Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-02-08 / 30. szám

XXI« és?f@l£??s*8 30. esésii fillér IS33. február 8. ftedd. Felelős szerkesztő: Hefboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal,; Zalaegerszeg, iaécheayi-tér 4. ■_ Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak;; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint korabeli gazdasági tudást. Nem volt a külföld ge előbbre gazda­ságiig nálunknál. A külföldről behozod papok a legkorszerűbb gazdasági módszert oiíohák be az itthon kiképzett lelkipásztoro­kon keresztül a nemzet gazdalár- Ésdaimába. Elmúlt kilenc évszá­zad és azóta a Széni híván által megvalósított mezőgitdasági fej iődésíiez viszonyítva, azt mond­hatjuk, fcemmi se történt. Pedig n mezőgazdasági tudo­mány egyike azoknak, ahoi a fejlődés az utolsó pár évtizedben rohamlépésben vágtái a maga ú ján. Es termés eíes is, hisz a gaäda tudja elsőiorban átültetni a gyakorlatba § íehnika és ké­mia vívmányait, pedig ebben a két tudományágban a leggyor­sabb § fejlődés, Figyelmen kivül hagyva a nstslmas gyáripari, a kézműipar koránt sem köszönhet annyit a tudomány fejlődésének, mint a mezőgazdaság. Elég ha rámutatok a vegytan terén a kor­szerű növényi tápanyag vissza­pótlásra, ami sz újszerű irágya- sezelés alapjait rakta le, vagy az oryosi tudományén ki kösiönhet többet a bakteriológiának, mint a gazda. A mai korszerű gazdálko­dás és egy évszázaddal előtti gazdálkodás között a különbség Sienl István korában a háziállat­ját legeíőrői-legeíőre hajló vándor magyar Js a letelepített gazda közű nagy kü önbségbez hason­lítható. A nyugati nemzetek mór mind átvették a korszerű gazdálkodás gyakorlati megvalósításait. A ma­gyar gazdaságtan művelői azt már a magyar viszonyekíioz alkalmaz­ták. A kísérletezéseken már túl vagyunk. A gazdálkodás minden kérdésére megtaláljuk már a be­vált választ, amit a gyakorlatban megvalósítva láthat minden nyi­tott szemmel néző gazda, ha nem tájjá, hall róla szakújságban, könyvekben előadásokon, rádió­ban. Az érdeklődés kezd mutat­kozni kisgazdáink koréban és amikor a gszdaifjak egymásra találtak, a legelső lépésüknek kell lenni, hogy a korszerű gazdálko­dást megvalósítsák. Gazdasági téren tehát nagyon hasonló korunk első királyunk korához. Az ő példája e téren is világosítson! Megvannak a papi birtokok példája által tanító gaz» disági műveitség'erjesziés utódai, a szakiskolák, miniagazdaságok, munkára készen áll az új kor tudomány terjesztője a sajtó, ieg- legújabban már a rádió is. Szent litván emlékéhez nem lenne méltó, ha Szent István évében el­maradna a mezőgazdasági tudás általánossá tételének munkája. A munkához az alsp gdva van: a fasusi ifjúságszervezés általá­nossá tétele és a megszervezett ifjúságon keresztül belecsepegtsini a gazdaközönségbe nemzeti jólé­tünk feltételéi, a gazdasági szak­tudást. Pörneczi József. ismét hatalmas munkáról számait be a Szociális Missziétá rsuiat. lüelecg SüKfepiés közben távozott az elnöki székből Bődf fóliáimé» — Utóda ozv. Szalssy Lászlónál A mezőgazdasági fejlődés és Szent István. A keresztény alapon megszer­vezett falusi ifjúságba és ezzel karöltve a falu fér fi világába is bele kdl oltani mielőbb a mező- gazdasági szaktudást. Ennek a munkának mielőbb meg kell in­dulnia széles vonalon. Minden halogatás távolabb visz bennün­ket a falukérdés megoldásától, már pedig az egész nemzetnek léte vagy nem léte aííól függ eb­ben az agráforszagban, hogy ho­gyan tudja betölteni a földművelő nép hivatását. Ezt a tényt mir- den veielőtényegő belátja és mégis csigalassúsággal történi eddig minden ennek az érdeké­ben. Most a falu fiatalsága meg­mozdult. önmaga szetvszkeüik és rálépett az egyetlen helyes útra, amely a szentisiváni eszme- alapra épül?. A legtöbb ember első királyunkban csak a szentet, és orsiágszervezé királyt látja. Mint szentet, az Egyház ol­tárára emelte, mint tiarán­kat alapjaiban megerősítő nagy államférfiul, nemzetünk min­den tagja 900 év távolában is tisztelettel övezi. Nagyon ke­vésnek jut azonban eszébe, hogy ez a csodálatos tehetségű szent Magyarország első gazdája volt. Bölcsesége megsúgta neki, hogy az alapokat csak akkor tudja évezredekre biztosítani, ha a hon­foglaló népet nemcsak helyhez- köti, de gondoskodik annak jó­létéről is. A szerzetesrendek le­telepítése, megfelelő biríokado- mányai azt a célt szolgálták, hegy példájuk állal tanítói tegye­nek az eddig inkább vadászatból, halászaiból és pásztorkodásból élő új magyar gazdáknak. Pan­nonhalma, Zalavár és az Alföl­dön már esik a történelemből is- msrt szerzetesi gazdaságok a vi­déknek mintagazdagságai voltak, ahova elmehetett