Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-02-04 / 27. szám

XXI. évfelfam 27. szám. Ara 8 fillér 1938. február 4. Péntek. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. fssrkasztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ■SsécheGyi-té? 4. ========== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*S0 pengő, nogyed- érre 4 pengő. Hirdetések díjszabás szerint A képviseiő^áz kfejj&gl bítessttsága megkezdte mwáinsztéjefgi javaslat tárgyalását. Budapest, február 3. A képvi­selőház közjogi bizottsága Pesthy Pá! elnökletével ma kezdte meg a választójogi javaslat tárgyalását. Az elnök utalt a jüVíslai fontos­ságára, majd előadóul Lányi Mártoni választották. Rasaay Ká­roly kérte, hogy az érdemi vita élőit a kormány ismertesse a ja­vaslaton végrehajtott módositáso- i kát Darányi miniszterelnök kije­lentette, hogy az előadó fogja is­mertetni. Egyébként a kormány minden méltányos kívánságot el­fogad. Eruíán Lányi Márton meg­kezdte a javaslat ismertetését. A Balaton magas vízállása veszélyezteti a balatoni fürdőéletet. A Balatoni Kurír most megje­lent száma nagyon figyelemreméltó cikket közöl Dencz Ákostól „Ba­latoni beruházásé!“ címmel. Az érdekes cikkből kivesszük az aláb­biakat : Beruházások nélkül fejlett für­dőéletet elképzelni sem lehet, azért minden valamire való für­dőhely azon van, hogy fejlődjék haladjon a korra!, minél nagyobb kényelemmel elégítse ki az igé­nyeket. Elsősorban tehát gyógy­fürdőink, üdülőtelepeink fennállá­sát, jövendő sorsát kel! biztosí­tanunk és itt mindjárt eszembe jut az a küzdelem, amelyet a jó hollandiak folytatnak állandóba a rengene!. A Balaton is ugylátszik lassankint méltó akar lenni a magyar tenger elnevezésre, mert szokatlan magas vízálláséval im­már évről-évre úgy eláraszt ben­nünket, hogy a balatoni fürdőkul- túra fentartása tekintetében jogos aggodalmaink vannak. Katasztrális holdak állanak viz alatt, pirímenti területek tűnnek el, házak villák omlanak össze, a romboló jégtáblák súlya alatt az egykor erősnek hitt beton-cement­védőfalak törnek derékba és raj luk keresztül jön a többi rombo­lás. Az elemi csapái, kár és puiztitás, ami a múltban nagy ritkán, csak évtizedenként egyszer ha előfordult, az most úgy látszik napirenden lesz. Már régen oda van a somogyi partnak közked­velt homokstrandja, hires sekélye« gyermekfürdője. Sok villa maradt kiadatlan, de ki is menne szíve­sen az átnedvesedett, penészes butorzatu szobákba? Vájjon nem játszik«e ez is köz­re, hogy a középosztály — külö­nösen annak családos tagjai — évről-évre mind nagyobb szám­ban lesznek hűtlenné a Balaton­hoz és elmennek a Blikkbe, Mát­rába, § nyugati vidékre, a Rába, a Marcal és egyéb folyók völ­gyébe, ahol a kellemes* magyar I Lidókat, száraz fövényt oldgón megtalálják. Amikor mindezeket a bajokat egyérleimű'eg megállapítjuk, szó­ban, írásban feijajdulunk, ostro­moljuk az illetékes köröket, hogy segítsenek rsj'unk, sajnos, semmi sem történik. A Balaton magas vízállása szinte konok makacs­sággal áll és duzzad. Pedig nem kérünk valami rendkívülit, csupán annyit, hogy a Balaton vizszintje ismét a régi básefdőkbeií magas­ságban legyen. Azonnal meg­szűnnék minden baj, mig így a ftírdőkulturáva! együtt párhuza­mosan, egyénenként is tönkre­megyünk, mert arra már nincsen módunk, mint a hollandoknak, hogy a tenger rombolásával min­den esztendőben állandóan küz- ködjünk. Hiába írjuk mind gyakrabban figyeimezieíö cikkeinket, a napi sajtó gém figyel ránk, legfeljebb kuriózumképen hoz néha egy-egy hirt a balatoni téli halászatról, fakutyázásról. Azt azonban min­dig megtudhatjuk, hogy külföldön hol vannak a jó téli sportterek, szórakozóhelyek. A tolnamegyeiek szívósan vé­dik érdekeiket, pedig ott az ár nem tesz annyi kárt, mint ná­lunk és ha eltakarodik, a vissza­maradt termő iszapban jövőre a föld kétszeresen fizet. Agrikultu- rájuk most is ott van, ahol év­tizedekkel