Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-02-24 / 44. szám
2. i93S. február 24. Zalaraegyei Újság ■wr.v II ÍIWIF IIMM n—g— ■■nriTTfilMMMBMBM—— savas és 1936. augusztusában az Országos M. Kir. Kémiai és Vegy kísérleti Állomással vegy- elemeztette a vizet, amely 3168— 936. szám alatti végzésében szénsavas és még igen sole értékes ásványi elemeket tartalmazó ásvány víznek találta. Erre a tulajdonos több hözülettel, igy az OTí-va), a MABl-val, a fővárossal, de igen sok magánossal is tárgyalást kezdeti a kuí kihasználásáról, a tárgyalások azonban teljesen eredménytelenek maradiak. Neki magának nincs tőkéje, s míg az ő vize a levegőbe bugyborékolja aszénsavaf, addigíugyan ezen hegygerincről, de Jugoszláviából évenkint százezrekért hozzák be a Peiánci borvizet. Szomorú Jubileum! Rumba, tangó az ómáriumos, rozmaringos, mestergerendás szobában. Lassankint elsuhan a farsang. Alig pár nap s Karnevál Őfensége elvonul. Kisöprik a kocsmákat és a dorbézolás hajlékaira csend botul. Kitombolhatta magát min denki. Az. újságok külön rova'ai harsogva vagdosták elénk az izzó terminusok, fényes báltermek tömegét. Kiönlhetíe a magyarság szivének virágos bánatát. Az idei farsangnak szenzációja is akadt, jubilált a csárdás. Száz öreg esztendeje, hogy Rózsavölgyi Márk „vig szeszély“ címmel hóditó útjára engedte a nemzet legzamatosabb táncát. Ennyi numerát számoltunk le, hogy azóta ha fel csendül a cigány bűvös vonóján, az éter hullámain át könnyekei csaljon a nagy öcsin hajóin hánykolódó szerte világba széthullott véreink szemébe. Sajnos, már csak az ő szemükben érték! Szülőhazája megtagadta, mostohagyerek lett. Ügy illendőségből még szorul egy kis hely számára, de különben félrelökték. A lapok megírták, bőven tárgyalták, mekkora szeretette! ölelte magához a nemzet s milyen öntudattal járták a ragyogó kúriákban és a bogárhátu viskóban egyaránt! Amint a magasztaló seregeken elmerengek, szüntelenül egy szomorú élménnyel viaskodom. Az egyik farsangi vasárnapon I szokatlanul élénk volt; az utca. Ügyet sem vetettünk rá. Hiszen már tavasz eié mentünk. Az ébredő természet kezdte elrúgni takaróját. Hívogatta az embert. Mest azonban nagy esemény tért be a csendes falunkba. A litániáról ballagó asszonyok olvasóikat csörgetve meg megálltak a kiskapuk előtt és fitymálva tárgyallak. Nem csoda : merénylet történt 1 Falunk ezeréves álmát riasztották meg. Rést szakítottak a hagyományok gátján, pedig az ár ellen majd nehéz lesz gátolni. Az esemény oka: Kettes vici nálissal megérkezett a tánc'anár. Tánciskola ... tánctanár, a fecskefészkes, pitvaros, gémeskutu ereszeink közt furcsának tűnt. Kételyem hamar eloszlott. Esték, a templomatya is biztatott, hogy csak higyjem el, mefí az ünnepi iskolából kimaradt unokája is, amint neszét vette ennek a bo londságnak, fészkelődön, de elrántotta nótáját. Este már verték a dobot és buzdítottak a jelentkezésre. Mérgező hatását korán észrevettük. Nem épített, hanem rombolt. Lássunk néhány tünetet. •Eiíünt a drága magysr nóta! Mennyire stilszerü tartozéka fa iunknak 1 Esténkint a munkáról hazatérő legények érces hangja csengett. Szilaj kedvüket nótába bujtatták, amelyen ott terjengett a föld szava, vadvirágos rétek balzsamos illata. „Kemény a főid, nem fogja a vaseke!