Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-02-20 / 41. szám
4. Zalamegyei Újság 1938. február 20 El Prágától! Ezt követelik a tótok. — Nem engedik, hogy Prága Rómától is elszakítsa őket. Március 6-án lesz a tolnai választás. Szekszárd, február 19. Tóin* vármegye körponli választmány* a tolnai kerületben március 6*i* tűzte ki az időközi választást. A választáson a kisgazdapárt és a NÉP indít jelöltet. A gyufa árának új megállapítása. A pénzügyminiszter újból megállapította néhány gyufafajta csomagolásának módozatait és ezzel kapcsolatban az árakat is. A 4. az. úgynevezett rózsafalomb gyufa gyári éra 106 szálat tartalmazó 100 tokos najgycsomigen- ként legalább 65 egész ládás vételnél 8 P 65 f. (az eddigi 8'10 P helyet!) ez fokozatosan felemelkedik P 8‘90*ig, (azelőtt 8 35 P fél ládái vételnél). Legmagasabb fogyasztói ár dobozonként változatlanul 10 fillér. Az 5. az. úgynevezett rózsa szaíón gyufa gyári ára dobozonként 530 szálat tartalmazd 10 dobozos nagy csomagonként legalább 65 egész ládás vételnél 4 33 P, ez fokozatosan 445 P-ig emelkedik (fél ládás vételnél.) Legmagasabb fogyasztói ár dobezonkint 50 fillér. A kiskereskidSk és dohányárusok ezekből a fajta dobozokból gyufát csakis közvetlenül a fogyasztók részére legkevesebb 10 szálanként is eladhatják, mégpedig kiolvasva minden 10 szálat 1 fillérért. A 9. sz. csomagolású impregnált svéd gyufa alapára (gyári ára) dobozonként átlag 50 szálat tartalmazó 100 dobozos nagy csomagonként legalább 65 egész láda vagy 325 papirlemezdoboz vételnél P 4 85, ez fokozatosan felemelkedik P 5 05 P ig, mely ar 1 félláda vagy 1 papirlemezdoboz vételnél áll fenn. A leg- magasabb fogyasztói ár dobozonként 6 fillér. A rendelet február 15-én lépett életbe. A normál, közhasználatban levő gyufa ára változatlan maradt. Felülfizetések gróf Teleki Béláné dalestjén. Samaisa János dr. 2‘50, vitéz Hunyady László dr. 2*50, Szalay Gyula dr. 12 50, Czikó János 5, Telman Sindr dr. 2-50, Várkony Rezső 7 50, Samsula György 3, Bődy Zoltán 20, Barcza László dr. 10, Bezerédj Ferenc 750, Mesterházy Ferenc dr. 5, Hűvös Salamon 10, Tomka János dr. 250, vitéz Németh Béla 5, Tő- *éssy Ernőné 7-50, vitéz Biró Ignácz 3, Nagy István Puszíama gyaród 10, Kuntsnigg Antal Nova 10, Krassovits László Ságod 2, Germán Gyű a dr. Zalaszentgrót 3, Meduna József dé. Lenti 7 50, Síeless Béla 5, Deák Károly Neszele 5, Vármegyei Bank 20, Rótt Nándor dr. püspök Veszprém 10, Eitner Sándor Salomvár 5, vi'éz Te eki Béla gróf 20, Kovács Sebeslény Tibor Vente- puszta 10, Thassy Kristóf dr. Alsóbagod 10, vitéz Korniss Elemér gróf Óhid 5, Dervarics László 3 pengő. A Conquiste című tekintélyes római folyóirat hosszabb nyilatkozatot közöl Jehlicskától, a tót tanács elnökétéi és Dvorcsákfói, a tanács alelnökétől. Jehlicska hangoztatja nyilatkozatában, hogy a tétok nem magyar fa júak ugyan, de mégis a magyar nép testéhez tartoznak, mert országuk szerves része annak az eszményi földrajzi egységnek, amelyet a megcson- kltatlan Magyarország je • lantett. Sötét érék azonban zsákmányul dobták oda tótokat a cseheknek, akik meg akarják fosztani a tótokat nyelvüktől, meg akarják szüntetni faji önállóságukat, ki akarják törölni ökel az élő namzetek sorából. A csehek azonban Rómától is el ■ akarják szakítani a tótokat, ahon- | A kisgazdasági szaktudás elsajátításának legmegfelelőbb eszköze a téli gazdasági iskola. Ez