Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-03-01 / 48. szám

A pa 8 fillér1 1938^. március I, Kedd. •«erke&ztöség és kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, Ssécheayi-tér 4. ========= Telefonsam 128. Felelős szerkesztő: Herboly Perese POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak;; egy hónapra 1*30 pengd, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Griger Hikiós váratlanul meghalt. A keresztény és legitimista po­litikának súlyos, nagy gyásza van. Ma hajnalban 58 éves ko­rában Griger Miklós bicskei apátplébános, országgyűlési kép­viselő Budapesten, a Szent Imre kollégiumban berendezett szállá­sán meghalt. Griger Miklós rég­óta viszérgyúladásban szenvedeti, s állapota az utóbbi időben sú­lyosra fordult. Másfél hét előtt még felszólalt a Házban az öreg­ségi biztosítási javaslat vitájában és hitei tett a keresztény, szociális politika mellett. A Ház­ba is már bekötött lábbal érke­zett. A beszéd után állapota sú­lyosra fordult, trombózis lépett fel és ma hajnalban szivbénulás oltotta ki életét. Griger Miklós a keresztény és nemzeti Magyarországnak kiemel­kedő alakja volt egész életében. Egyik volt azoknak a keveseknek, akiket minden ténykedésükben a kivételesen magas eiköcii gon­dolkodás vezet. Min'asíerü papi leíküleíe irányitolta közéleti sze­replését. Vezérlő gondolatai a szilárd meggyőződés, a szociális igazság és a tiszta közélet hir­detése és nem utolsó porban a törvényes királysághoz való tör­hetetlen ragaszkodás voltak. Mély­ségesen hitt abban, hogy Ma­gyarországot szomorú sorsából a jogfolytonosság eszméjének meg- valósítása, a törvényes királyság helyreállítása emelheti ki. Ebben a hitében csak megerősítette az a körülmény, hogy Ölté király­ban megtestesülve látta szőkít az erényeket, amelyek lehetővé ten­nék Magyarországon a demokra­tikus, szociális népkirályság meg­valómlásáf. A magyarországi le­gitimizmus szervezését is ebbe az irányba terelte és a népi erőkre tárni szkodva küzdött a törvényes királyságért. Az utóbbi időben minden beszédében ezért a két követelményért emelt szót: szo­ciális igazságot a szenvedő ma­gyar népnek és törvényes királyt Magyarországnak. Griger Miklós kedves, bizalmas embere volt Oiíó királynak. Sokszor nyilatko­zott elragadíatás8al a királyról, de viszonozta ezt a rokonszvet a király is. Halála szinte pótolha­tatlan vesztesége a kerezténypárt- nak és a legitimizmusnak. G i>er Miklós 1880-ban szü­lelelt Körmöcbányán. Pappászen- j feiése után többször járt Német­országban, ahol a lelkipásztorko­dót, valamint a szociális kérdé­seket tanulmányozta. Hazatérve sokai dolgozott egyházi és keresz­tény napilapokban. 1910-ben néppárti programmal fellépett Lukács László akkori miniszter- elnök ellen, de felsőbb kérésre később visszalépett. Ézuián Sós- kuton leit plébános és foly­tatja munkásságát a ke- resztényszocialisia mozgalomban. A Károlyi forradalom ellen az elsők között emelte fel szavát és hangoztatta ellenforradalmát vol­tát a kommun alatt is, amiért üldözésben volt része. A forra­dalmak után egészen 1935 ig képviselője voit a csornai kerü­letnek. A?. 1935 ös általános vá­lasztásokon erőszakosan kibuk- tstták legitimista meggyőződése miatt, de 1936 ban a lovasbe- rényi időközi választáson mégis képviselő lett. Az osztrák függetlenség a magyar függetlenség biztosítéka monsiotta iigs*af gréf a bereszténjfpárt gyűlésén. lehetőségét, hogy bárki azt hir­desse, hogy törvényfelen utón átveszi a halaimat. Ma jobboldali­nak nevezik azokat, akik a dikta­túrát akarják megvalósítani, amely elgondolás néha egészen közel jut ahez, amit fehér bolsevizmus- nak lehet nevezni. Rettenetes fo­galmi zavar ez. Mi, akik az összeomlás óta hirdetjük a keresztény, nemzeti poliíikát, akik csekély erőnkkel hozzijirultunk a nemzeli hadse­reg felállításához, akik a törvé­nyes királyság helyreállítását kí­vánjuk, talán mi vagyunk bal­oldaliak. Mi vigyünk baloldaliak, akik állandóan sürgetjük a szo­ciális törvényeket? Hogy ha a baicldaiiság a külső nyomás és beavatkozás elleni ellenállási le­jelenti, akkor igenis, arra az esetre, ha bármifé!e nagyhatalmi nyomás nehezednék erre az or­szágra és veszélyeztetné önálló­ságunkat és