Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-02-02 / 26. szám

XXI. évfolyam 26. exém. »f Ura 8 fillér SB ■ LászW> P'éban°S UmaU ^ Hdő. Goszto"V' xalacsány 1938. február 2« Szerda. t-T*éí SnrkMztöség és kiadóhivatal;: Zalaegerszeg, «zécheayi-tér 4. ===== Telefonsam 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint wmmmmmmmmmo——■ A magyar munkásságnak javarészét még mindig a szociál­demokrácia igrija csipjui között és áréit, ha Mígy.ifomágon munkásiársödsiomrói beszéljek, iíjnos, szcciáldemokrgtáliat érié­nek ezala t az elnevezés alatt. A magyar nemzet tsgjainak egy ha­talmas rétege tehát kivüi áll s nemzet közösségin, még pedig, — ami még sajnálatosabb, — saját akaratéból. Inkább hódol tehát a munkásságnak nagyobb része Ms»x, mint sz isteni és nemied eszmények előtt. Azonban öröm­mel keil megállapítanunk, hogy a munkásság kezd kiábrándulni a marxizmusból, de ez csak lassú lépésben történik. Egyts helyeken azonban, mint például Szombsí- heiyen it, amiről már megemlé*’ kéziünk, nagyszámban hagyják el Marxot. Szombaton nem keve­sebb, mint hatszáz munkás tett ott hitet a kereszt és a trikolor mellett, amit nagy győzelemnek kell elkönyvelnünk. Bízunk abban, hagy a szombat- helyi példa vonz és más váro­sokban is mihamar megalakulnak a kereszíénysrociaüata munkáaszer- vezetek. A siombathdyi győze­lem csak úgy volt elérhető, hogy öntudatra ébredlek a munkások. Nem tűrhették tovább, hogy az istenteienség és nenueiieilenség karámjában tartsa őket a szociáí- demokrácia, hogy olyan eszmének szolgaságában sínylődjenek, ame lyek megcsúfolják az emberi mél­tóságot. Emlékezzünk csak arra, hogy 1936 novemberében a „magyar munkásság“ nevében ment üd­vözlet és szersnesekivánság a vő rög spanyol gyilkosokhoz. Nem volt a szégyen a magyar mun­kásságra ? Hiszen iudni kell, hogy azokban a szakszervezetek» bén nem mindenki szívből szó ciá demokrala, hanem csak gaz­dasági érdekek viszik oda — mondhatni — legtöbbjét, de a szakszervezetek a marxismust vallják elvként. Szükséges tehát olyan nrnnkásszavesetek létesí­tése, amelyek keresztény alapon állanak, amelyeknek tagjai tehát vallhatják, sőt keil is vallani ma­gukat keresztényének és magya­roknak. A „magyar“ alatt termé­szeteién nemcsak a honosságot és anyanyelvet keli érteni, hanem elsősorban ás mindenek fölött a magyar nemzeti érzést. A keresztényszocialista munkás­egyesületek megalakítása pedig nem nehéz dolog. Ha a szakszer- vezeiek továbbra is parancsolni akarnak a munkaadóknak, hogy f kiket alkalmazzanak, akarjanak parancsolni a munkaadók is. Mondják ki egyszerűen, hogy nem engedelmeskednek a szakszerve zetek parancsának, sőt nem vesz­nek föl olyan munkásokat, akik a msrx;sta alapon álló szervezetek­nek tagjai. Szombathelyen már megtörténi erre az első lépés, smíkor a munkaadók és a kérész- tényszocisiista munkások a test- vári szeretet jegyében egyesültek. Eiég volt már a marxissá terror­ból, elég veit a magyar társada­lomnak olyan megosztásából, hogy sz aki munkát ad, hazafi, aki pedig munkát vállal, az nem- jeiközi. Meg kell szüntetni azt gz állapotot, hogy vaíski csak akkor kaphasson munkát a ke resztén) Magyarerságbün, ha az istentelen és nemzetellenes szó- cíá demokrata táborhoz szegődik. Véget kell egyszer már vetni an­nak a divatnak, hogy a szakszer­vezeti munkálok leíehesséks Ezer- számot, vagyis megtagadhassák a munkát akkor, ha „nem szerve­zel!