ezelőtt, de azért mégis védekeznek és el kell ismerni a saját terhűnkre, hogy nem utolsó eredménnyel, Ha tehát mi is meg akarjuk menteni, ami még ment­hető, úgy kövessük a tolnai pél­dát. Bár anyagilag gyengék va­gyunk, de ha a kormány érde­künkben nem intézkedik, úgy nem marad más hátra, minthogy mi szenvedő balatonmentiek is alakuljunk ármenteeitő társulattá. Sokan leszünk együtt, igy falán többre mehetünk. Kissé szokatlan a gondolat, de utóvégre valamit tenni kell, ha szeretjük ezt a nagy vizünket még akkor is, ha gyakran szeszélyes és rossz. A virágzó balatoni fürdőélet ál­talános megmentése követeli te* hát az első gyökeres beruházást, a magas vízállás megszüntetését és azután jöhetnek csak sorra a többi beruházások. A zsidókérdés Románia beiügye marad, A külpolitika hírei. Genf, február 3. A népszövet­ségi tanács tignsp tartotta utolsó ülését, amelyen a japán kínai eseményekkel foglalkoztak. A fa» nács erkölcsi támogatást ígért Kinának és felkérte a tagállamo­kat, hogy ne legyenek ellenséges érzülettel Kína iránt. Japánellenes megtorlásokról nem hozott hatá­rozatot a tanács. Ülésezett a Nép- szövetség reformja ügyében ki­küldött bizottság is és kimondot­ta hogy a- kérdéssel foglalkozni nem időszerű. Tokio, február 3. A japánok elfoglalták Csitul. A pekingi ja­pán követ felszólította az idege­neket, hogy hagyjak el Kína te­rületét. Ebből arra következtetnek, hogy japán légitámadások követ­keznek. Singapore, február 3. Az erőd körül megkezdődtek az angol hadgyakorlatok, amelyekben 30 csatahajó, 110 repülőgép és 12 szer ember vesz részt. A gyakor­lat célja annak megállapítása, hogy a 12 millió font költséggel megépített singaporei erődök el­lent tudnak-e állani egy keletről jövő támadásnak. Az első táma­dás a védelem sikeres voltát igazolta. Páris, február 3. Chaufemps kezdeményezésére az angol éa francia kormányok felszólították a két spanyol kormányt, begy a békás polgári lakosság ellen* ne intézzenek légi támadásokat. A vörös kormány azt válaszolta, hegy Saiamancát csak megtorlá­sul bombáztad. Londonban Eden tárgyalt a francia és olasz követekkel a földközitengeri kalózkodás meg­akadályozásáról. Anglia javaslata, hogy növeljék a tengeri őrséget és a kálói hajókra azonnal jöjje­nek. A francia követ a javaslathoz hozzájárult, az olasz 48 órai ha­táridői kéri, amíg érintkezésbe lép kormányával. Róma, február 3. Az olasz ker- mány határozottan cáfolja azt a hirt, hogy Olaszország forpedé- romboiókat, buvárbajókat és hadi­anyagokat küldött volna s spanyol nemzetiek támogatására. Bukarest, február 3. Micescu külügyminiszter hazaérkezett és az újságíróknak kijelentette, hogy a zsidókérdéssel a külállamok nem foglalkoznak. Az Románia bel- ügye marad. Jó eredménnyel zárult a hétiéi varré- tanfoiyam. A zalsi népművelés keretében a háziipari munka egyre nagyobb arányokat ölt és egyre szebb eredményeket mulat fel. Ilyen szép eredménynek voltunk tanúi szerdán a hóttói, kéthónapos szabás-varrás tanfolyam záréün- nepélyén. A népművelési bizoít- tág rendezte ezt a tanfolyamot is a háziipari felügyelőség köz­reműködésével. A munka lelkes segítőtársakra talált Egyed József taskándi körjegyzőben és felesé­gében, akik annak idején Tea- kándon is jó eredményt értek el, valamint Károly József hóttói igazgatótanitóban. A tanfolyam lelke pedig Komlősy Ilona okta­tónő volt, aki nemcsak tudásával, ds közvetlenségével is minden zalai faluban meghódítja a falu népét. A záréünnepéiyen megjelentek Balás István ib. főszolgabíró, Lillik Béla népművelési titkár, Egyed József teskándi körjegyző és a falu egész népe. A tanfo­lyam hallgatói maguk készítette Ízléses, sárközi hímzéssel díszí­tett magyaros formaruhában vo­nultak fel az iskola udvarára, ahol ügyes körmagyart mutatlak be. Utána az iskola termében folyt le az ünnepély, amelyet a Magyar Hiszekegy vezetett be. Egyed József körjegyző meleg

Next

/
Thumbnails
Contents