megmaradt függet­lenségünket, mi az ilyen értelem­ben vett baloldalisággal oda fo­gunk állani és oda állítjuk a tör­vényes királyság helyreállításának gondolatát, mint a kívülről jövő hatalmi nyomással szemben a ma­gyar önállóságnak és meg­lévő függetlenségünknek egyetlen biztosítékát. (Vi­haros taps.) Nem tudom, fenyeget e ilyen veszély, de annak lehetőségével számolnunk kell. Az a hősies el­lenállás, amelyet a szomszédos Ausztria épen az elmúlt napok­ban tanúsított és Schuschnigg beszéde azt látszik bizonyítani, hogy Ausztria függetlensége, leg­alább egyelőre, biztosítva van. Ausztria és Magyarország között sorsközösség van. Az osztrák függetlenség szoros kapcsolatban áll a mi függetlenségünkkel és ha egyszer az osztrák függet­lenséget hatalmi szóval megszün­tetik, ha Ausztria elbukik, akkor a magyar függetlenség is közvet­len veszélyben van. Nem mintha attól kellene tartani, hogy minket a német birodalom bekebelezne, hanem, mert olyan hatalmi nyo­más alatt állanánk, hogy nem lennénk más, mint Bethlen István szavai szerint: nem a német bi­rodalom alattvalói, hanem szolgái. Bizonyos, hogy Magyarország­nak is elégtételt kell adni, amit Chamberlain is elismert. De a magyar halárig terjedő Német­országgal a Duna-medence pro­blémáját nem lehet megnyugta­tóan megoldani és nem lehet megoldani a szentistváni gondo­lat és a törvényes királyság helyreállítása nélkül, amely egye­düli biztosítéka annak, hogy a magyarság újra megkapja a Duna medencében sz őt megil­lető szerepet. Sigray gróf ezután foglalkozott az új választójogi javaslattal, amelyről az a véleménye, hogy már elkésett. Ezután a Széchenyi György gtóf szóit feltűnő besrédben a belpolitikai visszásságokról. Utalt arra, hogy a nyilas- és horog- kereszt árnyékában tárgyalják a választójogot, de nem merne megesküdni arra, hogy lesz-e tit­kos választójog. Da ha ésszel, szívvel és szükséges pénzzel be­avatkozunk a mai gazdasági rend átszervezésébe, akkor nem kell félni semmilőj. Szerinte a mai nyugtalan állapo­tért a kormányzat is felelős. Az egyik miniszter testvérének nyomdájában állítják elő a nyilas röpiratokaí. A régi becsületes felfogás szerint a háíelnők pár­tokon felül állott, ma pedig a szélsőséges szárnyakon hasad, s ezért felveti a kérdést, hol van a házelnöki pártatlanság. Sorom­póba kell állni az új pogányság eilen és a magyar függetlenség mellett. Vitéz Makrey Lajos hangsú­lyozta, hogy a magyar tömsgek- nek nem forradalom kell, hanem szociális igazság Ö szélsőséges a szociális igazság követelésében, de elitéi minden szélsőséget, amely egy idegen hata­lom imádatától elbűvölve kész lemondani az önálló magyar létről és hűbériséget akar vállalni egy idegen állam szolgálatában. Ezzel a szélsőséggel élete árán is szembeszáll. Budapest, február 28. A ke­reszténypárt vasárnap Gyöngyö­sön nagyszabású gyűlést rende­zett, amelyen megjelent éa fel­szólalt Sigray Antal gróf is. Sigray gróf beszédében rámu­tatott, hogy egyesek, kihasználva a megoldásra váró társadalmi egyenlőtlenségeket, felforgató ta­nok hirdetésével igyekeznek meg­bolygatni az ország nyugalmát és azt az egységet, amelyre az or­szágnak szüksége van. Akna­munka ez, mert ezt az országot lehetetlen más utón boldogítani, mint amelyet törvényeink és alkot­mányunk kijelöltek. Lehetetlen itt még csak rövid időre is diktatúrát, vsgy bármiféle erőszakos kormány­zati formát meghonosítani «nélkül, hogy ez az ország gazdasági, pénzügyi és erkölcsi tekintetben teljesen tönkre ne menjen. A kor­mány végre egy lépést tett azok ellen, akik érdekből izgatást vé­geznek, a kormánynak tovább kell folytatnia tisztogatási munkáját és meg kell szüntetni annak a Nagyszabású összeesküvés a szovjet- uralom megdöntésére. Moszkva, február 28. A szov­jet kormány hivatalos közlése szerint a szovjet hatóságok nagy­szabású összeesküvésnek jöttek nyomára, amelynek élén a kül­földön élő Trockij állott. Az ösz- szeesküvés részesei: Bucharin, a III. internscionale volt főtitkára, s az hvesztija volt főszerkesztője, aki a kommunista tanok legna­gyobb elméleti tudósa, Rykov, a népbiztosok tanácsának volt el­nöke, Kreszíinszky volt helyettes külügyi népbiztos, Jagoda volt

Next

/
Thumbnails
Contents