Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-02-27 / 47. szám
1988. február 27. Zalamegjei Újság 3. úr arcképévé1 és ilyen felirattal: „D;\ Francz B c!i, 5 Monate Kerker.“ Liparische Nationaliiä'en- politiK. Wer seines Voters Nareifn nicht ehrt, is auch seiner Ahnen nicht wert.“ Szerényen megjegyezzük azonban, hogy ez a Baach úr, — kegyelem folytán — ía sem ülte a megérdemelt büntetést. Dohányautomatákat helyeznek el a vidéken. Már tavaly hírek terjedlek el arrél, hogy a küdöldí világvárosok mintájára Budspitden, iíéi az ország nagyobb varosaiban is dehányautomjtákat helyeznek el. A Ircfikíulajdonosok akkor heves akciót indítottak a terv ellen, mert az autematáktól forgalmukat féltették. Fabinyi pénaiígi/minisdcr most a trsfikOEck szemponijainak mérlegelésével oldotta meg a dohány- automaták feláliilásának kérdéséi, amennyiben ezek sz automaiakéRzüiékek csak akkor működnek majd, ha s körzetben levő trafikokat bezárják. Az új terv szerint is jelentős forgalomra számíthat a kincstár az automatakészülékek révén. A dohány-automaták elhelyszé- vei kapcsolatban olyan hírek tér jedtek e’, hogy a kormány tno nepóliumot ad egy hadirokkan' csoportnak, arns:y kizárólagossági jog*a! állíthatja fel ezeket a készülékeket Budapesten és az ország többi részében. f(híHj/ibützo*. legtöbbször ezzei kezdődik c meghűlés. Ne várjon vele, amig komolyabb formában jelentkezik, hanem már az első tüneteknél vegyen be 1 — 2 Aspirin tablettát. Meglátja, másnapra elmuit a veszély. Ügyeljen azonban, hogy Aspirin-t kapjon. 17 ezer1 iparé© a sepruni iparkamarai terilleten. Az 1920. évi népszámlálás alapján az önálló iparoskeresők száma 218.802 volt, 1930 ban 204.564. Ez a lassú apadás mindennél világosában mutatja a magyar kézműipar súlyos válságát. Az ipartestületi tagok száma már évről-évre megállapítható és 1937 decemberében az új ipar- testületi hálózat adatai alapján az iparíesíületekbe tartozó képesített iparosok száma 186.460 volt. Ha ebből a számból az önkéntts tagokat és a kettős tagsággal bíró iparosokat leszámítjuk, nagyjából 184.000 re tehetjük az ipartestületi tagok számát. Ezek közüli a soproni iparkamarai körzetben 17.076, ipartestületi tag volt. Az okszerű gazdálkodás és a sajté. A kisgazda szaktudása megszerzésének a legtökéletesebb módját a vándor gazdasági iskolák látó* gatásában ismertettem. Bármenynyire is előnyös ez a gazdasági intelligencia általánossá tétele ér dekében, bármekkora és beláthatatlan volna is a hatása gazdasági nívónk emelése érdekében, bármilyen kevésbe kerülne is és szemről és azt hiszem, igen sok más egyén részéről is, a legjobbnak elismert kisgazda iskola lenne, mégis csak terv egyelőre még. Az öntudatra ébredt kisgazda legény, aki tudatában van annak, hogy az ő munkájától függ faluja anyagi boldogulása, nem vár addig, amig a fenti iskola tipus megjelenik a gyakorlatban. A falu fiatalságának késedelem nélkül fel kell készülni a munkára, hogy a rábízott földet, ami a nemzeti érték egy kis hányada, úgy művelje, hogy abból saját magán keresztül a nemzet j összességének is haszna legyen i A szaktudás elsajátítása irányában az első lépés, amit mindenki kivétel nélkül azonnal megtehet, az a gazdasági szakújság és könyv olvasása. . Hazánkban évente közel 5000 sajtótermék, könyv jelenik meg. Ebből a nagy számból csak minden haíszázadik gazdasági szakkönyv. Nem azért nem nyomtatnak, mert nem akad iró, hanem azért, mert nincs olvasóközönség. Az agrár magyarföldön a 6 mii lió gazda csak annyira műveli magát, hogy évente alig tiz szakkönyv kiadását teszi lehetővé. A kisgazda sok mindent összeolvas a ráérő hosszú estéken, de szakkönyvet nagyon ritkán vesz kezébe, Igen sok falusi szobában végig tapogathatjuk a „sublat" fiókjait, az „almárium" és mestergerenda tetejét, mire egy szakkönyvre bukkanunk. A szakújságok olvasása terén se találunk BBHOHBOn Modern négyüléses autómat üzenik helyeztem február 9-én, kilómetereuként olcsó árak, megállapodás szerint. Kérem a közönség szives támogatását KISS IMRE bérautótulajdonos, Zalaegerszeg, Örményi-utca 3. Telefon 232. vigasztalóbb