“ „Szépen legel kis pej lovam a réten, stb.* Mintha barázdákon nőtt, tarlókon izmosul! őseink lelke vissza-visz- szajárna! A muskátlis ablakok, az ágaszkodó akácok a magyar múltat lehelték. Most meg valami idegen levegő fertőz ! Az még csak hagyján, hogy még a ezán- togató legények is idegen zagy vaiékot dudorásznak 1 „Jancsika erős a paprika..Pedig be kár 1 Erő! jelent a magyar nóta, bizto sitás a csüggedés óráiban, reménységet nyújt a szenvedés idején. A másik tünet: rumba és a tangó megöli falusi táncainkat. Mi szükség van erre! Miiyen parar látvány, mikor az a tőrö!- metszett legény és a harmatoi- képü parasztlány apáiktól örökölt virtussal járták szépséges táncaikat ! Most meg neveiségei szánandó figurák! Estókként tekeregnek mint rossz kerék a szekéren. Erőtlenül, mint bőrét vetette kígyó. Meg aztán nem is új a módi. A nóta szerint afrikai utazók már réges rég tudták, mert láttak mászni görcsös go (illákat és tőlük lopták el a figurákat. Idegesforgalmunk egyik vonzó oka : népünk parádés viteleié, remek táncai. A gpálai lengyel nemzeti tábortüzek fénypontja a magyar tánc volt. Mi magunk is a tribünökön döbbentünk rá, mily értéket rejtegetek egyszerű faluink ! Óit ringott bölcsőjük, itt születtek a fonókban, lakodalmakban. Az egyik nyáron Paulini Béla kivitte a gyöngyös bokrétát Londonba, sőt azóta már a Riviérát is megjárták. Hatalmas siker volt. Tele voltak a lapok cikkekkel, fotográfiákkal. Magaiztalva emlegették annak a népnek erejét, kultúráját, amelyik a véres századok fergetegében ilyen gyönyörű virágot ludott teremni. Nyersanyagszállitás szempontjából fontos kísérletezést fo ytat az iparügyi minisztérium. Arról van szé, hogy a Magyarornágon nagy mennyiségben fellelhető bjuxitból állítsanak elő vasat és Ki tanitolta ezeket erre? Senki. Apáról fiúra szállóit. Most meg akarják rabolni. Ne feledjük ei, a mérget cukorba is be lehat adni I j Vigyázzunk zrra a.kévé* hamvra, amit s múltból őrizünk 1 Ruháit már elszórta a falusi magyar, amikor nyakkendőt kezdett kötni. A rámás csizma már ritka, mint a vénasszony foga. Legalább a nótáit, táncait ne engedjük ! Va lami groteszk látvány rumbát, tangói járni az ómáriumos, rozmaringom, mestergerendás szobákban. Az iskolán kívüli népművelés kereién belül lehetne rendezni tánciskolákat, ha mindenáron aka runk, de az izig vérig magyar legyen, mert ez kell a népnek. Több levente egyesület már programjául is tűzte. Nagyon helyes ! Valamelyik varrótanfolyam záróestélyén régi magyar ránc© kát: paioiás, süveges, toborzó ... mulattak be. Csak úgy á mélfco dott a nép! Meg is mondta az Ágnes néni „még a síüvam is röpdösött, ollan szép volt“. Az illetékes hatóságok ne engedjék, hogy ismeretlen egyének patáliázhassanak kö.ségeinkben ! A nemzet reményét, az ifjúságot nem bízhatjuk akárkire. Hogy erkölcsi téren milyen rombolást okozhatnak ezek az„ösztőntáncok“, amint egyik legény akaratlanul is frappánsul nevezte az össztáncot, arra jobb nem gondolni! Oktalan pazarlásra is tani;j ák őket. Drága virágokit hozatnak, pedig többet ér, amit a düiöutra boruló kökénybokorról szakítanak! Résen legyünk, hogy úgy ne járjunk, mint az egyszeri gazda, aki akkor