herboly Perese. fserkesztöaég és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*30 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerit»! mi Ráolvasta az igazságot a cseh parlamentben Szüilő Géza, a csehországi Egyesült Magyar , Párt elnöke Hodzsa Milán cseh miniszterelnök fejére. Hodzsa ugyanis szorongatott helyzetében megint újabb hazugságokkal igye­kezett a külföldet megtéveszteni és többek között ezeket mon­dotta : „Történelmi fény, hogy Csehszlovákia azok közé az ál­lamok közé tartozik, amelyeknek területén különböző nemzeti ere­detű lakosság él és a bábeérte- kezlet nem teheted más», mint hogy megerősítette a világháború után a löbbszázéves helyzetei“. Nem hihetjük, hogy akadt volna csak egy, valamije való politikus is a külföldön, akit megtéveszt­hettek a cseh miniszterelnöknek ezek a szavai. A külföld, különö­sen a legutóbbi időkben, sokkal többet foglalkozik a régi Magyar- ország és a monarchia történél* mének tanulmányozásával, sem­hogy hitelt adna az ilyen sze menszedeíi hazuságnak és vak­merő töriénetéffihamisiíáának. Ha született cseh mondana ilyen badarságokat, laian rnég hitelt adnának szavának; de amikor tudják, hogy Hodzsa nem cseh, hanem magyarországi tói,aki a ma gyár kuliura emlőin nevelkedett, elcsodálkoznak, hogyan ieneí eny- nyire tudatlan, vagy ha nem tu­datlan, ennyire rosszindulatú, ennyire vakmerő! Mert valóban vakmerőség kell ahoz, hogy va­laki a miniszterelnöki székbői olyant áliitson, amit az iskolás gyermek is megcáfolhat. Síüllő megadta rá a választ, ami nem is volt olyan nehéz feladat és nem is a történelemhamisifásra adott válaszával koppintott Szüilő Hod- zsának a fejeoúbjára. Hodzsa azt is mondta: „ezer évig mi nem féltünk“. Erre jött a hideg zu­hany Szüilőlől: „azért nem fél­tek, mert ezer évig együtt volt a szlovák (tói) a magyarral.“ Szüilő tehát nem lát, mintahogy senki nem is láthat csehet Hodzsában, hanem lótot. Ha tehát Hodzsa azt mondja : „mi“, akkor csak a szlovákokét értheti mindenki. És, ha Hodzsa meg tudta tagadni magyar mivoitját, meg tudja ta­gadni tót mivoitját is. Erre mu­tatott rá válaszában Szüilő. Mert, ha Hodzsa talán mint „cseh­szlovák“ beszélt önmagáról, ak­kor még inkább tagadia tót mi­voitját, mert a csehszlovákizmus tulajdonképen csehhé akarja tenni a tótot, amikor tagadj?, hogy a esek és a lót két különböző nép. A kettő egy, — mondja a cseh, de az úr mégis én vagyok. — Hod­zsa, a tót, nem akar adni auto­nómiát a tótoknak, pedig ő volt az egyik legnagyobb hive és hőse az elszakadásnak, amelynek alapföltétele volt a pittsburgi egyezmény szerint a tót nép tel­jes „felszabadítása“ és ami ez' zel együttjár, a legszélesebbkörü autonómia megadása. Es hol vannak etíől a lótok ma is, ami­kor tót üi a cseh miniszterelnöki székben ! Igaza volt Szüilőnek: ezer évig nem féltünk, — ezt cask a tótok mondhatják ; de nem tagadhatják azt sem, hogy csak azért nem féltek, mert együtt voltak a magyarokkal! — így még nem olvasták rá az igazságot egy mi­niszterelnöknek sem a fejére, mint most Hodzsáéra Szüilő. Valami­kor mindketten Magyarországnak voltak állampolgárai; ám Szüilő megmaradt becsületes magyarnak, de Hodzsa, a magyar tót mi lelt ? Kár, hogy nern Magyarázta meg bővebben, kiket éneit ő „mi“ alatt. A cseheket nem, a cseh­szlovákokat, ezeket, mint nemlé­tezőket, szintén nem, tehát csak a tótokat. És, ha a tótokat, ugyan mondja meg ő, miért nem féltek ezer évig ? Bizony-bizony ő is csak azt mondhatná, amit Bács, máicíus 11. Egész Ausz­triában lázas előkészületek foly­nak a vasárnapi népszavazásra, amely választ fog adni arra a kérdésié, vájjon Ausztria népé­nek többsége kívánja e a függet­len és önálló Ausztriát. A haza­fias arcvonal nagyarányú propa­gandát fejt ki országszerte és fel­hívta hívei*, hogy vasárnap sza­vazzanak igennel, vagyis a füg­getlenség melleit. Az egyes vál­lalatok és intézmények is hasonló felhívást intéztek alkalmazottaik­hoz. Beavatottak arra számítanak, hogy vasárnap Schuschnigg nagy győzelmet arat, meri a nép ko­molyabb része nem hive a Né­metországhoz való csatlakozásnak. Különösen Bécsben, Tirolban és Alsóausztriában van nagy tábora a kancellárnak. A nemzeti szocialisták elégedet­lenek a népszavazással. Kifogá­solják a szavazás módját, vala­mint azt, hogy csak a 24 éven felüliek szavazhatnak. A nemzeti szocíaii8ia tábor híveinek nagy része ugyanis a fiatalabb kor­osztályokból került ki. A