állapotokat. Ekkora közömbösség mellett nem lehet csodálkozni azon, hogy a mező- gazdaság terén elért vívmányok nem tudnak közkinccsé válni és a legtöbb kisgazdának fogalma sincs még az alapvető ismeretekről sem. Kevés a szaksajtó termék, de legalább az lenne kelendőbb a gazdák kezén. Gazdasági irodalmunk pedig értékben oly magasan áll, hogy díszére válnék nálunk sokkal magasabb gazdasági nivóju -nemzeteknek is. Különösen nagy értékű népies gazdasági irodalmunk. E téren az úttörő munkát az országos MaMenfg 'Oh aíssiái a Darmol dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarja, mégis meghozza reggelre az enyhe és fájdalmatlan kiürülést. hashajtó: gyár Gazdasági Egyesület kezdte meg, amikor már háború előtt kiadta filléres árban a Köztelek gazdasági könyvtárának 50 kötetét. Népies szaklap kiadása terén is az OMGE-é az elsőség. Legnívósabb gazdasági lapunk a Köztelek. Hogy a falusi köznépet is érdeklő vívmányokat szétszórhassa a falu lakósai közé, írógárdája segítségével megindította a Haladó Gazda cimü folyóiratot. Ezt a nagy sikerrel kecsegtető munkáját már Kevesebb eredmény koronázta. A gazdaközönség közömbössége a siker útját elvágta. A falu gazdasági életére annyi áldást hozó Hangya szövetkezet figyelme kiterjedt a szaktudás terjesztése irányában is. Hangya újságjának a földmivelés számára tartalmas rovatot nyitott. A népies gazdálkodás fejlődése igen sokat köszönhet a szövetkezetnek, de talán még többet a szövetkezet hivatalos lapjában szerényen meghúzódó „Földmivelés" rovatnak. Hogy mennyire érdekli ez az ujságrész a szövetkezetek egyéb előnyeit is élvező gazdákat, igazolja az a sok kérdés, amit a kisgazdák feltesznek és a sok felelet, amit szakavatott gazdától kapnak. A falusi legényeknek, akiknek valamikor át kell venniük a vezetést a faluban, a Hangyával már most szorosan együtt kell működni, mert a szövetkezeti cél és a legényegyleti cél, a jobb módú falu elérésében, egyesül. A magyar falu talajába eresztette le gyökérzetét a Zöld Mező egyesület is. Pár év alatt igen sok ezer tagot toborzott össze magának. Ma a legnépesebb, szabad társuláson alapuló gazdasági egyesületünk. Tagjai nagy része kisgazda. Erre való tekintettel a Zöld Mező című lapját is úgy szerkeszti, hogy annak minden cikkét elolvashatja és megértheti minden kis műveltségű gazda is. Újságja, előadása', tanfolyamai révén kell, hogy a falu legénysége gazdasági irányban szorosan együtt működjék ezzel az egyesülettel is. Nem hiányzik az a szaksajtó termék, ami a kisgazda kezébe való. Szakiskolára várni kell, tanfolyam is ritkább helyen van, egy, jövőjéért aggódó gazdaifju se lehet tétlen gazdasági műveltsége gyarapítása irányában. Az iparost ma már úgy értékelik, ahogy járatja és olvassa szaklapját. Szaklap, szakkönyv nélkül az iparos kontár. Mi gazdák se maradhatunk meg, azokon a barázdákon belül, amelyek kürülha- tárolták a nem tudás, a nem haladás gazdasági tudomány vívmányai iránt közömbös, ép ezért göröngyös élet mezejét. A falu fiatalságának már szélesebb látókör kell, mert az ország gazdasági jövője erre lesz bízva. Amig van kedve olvasni, művelni magát a fiatal korban, első sorban szerezzen tudást a gazdasági szakirodalom neki való, de még kevesek által használt termékeiből. Ez kerül legkevesebbe és ki-ki külön is és azonnal is elkezdheti a gazdasági szaktudás megszerzését. Ha egyszer belekósíól és az olvasottak szerint gondolkodik és próbálgat cselekedni is, akkor mindig többet fog már kívánni, mert a „jó pap holtig tanul" elve alapján olvasás nélkül nem is tudna a fejlődéssel lépést tartani. A földmivelésügyi minisztérium azzal járult hozzá a kisgazda szaktudás elterjedéséhez, hogy a rádiós gazdasági előadásokat kinyomhatja és ingyen bocsátja a gazdák rendelkezésére. „Gazdasági alapismeretek" címmel olcsó könyvet adott ki. Pörneczi József. — A női betegség k gyógykezelésében a természetes „Ferenc józseíw keserűvizet gyakran alkalmazzák, mert reggel éhgyo mórra egy pohárral könnyen bevehető, rendkívül enyhe hashajtó hatása pedig gyorsan és minden kellemetlenség nélkül jelentkezik. Kérdezze meg orvosát.