a tény már annyira átment a köztudatba, hogy ennek az iskolatípusnak a jelentőségéről felesleges sokat irní. A falusi gazda munkája természete által jobban a faluhoz van kötve, mint a többi társadalmi osztály tagja. Föld nélkül senki sem lehet gazda, ezért van földje mellé kötve. Kisiparát űzheti bárki falun és városon egyaránt, mint tanuló vagy segéd kerül olyan helyre, ahol foglalkozását alaposan megtanulja, sót, ha kedve van hozzá, képezheti magát. A kisgazda helyzete sokkal hátrányosabb. Ismétlő iskolás korában, ha hall is gazdálkodásról, az iskolába járást és tanulást a 13 —15 éves gyerek tehernek tekinti, a kényszerrel megszerzett tudás egy kettőre elpárolog agyából. Amikor kikerül az iskola padjai közül, már munkába kell állnia, az iparosgyerek is dolgozik már ebben a korban, de a kétféle munka között épen itt van a nagy különbség. A falusi gyerek, a falusi legényke dolgozik, hogy segítse a kenyeret keresni, az iparos tanuló megtanul dolgozni és keres és kap időt arra is még, hogy elemi tudását kiszélesítse. A gazdalegény munkáját is az iparoslegényéhez kellene hasonlóvá tenni. Tanuljon meg dolgozni ! Minden munkájában keresse meg az okot, hogy azt miért teszi, jó e ahogy teszi, nem lehetne-e a munkát több és jobb eredménnyel elvégezni ? Nyáron nem ér arra rá, hogy elmenjen olyan helyre, ahol megtanítják az okok megkeresésére, de télen az ideje engedi. Bejár a l téli hónapokban a téli gazdasági iskolába, ahol megtanulja két télen át az elméletet, nyári munka alatt kijárnak a falura a tanárok, nan a tót nép kultúráját kap a. Ha a tótokat el is szakították Budapesttől, azt nem tűrik, hogy Rámától is elszakítsák, hanem azt követelik, hogy válasszák külön Prágától. A tótok azokkal a hatalmakkal tartanak, amelyek meg akarják menteni a civilizációt a boUe vizmustól, tehát a Róma—Berlin Tosio tengelyben bíznak. Dvotcsák nyilatkozatában ismerteti a cseh állam eredetét és kimutatja, hogy Csehszlovákiának nincs semmiféle létjogosultsága. Piága mindig a pánorosz gondolat előharcosa volt és nem törődik azzal, hogy Moszkvában fehérek, vagy vörösök az urak, hanem pontosan kidolgozott terv alapjin folytatja pánorosz politikáját. akik ellenőrzik és helyes irányban vezetik az elmélet alapján végzett gyakorlati munkát. Ez a téli gazdasági iskola tanítási módja. Minden szakiskola típus között eddig ez vált be. A miniszterelnök évekkel ezelőtt egyik beszédében azt a kijelentést tette, hogy gazdasági szaktudás ter- jasztése terén az lesz az ideális állapot, amikor minden járási székhelyen lesz téli gazdasági iskola. Ez az iskolatípus szaporodik is, de a mai tempó mellett még sokat kell arra várni, mire a fenti óhaj teljesedésbe megy. Felállítás szempontjából kevésbe kerül ez az iskola. Itt nincs szükség tangazdaságra, mert ezt sokkal jobban pótolja a gazdaifjak falusi kisgazdasága, ahol az elméletet mindannyian gyakorlatra váltják. Nem kell más, mint két évfolyam mellett két tanterem, a tanárok, mint a többi tisztviselő, másutt laknak. A legolcsóbb és jó szakiskola- tipus, de lehet ennél még jobb is! A városi iparos tanuló vagy segéd munkája megtanulása mellett helyben megtalálja a továbbképző iskoláját is, miért ne adhatnák ezt meg a falu gazda- ifjúságának is ? A kétéves téli gazdasági iskolákat, úgyis nagyobb helyeken vannak, hagyjuk meg mostani állapotban, de az újakat tegyük még hozzáférhetőbbé