Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-02-13 / 35. szám
4. 1938. február 13 a £alamegyeí Újság „Vár minket a falu!” Előttem fekszik a szombathelyi kispapok évkönyve, amely Szent Ágoston Egyesületük múlt esztendei működéséről számol be. Átolvastam a szemelvényeket, amelyekből munkálkodásuk lelke tükröződik felém. És ez a lélek szép, lobogó lelkesedéssel telitett. Kigyúló fáklyák, fények. Magasba csapó tüzek. Érzi az ember, hogy nemcsak világítani akarnak, hanem ami annyira fontos, fagyos, dermedt lelkeket felmelegi- teni. De én nem a dolgozatokat akarom bírálni, értékeiket kihámozni a betüzuhatagból. Egyetlen mondat keritett egészen hatalmába. És azt állítom, hogyha ez a ki jelentés hiányozná* az évkönyvükből, akkor csak rakétákat röpítettek volna magasba a kispapok. De hogy rátaláltam, hogy nem hiányzik, valami jóleső, könnyes melegséggel hirdetem: az Alma Mater, a szombathelyi szeminárium, a mai lobogó, dinamikus életre neveli növendékeit. Hivatását tehát híven teljesiti. Ezzel az öntudatra valló mondattal kezdik a múlt év történetének megörökítését: Tudjuk, hogy vár minket a falu! És azt Írják tovább, hogy múlt évi programmjuk „Krisztus és a falu“ volt Egész éven át ebben a szellemben munkálkodtak, figyeltek, dolgoztak, imádkoztak, hogy felszerelve magukat kegyelemmel és tudománnyal, megizmosodjanak a munkára. A göcseji szív melegebben dobban meg e munka hallatára. És odafordul lelke könnyes hálával az ifjú leviták felé, akik, lám nem süketek, mert eljut hozzájuk a falu jajszava, segély- kiáltása. És szivük van, mert az irgalmas szamaritánusok lelkű - létével, teljes felszereléssel, kegyelemmel és tudománnyal, nagy- nagy segíteni akarással várják az indítást, az örömmel várt parancsot, hogy meginduljanak, ki a magyar falvakba és gyó- gyitgassák népünk elmérgesedett, fájó sebeit. Jól tudják a szombathelyi kispapok, hogy várják őket a magyar falvak. Igazuk van, hiszen a falu évek óta mást sem tesz, mint vár. Várja sorsa jobbrafor- dulását. Az anyagi romlásból felemelését. A nagy lelki sivárságból, nem egy helyen áporo dott tespedéséből az élet szirmait kibontó lelki megújhódást hozó erőket. Nemrégiben olvastam, hogy a falu szociális nyomorúságán, a világtól lemaradottságán az állam segíteni akar. Nagy számokat láttam. Hatalmas > pénzösszegről olvastam, amelynek az lenne a rendeltetése, hogy szükség szerint segítsenek minden falun. (Nagyon kiváncsi vagyok, vájjon a szegény göcseji népnek erre hivatott vezetői megmozdulnak-e és a nemtörő • dömség, patópálos gondolkozás miatt nem rnarad-e le Göcsej a megsegítésről ?!) Milyen áldás lenne, ha fokozott rászorulásunkat észrevennék és mostoha sorsunkon kőnnyite- nének ! Ez a körülmény kedvezne annak a légkörnek, amelyben a lelki megújhódásnak kellene végbemennie. Nem szorul bizonyításra, hogy az egyházmegye vezetősége eddig is sokat fáradozott a hitélet emelésén és alig csendesedett el a világháború és a forradalmak pusztító zivatara, szinte rohamlépésben igyekezett behozni évszázados mulasztásokat. Az 1927. évi zsinati törvénykönyv felkarolja a mostoha sorsban tengődő Göcsejt és Zala történelmébe nevét kitörölhetetlenül beiró zalai püspöki biztos fáradhatatlan szervező munkássága egyre másra alapozza meg a göcseji hitélet erősségeit, a kuráciákat. Fiatal papok lelkes munkával szántanak a mamutplébániák jellege és a lelkipásztorok számának elégtelensége miatt eddig töretlen ugaron. A kuráciák munkájáról készített múlt évi jelentés fényesen igazolja, hogy milyen áldásos munkálkodás folyt és folyik Göcsej hitéleti, iskolaügyi és szociális felemelésén. De mennyire megérték azok a kuráciák az érdekükben hozott áldozatokat! De épen ezek az eredmények és az eredményekből kiolvasható igénylések, további feladatok tudnak őszinte örömmel eltölteni a szombathelyi kispapok jelentésének olvasásakor. Úgy van. A falu várja a dolgos, munkába lendülő, a csalódásokban még meg nem nyirbált szárnyú csupa lélek, csupa tűz munkásokat. Mennyire helyén van a kispapok feje! Mennyire helyesen a falunak tartogatják szivük kincseit! Hát nem mindenáron a városok fényes tér meinek dobogóin és előadó asztalainál akarják érvényesíteni szellemi erejük értékeit! Nem ragaszkodnak a városi és zárdaiskolák katedráihoz, ahol a környezet, azután meg a jó nővérek finom lelkisége annyira megdolgozza a talajt a hitoktatónak, hogy a lelkiekben való buzgóság, a tanulásban előmenetel csak örömet jelent a hitoktatónak. Nem ragaszkodnak a ragyogó