Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-03-06 / 53. szám

2. Zalamegyei Újság i938. március 6 és nem respektáljuk a bolseviz- mus kalózlobogóját. Nem tűrjük, hogy a szociális kérdés szubver- ziv tárgyalásával forradalmasítsák a tömegeket, amelyen mi vagyunk hivatottak segíteni és akarunk is segíteni. Amikor szociális mun­kát hirdetünk, elsősorban fajtánk gyenge részét kívánjuk erősíteni. De a túlzók ellen harcot hirde­tünk, mert diszkreditálják az igazi jobboldali poli'ikát. Szívesen együttműködünk az alkotmányos jobboldallal, de a felforgatást csirájában el kell fojtani és ez voltakép rendőri munka. Ha egyes szélsőséges vezéreket meg­kérdeznénk programmjáról, való színűén ezt válaszolná: itt vagyok és célom a hatalom álvétele. Programmjuk pedig valami kö­dös, nemzeti alapon elképzelt kommunisztikus világrend, amely­nek lehetőségéről, megvalósításá­nak módozatairól sincs tiszta fogalmuk. A zsidókérdés. A szélsőségeknek egyik legfőbb programmpontja a zsidókérdés. Zsidókérdés valóban van és egyike elintézetlen közéleti pro blémáinknak. Ha elintézetlen, ak­kor csak a tervszerű és törvé­nyes rendezést tartom lehetséges­nek. A kérdés lényege, hogy a zsidóság, különleges helyzete és részben a magyar faj közömbös­sége miatt, arányialanu! nagy szerepet játszik a magyar gazda­sági életben. Aránytalanság van elhelyezkedés szempontból is, mert túlnyomóan a varosokban él és elsősorban a fővárosban. Aránytalan elhelyezkedése azok­ban a foglalkozási ágakban, amelyekben a kereseti lehetőség könnyebb és kedvezőbb. Buda­pesten tör éni aránytalan elhe­lyezkedése kifejezésre jutott a főváros gazdasági és kulturális életében is és ez a megnyilvánulás a ma­gyarság törekvéseivel nem állott mindig harmóniában. Az ellentét, amely ebből kifejlő­dőit, akadályozza a nemzeii erők kifejtését és állandó izgató mo> meníum az ország éle ében. A kérdés rendezésének célja, hogy igazságos nelyzetet teremtsünk, ame*y a szociális aránytalanságot kikü zöböli és a zsidóság befő- lyását a nemzeti élet kulturális és más területein illő mértékre csökkenti. Olyan rendezést aka­runk, amely az ipar, kereskede­lem és hitelélet terén a keresztény társadalmat az őt megillető hely­zetbe juttatja. A zsidóság érde­ke is ez, mert enyhíti az antisze mitizmust és a szélsőséges moz­galmak jelentőségét. Külpolitika. A miniszterelnök ezután fog­lalkozott a kü politikai kérdések­kel, amelyeknél az utóbbi napok­ban egyhüiésí lát Anglia határo­zott b keakarata következtében. Örömét fejezte ki, hogy az osz­trák— német megegyezés állandó rendezést jelent és biztosítja a két nép egymás mellett haladá­sát. Nagy melegséggel szólt Olaszország, Ausztria és Német­ország, valamint Lengyelország iránti barátságunkról. Majd utalt arra, hogy egy év előtt, szegedi beszédében kijelentette h jlandó »águnkat a khantani államokkal való megegyezésre. Habár hajlan­dóságunk ma is fennáll, a ren­dezés még nem következett be. A szomszédainkba! va'ó meg­egyezés előfeltétele, hogy a ma gyár kisebbségek sorsát biztosítani akarjuk Olaszország és Ausztria már elismeriék katonai egyenjogúsá­gunkat és szükséges, hogy az elvet meg is valósítsuk, mert nem maradhat fenn a nagy aránytalanság szomszédaink és közöttünk a fegyverkezésben. Honvédségünkre büszkén tekin­tünk és ennek kiépítése nemzeti biztonságunkat