a gazdák számára. A kisgazda egy év alatt elsajátíthat annyi szaktudást, amennyi neki kisgazdasága okszerű vezetéséhez elegendő. Ha a két évfolyamot egyre szűkítjük, mégegyszer any- nyi iskolát állíthatnánk fel ugyanannyi idő alatt, semmivel sem több költséggel. A részemről már évekkel ezelőtt ajánlott szakisko- latipus egy [év alatt semmivel sem ad kevesebb szaktudást, mint a mai rendszer mellett a kétéves téli gazdasági iskola. Mi akadálya lenne az egyéves vándor gazdasági iskolának ? Először is szükséges hozzá egy terem. Az iskolát nem lehet igénybe venni, hisz az is, ez is minden nap kell. A kedvezőbb gazdasági viszonyok beálltával máris sok faluban tervezgetés indult meg népház, kulturház, községház, legényegyleti otthon építésére. Nem az a fontos, hogy ki építi, mi lesz a neve, hanem az, hogy egy-egy évre igénybe vehető legyen egy nagyobb terem iskolatanterem céljára. A szépen szélesedő legénymozgalom a tervezgetésnek akkora lökést tud adni, hogy egy évtizeden belül lesz minden valamire való faluban oly épület, amit a község társadalma magáénak vallhat. A teremkérdés tehát nem akadály. Nagyobb akadály a gazdasági tanítói lakáskérdés. De ez is csak látszólagos. Mikor felállították a malomellenőri intézményt, nem nézték azt, hogy az ellenőrök hol fognak lakni, mégis tudott valamennyi lakást szerezni, pedig az első időben kéthavon- ként cserélték fel őket. A gazdasági tanítók egy teljes évig laknak egy helyen, lakást könnyebben találnak. Két éves téli gazdasági iskola helyett kapjon minden járás egy éves vándor gazdasági iskolát. A 150 járás 150 vándor gazdasági iskolát. Az államnak nem lenne nagy teher, mert a 300 tanító nem kerül neki többe, évi fél millió pengőnél. Az azonnali megvalósításnak sincs semmi akadálya se, mert minden járásnak van már eddig is nem csak egy, de több községe, ahol a tantermet és lakásokat biztosítani tudják. A falura háramlik az a feladat, hogy, ahol nincs még megfelelő terem, azt rövid időn belül építsen, mert annál előbb befogadhatja falai közé egy esztendőre a gazdasági iskolát. Lakás lesz, mert a tanítók lakbért fizetnek érte és akad magán személy, aki tud megfelelő helyet e célra biztosítani. A jövő gazdáinak, a falu legénységének a fő érdeke, hogy mielőbb alapos szaktudás birtokába juthassanak. Amikor otthont építenek, gondoljanak már erre is és mivel a gazdasági iskola az egész falu összességének az érdeke, a falu lakossága sokkan inkább a magáénak vallja ez irányú tervezgetésük megvalósítását. Járásonként átlag lesz idővel tiz olyan község, ahol egy-egy évre a vándor iskola kiköthet. A falu szellemi világát novembertől októberig átjárja a gazdasági szaktudás anyagi boldogulást hozó levegője. Novembertől márciusig napi 8 órai előadásokon a szükséges elmélet birtokába jut egy- egy tízéves korosztály. A tavaszi munkák beköszöntésekor kezdődik a gyakorlat kiint a határban a kisgazda mezőn, bent az udvarokon, istállókban és kertek alatt. A gazdasági tanítók hol itt, hol ott bukkannak fel, hogy ellenőrizzék a kisgazda ifjak munkáját és ahol kell, gyakorlatilag is tanácscsal szolgáljanak Este a gyakorlati munkák befejeztével a gazdasági iskola termébe jönnek össze, ahol letárgyalják egymásközt a napi munkát. Mit mondott a gyakorlat és hogyan vág össze ez az elmélettel? Az igazi‘művelt kisgazdatipus ezeken az estéken fog kifejlődni. A vándor gazdasági iskola.