a gazda tanulni, ahol megtanultak a tidal papok is gazdálkodna hogy az ország­ban szétszóródva, mint lelkipász­torok kisebb plébániai birtokon is tanítói legyenek a magyar gazdáknak. Állíthatjuk, hogy Sient Istvánnak e nagyszerű elgondo­lása és az elgondolásnak az életbe való átültetése nélkül csak fél munkát végzett volna. A kilencszázéves példán okul­va ezért nevezhetjük örvendetes megmozdulásnak a falusi fiatal­ság szervezkedését, ami, ha a mezőgazdasági szakműveltséggel párosul, s;áz százalékban szent- istváni elgondolás lesz 1 A 900 évvel azelőtti korral összehason­lítva, akkor sem volt a nép gaz­daságilag tudatlanabb, mint nap­jainkban. Srent István meg tudta adni fentebb röviden vázolt mun­kájával a nép minden fiának a A Szociális Missziótársulat zala­egerszegi szervezető vasárnap far­tolt Bö’dy Zollánné elnökletével évi közgyűlését, amelyen a két- évíizedes egyesület ismét hatal­mas szociális munkáiéi számol­hatott bs. Fájdalmas eseménye is voit a gyűlésnek: Bődy Zoltánná bejelentette, hogy távozása miatt búcsúzik az elnöki széktől. Az általános sajnálkozás kifejezése és a meleg ünneplés megmutatta, hogy Bődy Zoltánná egy évtized alatt mit jelentett az elnöki szék­ben és a szociális munkában. A gyűlés iránt nagy volt az érdeklődés. A termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, amelynek soraiban ott volt vitéz Teleki Béláné grófnő diszelnöknő, And- rássy Imréné grófné, Bődy Zol­tán alispán a megye tisztikarával, vitéz Taamásy István dr. polgár­mester, Stili Ernő dr. kir. ügyész­ségi elnök és a hatóságok szá­mos képviselője. Bődy Zoltánná közvetlen sza­vakkal nyitotta meg a gyűlést és szólt a szeretet nagy hatalmáról a szociális munkában, s meg­köszönte a tisztikar nagy munká­ját. Fatér Endréná a muH gyűlés jegyzőkönyvét ismertette, majd Petim József pápai prelátus pa- rentáiía el kegyeletes szavakkal a társulat szociális szivü diszelnök- nőjét, Batthyány Pálné grófnőt. Indítványára emlékéi jegyzőkönyv­ben örökítették meg. Egy év munkája. Köves litván dr. titkár érdekes jelentést terjesztett elő agy év hatalmas munkájáról, amely ki­terjedt a templomra, a hitéletre, az egyházközségi ügyekre, misz­sziÓ8 kérdésre, a háztartási alkal­mazottak felkarolására, a család- védelemre, főleg pedig s tulaj - donképeni szociális területre. A társulat tagjai a Szent József O-t- honban 28 szegényt gondoztam 9.899 munkanapon kepesziü'. A napkön otthonban 16 kengrega- nista dolgozott 68 napon át, s 30 családnak 93 gyermekét ré­szesítették 3 364 ebédben, ugyan­annyi tízóraiban és ozsonnában. Hu&véíkor 211, karácsonykor 204 családot részesítettek ajándékban. Természetbeni adományokat 8 565 pengő érlékben nyújtottak. Végez­tek 3.424 gzegénylátogatásí, 2 387 beteglátogatást, a szegények ügyes­bajos dolgaiban 5.236 esetben jáíak el. Gondoskodtak az agrár- ifjúsági tanfolyamok konyhájának vezetéséről és újabban kiterjesztik a munkát a kórházi betegekre is. Németh Jenő nyug. igazgató a fogházmbszió igen szép munká­járól számolt be érdekes adatok­kal. Vörös Margit a leánykon­gregáció munkáját vázolta, amely­ből különösen kiemelkedik a 22 kistestvér felkarolása és a 20 fa­lusi leányegyesület vezetése, Szép tevékenységről számolt be S^aíay Mária a Kis Szent Teréz Leány- körben éi Lovrits Mária a Szent Zik Egyesületben. Kovács Mar­git a pénztári jelentést ismertette. Boer Judit szociális nővér nagyhatású be­szédében foglalkozott a gzociáíis munkával. Elismeréssel szólt a zalaegerszegi szervezet működé­séről, majd hangsúlyozta, hogy a társulat szociális munkájának vezető szempontjai n tiszta szán­dék, b já tájékozottság, a terv- szerűség és az az optimizmus, hogy Krisztussal csak győzni lehet. A missziótársulat munkásai­ban nemcsak meggyőződés él, de győzni akarás is. Azután gyakor­lati ^mutatásokat adott a helyes közszellem és szociális szellem kialakítására. Szirmai Miksáná ügyvezető el- nöknő indítványára elhatározták, hogy táviratilag üdvöziik Grő.íz József püspököt és Farkas Edit alapító főnökasszonyt. Bődy Zoltáné elnöknő most bejelenteteite, hogy évtizedes el­nöksége után távozása miatt el­hagyja sz elnöki széket. Megin- duíian búcsúzott és kijelentette, hogy lélekben mindig együtt lesz azzal a szociális munkával, amit a társulat tagjai fejlenek ki. A távozó einöknő meleg ün­neplése közben szólalt fel Pirily Gáspárné és a lapok nevében adott kifejezést annak az őszinte fájdalomnak, amit valamennyien éreznek. Bődy Zoltánná rengete­get dolgozott, nagy eredményeket mutathat fel. Kívánta, hogy Isten áldássá változtassa áldozatos munkáját. Pehm József pápai prelátus is

Next

/
Thumbnails
Contents