szolgaija Gazdasági élet. Részletes adatokat sorolt fel ezután a miniszterelnök az or­szág gazdasági fejlődéséről. Töb­bek között bejelentette, hogy a mezőgazdaságot terhelő kamatok 1931 óta 225 millióról 80 mil­lióra csökkentek. Bejelentette, hogy a szentadorjáni olajfor­rás jelenleg napi 40—50 tonnát termel, s eddigi termelése 2.650 tonna. Most szükségletünk 10 százalékát fedezi a termelés, de növekedni fog. ötéves munkaterv. A besiéd legfontosabb része következett ezután. Bejehniette a miniszterelnök, hogy a pénzügy­miniszteriéi és a Nemzeti Bank elnökével körülbelül öt évre ter­jedő nemze i munkstervet dolgoz­tak ki, amelynek célja a nemzeti erőknek a maximumra fokozása. A tervet elsősorban a belső erőkre kivárják alapítani a teher viselés határain bsiü'. Nem gondol sem inflációs kísérletre, sem kollektiv gazdálkodásra. A cél a nemzeti jövedelem fokozása és az igazsá­gos teherviselés. A rendkívüli munkái végrehajtására az évi 300 millió pengő nemzeti jövede lem egyrészét használják fel. Az egész munkaprogramul végrehajtása ezermillió pengőbe kerül, s ennek nagy részét közvetve és közvetlenül a honvédelem fejlesztésére fordítják. A közve'e t programra a lég­védelmen kivüi az úthálózat vasúthálózat, a posta- és távirda- szolgálat kiépítése, mert ez a honvédelmet is szolgája Az or­szág összes községi besösö ú jait kiépítik. Tekiniélyes összegeket fordítanak a telepítés gyorsítására, a mezőgazdasági értékesiiésie, az öntözésre, a kötegészségügy ja­vítására, a föld kincseinek kuta fására és 100 milliót a mezőgaz­dasági hi elre. Az egymilliárdos programra fe­dezetéhez 600 millió pengőt a va­gyonnak egyszeii meg­adóztatásából teremtenek elő, amit tiz évre osztanak el. Leg­erősebben a nyilvános szám­adásra kötelezett vállalatokat adóztatják meg, de megadóztat­ják a magánvagyont is 50 ezer pengő értéken felül. A vagyon­adó progresszív lesz és átlagban nem haladja meg a 8 százalékot. A kis vagyonoknál kisebb, a nagy vagyonoknál nagyobb lesz a százalék. A nagy földvagyon átlagos megadóztatása 5 száza­lékos lesz. 400 milliót kölcsön utján teremtenek elő és az első részlet már legköze­lebb kibocsátásra kerül. A leg­szigorúbb intézkedésekkel aka­dályozzák meg, hogy a vagyonok kibújhassanak a teherviselés a'ól. Az állammal, közületekkel szem ben fennátó hátralékok kérdését rendelik és a mezőgazdasági adós­ságokat is. A következő 5—10 évben a falu kerül előtérbe és a városoknak szerényebbek­nek kell lenniük. A programban szerepel az értelmiségi munkanélküliek elhe­lyezése, a kettős foglalkozások megszüntetése, a parlament tár­gyalásainak gyorsítási, új sajtó• törvény és sajtőkamara, a nyom­daipar engedélyhez kötése és szabá­lyozása, a munkaközvetítés állami irány i>ása, az idegenellenőrzés élére kormánybiztos állítása, az új fö'dszerződések feltételeinél a nemzeti és népi szempontok ki- domboritása, a vagyonjogi bűn- cselekmények, sikkasztás, hüüen kezelés fokozott üldözése, a há- zasságelőtti orvosi vizsgálat köte­lező bevezetése stb. A miniszterelnök másfálórás be­szédéi nagy taps fogadta. A királyi várban száll meg a pápai legátus a külföldi bíborosokkal. Budapest, március 5 Horthy Mikiósné, az Eucharisztikus Kon­gresszus fővédnöke nyilatkozód a kongresszusról.,Nagy örömét fejezte ki, hogy a hatalmasarányu ünnep séget Magyarországon saraik es