vett az is állójára lakatot, amikor már ellopták a lévait ! Falu ősi táncaira, nótájára, mint nemzeli ereklyére Őrködni mindnyájunknak kötelessége, nehogy ismét ilyen szomorú jubileumot üljön & csárdás. A zene és a tárc a nemzet erkölcsi kvalitásának is a kifejezője. Éi azt gondolom az ilyen falusi tánciskolák után, a magyarság nagy gyöngyös bokrétájának egy-egy szép szál virága elhervad ! Mátyás László káplán Szépéinek. ezzel csökkentsék a vasércbehozatalt, amelyre sok devizát kell áldozni kü fö dnek. A bauxit sürü és tömeges elé fordulása már régebben arra in- djtotta vegyészmérnökeinket, hogy kísérleteket tegyenek a bauxiiban ténylegesen előforduló vasérc- mennyiségek kohászati utón való kivonására. Péten érdekes kísérletek voltak e téren Gálócsy Árpád kohómérnöknek tervei szerint s ezek sikerültek. Az előállítás költsége azonban igen magas még. A Gálócsy féle kísérletek legyőzték az elvi nehézségeket és az iparügyi minisztérium megbízta Nachotzky Alfonz dr. miniszteri műszaki tanácsost, hogy folytassa a kísérleteket, hogy nem lehetne-e más eljárással olcsóbban a bauxitból a vasat kivonni. Ezek a kísérletek is megindultak már és mint hírlik, nagy sikerrel kecsegtetnek. A trafikosok vasárnapi pihenője. A pénzügyminiszter nyilatkozóit a dohánykisátusok ügyében. Siázazázaiékban nem tudja kívánalmaikat teljesíteni, de ezután csak hcdiíokkanmak vagy hadiárvának ad trafikengedélyt. Március és április hónapokban kisér- ietképen elrendeli, hogy délben 12 és 3 óra közölt a trafikotok kétórás ebédszünetet tartsanak. Vasárnaponként csupán 5 óra hosszáig keli nyitvataitani a dohányárudét : az egyes árusoktól függ, hogy a nap meiyik szakában. Aki aksrja, egész mp zárva tarthatja árudáját. A vidéken, ha nincs forgalom, hétköznapokon már este hét órakor zárhatnak a trafikok. A kéthónapi próbaidő tapasztalatai alapján rendezi majd véglegesen az ügyet. Műsoros táncestély. A Foederatio Emericzna Heli- conia Corporatiojának műsoros táncestélye Keszthelyen a Bocskai vendéglő színháztermében foiyí le igen fényes keretek közt a város társadalmának, s a vidéknek szinejava jelenléte mellett. E sőnek Egervári Anna III. é* gazd. akad. h. mondott nagyon szellemes bevezetői. A pnxiéet- bőí meriíeii titkokat szel.őziette. Igen nagy tetszést aratott. Az ünnepi beszédben Szerecz Imre dr. prem. igazgató Dukai Takách Judit Kemenesalja hires költőjéről szólón, ismertetve annak éleiét, kapcsolatát az irodalommal. Ismertette VcBielényi Miklós, Döbrentey Gibor, Kazinczy Ferenc és rokona Berzsenyi Dániel, az akkori idők költőinek befolyásár, s kiemelte, hogy költészete mellett kiváló gazda, feleség és anya volt és hogy költészetében az akkori kor szellemét, Ányos Pál népdalköltészetéf, igyekezett utánozni. Ezután az akad. kebelében alakult úri zenekar adta elő nagy művészettel Rossini Semiramis nyitányát, majd Schmiiliár Emanuel nagy hatással elszavalta a Nővér c. költeményét, végül ugyancsak az úri zenekar Schubert S andchenét adta elő igen nagy tapstól kísérten. A gondosan összeállított müser után a megnyitó csárdást 120 pár táncolta. Selyem bélések minden színben kosztüm és kabátbélések részére kaphatók. SchQtz-áruház« Vasat is lehet előállítani a bauxitból.