patyolat-fehér egyházi ruhákhoz, amelyeket gondos kezek készite nek elő a szentmiséhez. Majd elvégzik ezt ők maguk a céh- mester helyett.' Le tudnak hát mondani az aszfalt kényelméről! Le a kaszinózás öröméről. A kultúra nyújtotta minden kényelemről ! Ellenben vágynak arra, hogy a reggeli szentmise után nekiinduljanak ködnek, hónak, sárnak, hegynek, völgynek és lábukban már kilométerekkel testileg akárhányszor már kifáradva, a messze f liális iskolákban, ahol azelőtt papot sohasem láttak a rongyos ruhájú, de mosolygó szemű és aranyos lelkű kis magyaroknak beszéljenek Istenről, lélekről, az élet bajainak értelméről, minden igaz könnynek ragyogó jutalmáról, az örök haza szépségeiről. — Hazafelé az úton sem gondolnak a pihenésre, hanem az otthon váró Programm megvalósításának módozatai foglalkoztatják őket. Szabad idejükben az élet elesettjeit, a szegényeket és bete geket látogatják kü önös meleg, résztvevő szeretettel. Nem ké- nyeskednek. Jó az ülés a szegény otthonok kemény székén. És a lelket simogatja az egyszerű emberek őszinte beszédje. Jobban, mint akárhányszor az úri nép mesterkéltsége, amelyen kiérzik, hogy lelkét egészen begombolni akarja. Esténként pedig a falu ifjúsága várja őket. A fiatal papok az egyesületekben pazarolhatják lelki és testi erőiket. Hej, nem könnyű feladat! Üdülést ritkán jelentenek ezek az órák, annál inkább igen sok i türelmet igénylő, fárasztó munkát, j A zalaegerszegi állástalan érettségizett és diplomás fiatalok az elmúlt héten tartott összejövetelükön egyhangúan elhatározik, hogy a jövőjük biztosítására szervezeibe tömörülnek. A szervezet célja reálig tervek alapján munkát és kenyeret juttatni és biztosítani tagjainak. A csoport keresztény nemzeti alapon áll, de napi és pártpolitikával nem fog II. Istentisztelet után a kápolnát bezárjuk és mi még sokáig együtt maradunk a szobába. A nyelvek feloldódnak s pipaszó mellett csakhamar előkerülnek az egyházi, vagy népdaloO s végül mindany- nyian megelégedett lélekkel térnek haza. Ez persze még nem tulajdon- képeni lelkipásztorkodás, az csak akkor kezdődik, ha már a nyelvet elsajátítottuk. Különben annak a veszélynek tennök ki magukat, hogy félreértenének s ebből a i jövőben sok nehézség támadna. KERJEN ÖN IS költségmentes árajánlatot mintákkal bútor, kelengye é. ruházati cikkekről. Leghosszabb számlahitelre BÚTOR és TEXTIL Kereskedelmi r-t. Budapest, Liszt Ferenc-tér 5 szám. Nagy lélekmüvész legyen, aki úgy tudja alakítani az ifjúság lelkét, hogy beállított legyen a nemes törekvések vágyára és ne tudjon veszedelmes kisiklásokkal egy falu életében lelki karambolt okozni. Különösen ma, amikor az ifjúság lelkét felkavarják a legkülönbözőbb veszedelmes szellemi áramlatok. Az imponáló tudás, felkészültség, kifogyhatatlan jóakarat, imádsággal megedzett áldozatos türelem, amely a kispapok jelentéséből felém árad, megerősítenek abban a tudatban, hogy nem fognak megszégyenülni. Nem olyan munkásoknak Ígérkeznek, akik elkezdik az építést, de befe^m nem tudják. Akiknek munkaerejét a kegyelem acélozza meg, azok nem fognak gyáván és eredmény nélkül visszavonulni. Göcsej életének, lelkiségének szemlélői a legnagyobb őrömmel vehetik tudomásul, hogyan készülnek fel a szombathelyi kispapok a rájuk váró feladatokra. Köszöntjük őket szívvel, reménykedéssel és üzenjük: göcseji faluk, a magyar falvak népe igen is vár benneteket. lalkozik. A csoport önmagát irányítja, minden töivényes és er- kö csös eszközzel harcol az ingyenes és rosszulfizetett munka, a mamui* és munkanélküli nagyjövedelmek s az álláshalmozások ellen. A csoport niszi és vallja azt, hogy az állástalan értelmiség problémájának megoldása nemcsak egyéni, hanem egyetemes nemzeti érdek is. Közli: Nyáry László* Tehát türelemmel kell várnunk. Az ilyen kénytelen tétlenség jobban fáraszt, mint a legmegerőte- tebb munka. Leszámítva azt a néhány percet, amit a nép körében töltünk, vasár- és ünnepnapok a legkisebb változatossággal sem járnak. Itt nincs gyóntatás, nincs prédi- kálás. Még az ünnep jelentőségét sem tudjuk nekik megmagyarázni. Semmi sem emlékeztet arra, hogy husvét, pünkösd vagy karácsony van. Legfeljebb képzeletbe« visszaszállhatunk a múltba, hogy elgondoljuk, miképen folytak le ac n divatáru cikkeket igen olcsón vásárolhat liO I HOIVÁTH JEHU divatQzlefében (Plébánia épület) Telefon 112. jw j gMggggg I fiKÄfiöös i S&222&2S I £2SS2£22Saft F .... s. Megalakult a zalaegerszegi állástalan értelmiség érdekszervezete. Egyet-mást a keewatini eszkimókról.