hogy az ország népe o yan ra-y megértést tanusit. R;méll, hogy érdeklődés még fakozódik az esemény irám, ameiy az egész világ sremét ránk irányítja. Kö- 2Ö te a kormányzóné, hogy a pápai legátus és 6 külföldi bíbo­ros a kormányfői pár vendége iesz és a királyi Várban fognak lakni azokban a lakosztályokban, ahoí az olasz királyi pár és kísé­retük lakott. Minden külföldit ma­gyaros vendégszeretettel keli fo­gadni A kormány vendégházakat épii idegenforgalmi célokra. A budapesti „Gazdasági Hír­adó“ köz.i, hogy az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal kezdeményezésére a kereskedelmi kormányzat most készíti az or­szág különböző pontjá n, idegen- forgalmiiag jelentős helyesen építendő vendégbázakra vanai kozó tervezetét. A vendégházak rendel etése az lenne, hogy az egyre emelkedő idegenforgal­munk lebonyolításánál kevésszá mu szállóinkká! szemben segít­senek a Magyaroiszagra özöniö idegenek egyre több nehézségbe ütköző elszállásolásán és ellátá­sán. A tervek szerint minden fon­tosabb idegenforgalmi helyre ju na egy ilyen modern berende­zésű éttermekkel, kávéházzai el­látóit vendégház. Elsősorban a következő helyek jönnek számí­tásba : Sopron, Pécs, Debrecen, Kőszeg, Eger, V s'prém, Miskolc és a Balaton körül hat nyaraló­hely. Amilyen örömmel fogadja az. építőipar a nagyarányú építkezé­sek hírét, épen annyira örülhet a Orvbdvetí vendágházak építésé­nek a szállodaipar. A vendég'náz építési tervek röviden nyilvános­ra kerülnek. Pör a bencésfő jószág­kormány zó és a füredi yacht-club alelnöke között Érdekes becsületsértési és rá­galmazást üggyel foglalkozott a győri járásbíróság. Gacser József, a Szent Benedek-rend birtokai­nak föjószágkormányzója, indi- tolta meg a bünvtdi eljárást pe- remartoni Nagy Sándor balaton­füredi mérnök, az egyik balaton­füredi yacht-club al Inöke ellen. A klubház ’építési engedélye körül támadt vita a mérnök és a fő­kormányzó között, aki a klubház épi'ésének engedélyezése ellen emelt szót. A főkormányzó ugyanis arra hivatkozott, hogy a bencés rend állandóan figyelem­mel van arra, hogy az építkező sek ne zavarják a baiatonparli kilátást. Minthogy a Nagy Sán­dor klubja által tervezett építke­zés a kilá ást veszélyeztette, Gá­csér József az engedély megta­gadása mellett foglalt állást a közigazgatási eljárás során. Nagy Sándor erre a főkor­mányzó tevékenységével kapcso­latban beadványt intézed Kele­men Krizosztom pannonhalmi fő­apáthoz. Beadványában éleshangu kritikával illette Gácsér intézke­déseit és vele szemben sértő fci- téie'eket használt, amelyek miatt a főkormány2Ó rágalmazás és becsületsértés miatt följelentést tett és vádat emelt a mérnök ellen. A bíróság előtt Nagy Sándor elismerte, hogy a beadványt ő irta, de arra hivatkozott, hogy ezt közérdekből tette. A iegutóbbi tárgyaláson a bí­róság fölhívta a pörös feleket, hogy bizonyítási indítványaikat írásban terjesszék elő és tegyék meg észrevételeiket. Az újabb tárgyaláson a már írásban foglalt bizonyítási indít­ványokat a biróság élőit Országit Pál dr. ügyvéd és Bernolák Nán dór dr. ny. miniszter ismertette. A biróság végül is nem hozott ítéletet, hanem elrendelte a beje­lentett tanuk meghallgatását és ezzel a tárgyalás újból elnapolta. — Saját készítésű felöltők, divatos szabásban, nagy vá­lasztékban: Tóth szabónál.

Next

/
Thumbnails
Contents