horog­keresztesek elégedetlensége sok helyen tüntetésekben robbant ki. Az éjszaka kisebb tüntetések vol­tak Bécsben, Linzben és Grác* ban néhény sebesülttel. A horog­keresztesek körében bizonytalan­ság uralkodik. Nem tudják, hogy résztvesznek-e a népszavazásban, Szüilő mondotl: mert ezer évig együtt volt a szlovák a magyar­ral. Erős a reményünk, hogy a jövő ezer évben is együtt le­szünk. Meg kell jegyeznünk, hogy Hodzsa is belátta, hogy eddigi politikája zsákutcába jutott és csütörtökön délben egyórás ki­hallgatáson fogadta a felvidéki magyar párt vezetőit, Szüilő Gé­zát, Jaross Andort és Esterházy János gróf képviselőket s meg­tárgyalta velük a magyarságot érdeklő kérdéseket. Szüilő Géza nem ismeretlen Zalában. 1901-ben Letenyén néppárti, 1905-ben pártonkivüli programmal választották képvise­lővé, 1910 ben a bazini kerület­nek leit egyhangú választás utján képviselője. Az összeomlás után poztonymegyei birtokára vonult vissza s azóta tevékeny részt vesz, mint képviselő, a cseh po­litikai életben és reííenhetetlen harcosa a magyarság érdekeinek. mert még nem kaplak utasítá­sokat. Az osztrák népszavazás élénken foglalkoztatja a külföldet. A né­met sajtónak nem tetszik Schuschnigg lépése és azt han­goztatja, hogy a szavazás módo­zatai nem teszik lehetővé a nép­akarat igazi megnyilatkozását. Az angol helyesli a kancellár lépé­sét és győzelmét jósolja. Paris, március 11. A kormány­válságot még nem sikerűit meg­oldani. Chautemps lemondása után a köztársasági elnök Blum Leói, a szocialisták vezérét bízta meg az új kormány megalakítá­sával, de vállalkozásának nem sok sikert jósolna«. Blumnak az a terve, hogy a kommunistákat és a középpáriokat is bevonja a kormányba, a radikálisok azonban hallani sem akarnak olyan kor­mányban való részvételről, amely­ben a kommunisták is helyet fog­lalnak. A sajtó is lehetetlennek tart ilyen megoldást. A radikáli­sok Blum külpolitikáját és pénz­ügyi politikáját is helytelenítik. Épen ezért, bár Blum bizakodó nyilatkozatokat tesz, nem hisznek vállalkozása sikerében. Róma, március 11. A fascists nagytanács az éjjel egészen haj­nalig ülésezett és ma este foly­tatja tanácskozását. Mussolini és Ciano beszámoltak a nemzetközi helyzetről. Salamanca, március 11. A nemzeüek különböző frontokon ismét sikereket értek el. Több várost és falut elfoglaltak. 3.500 fogoly és nagy zsákmány jutott a nemzetiek kezébe. Páris, március 11. Az Ouvre rigai jelentése szerint a nemrég eltűnt Budjen orosz iábornokol Moszkvában íetartai ióztatíák. Hír szerint fogoly Blücher tábor­nagy ig. ' Bécs, március 11. A kormány elrendelte az 1915-ös születéssü tartalékosok bevonulását. Ezek a 23 évesek a vasárnapi népszava­zás alkalmával szolgálatot teljesí­tenek. Párisi lapjelentés szerint Seyss inquart osztrák belügyminiszter, aki Hitler bizalmasaként került a kormányba, rövidesen lemond. Német lapok ma reggei élesen támadják az osztrák kormányt. London, március 11. Ribben- tropp német külügyminiszter lon­doni tárgyalásai szívélyesek vol­tak, de azért a két állam kö­zött nem kezdődnek hivatalos jellegű megbeszélések. Ribben- troppnak értésére adták, hogy Anglia jó szemmel .nézi az oszt­rák népszavazást. Róma, március 11. Megbízható helyen úgy tudják, hogy Beck lengyel külügyminiszter római tárgyalásai eredményesek voltak. Leszögezték, hogy Európában semmiféle rendszerváltozás nem kővelkezhelik be Olaszország és Lengvelország megkérdezése nél­kül. Olaszország nem hívta fel Lengyelországot a bolsevistaelle- nes blokkhoz való csatlakozásra, de azért a két állam között szo­ros barátság marad fenn. Mind­két állam az európai békéért dol­gozik. A Balatoni Szövetség közgyűlése. A Balatoni Szövetség moat tartolta közgyűlését Strommer Viktória dr. tihanyi apát társel­nök elnökletével. Strommer Vik- torin megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg a szö­vetség vezetőjének Cséplő Ernő­nek elhunytéról, majd Okályi Iván kertészeti felügyelő számolt be a szövetség nehéz anyagi helyzetéről, amelyet főleg a 26 ezer pengős tagdijhátralék idézett elő. A közgyűlés elhatározta, hogy igykszik a szövetség anyagi ügyeit rendezni az intézmény fennmaradása érdekében. Ebből a célból szorosabb kapcsolatba lépnek más baíaíoni érdekeltsé­gekkel. A tisztújitás során a szövetség ügyvezető elnökévé Schmidt Fe­Nagy izgalomban várja Ausztria népe a vasárnapi népszavazást. A hülpoütiia hírei»

Next

/
Thumbnails
Contents