“ munkásokat is be mer áili- lani műhelyébe a munkaadó és hogy a „szervezetlek“ nyili utca során baníaimnzhusák a „nem szervezettekéi“. A munkásoknak keresztény és szervezeti szellemben való neve­lése, a marxizmus megbuktatása érdekében föl kell vennie a harcot az egész msgysr társadalomnak, így nem maradhatunk, hogy a munkástársadalem farkasszemet nézzen a keresztény nemzeti tár­sadalommal. Kényszerítse a tár­sadalom a munkaadókat, hogy csak keresztény és nemzeti ala­pon illő munkásszervezetek tag­jait alkalmazzák. Akkor egy pil­lanat alatt eltűnnek a szociálde­mokrata szakszervezetek és a munkásság, ez a hatalmas és ér­tékes társadalmi réteg egybeforr a magyar társadalommal s a nem» isii közösségen belül doigozik a nemzet jövőjéért. Többféle módosítás lesz a választójogi javaslaton. Budapest, íebruir 1. A kor­mánypárt választójogi bizoügága ma délután iiméí összeül s meg­vitatja s választójogi javaslaton kívánt módosításokat. Hír szerint a kormány halfáié módosításhoz járul hozzá: 1. A nőknek négy gyermek helyet! már három gyermek u!án is megadják a választójogot. 2. A vélfiszlőjogosuliság szem­pontjából 6 elemi elvégzése he­lyett csak 4 elemi elvégzését kí­vánják meg azoktól, akik az ele­mit 1921 élőit végezték, 3. Módosítják a javaslatnak azt a szakaszát, amely vétség miatt tíz évre kizárja a választhatóságot. 4. Szaporítják az egyéni kerü­letek számát. 5. A hatévi helybenlakást 4 évi helybeniakásra szállítják le és a férfiaknái a 26 éves korhatárt 24 évre mérséklik. 6. Módosítják a pótképviseiökre vonatkező rendelkezést. A spanyol vizeken ismét megtorpedóztak egy angol hajót. A külpolitika hir*ei. London, február 1. Egész Ang­liában nagy felháborodást kellett az a hir, hogy a spanyol vize ken megtorpedózták az Endimion nevű angol iehsrgőzöst, amely szénszállítmánnyal útban voii Gibraltárból Barcelona faié. A tá­madás egészen váratlanul érte a hajét, smeiy percek alatt eisüiyedi, A legénység négy része megme­nekült. A tárnádé hajó nemzeti­ségét még nem állapították meg. A nemzetiek a?.f állítják, hogy s vörösök támadták meg a hajót. Az angol kormány a közeljö­vőben lépést tess mindkét spa­nyol kormánynál, hogy a polgár- háborúban kíméljék a polgári la­kosságot és ne bombázzanak védtelen városokat. ! Hankau, február 1. A kínai ka­tonaság számos vezető lisztjét letartóztatták és halálra ítélték, m§rt nem voltak megelégedve tevékenységükkel. Berlin, február 1. Blomberg né­met hadügymlnisrier hir szerint lemond a miniszterségről és a hadsereg vezetéséről ig. Bukaresf, február 1. A kormány folytatja a zsidók elleni rendsza­bályokat. A román mérnökök szövetsége törölte tagjai közül a zsidó mérnököket. A zsidók kül­döttsége Londonba utazott és kéri az angol kormánytól, hogy kor­látlanul engedje meg a romániai zsidók letelepedését Palesztiná­ban. A napokban megjelenik a kormány házassági rendeleté, amely kötelezővé teszi a* egyhá­zi házasságoí. Semmis lesz az a po!gári házasság, amelyet har­minc napon beíüi nem ktvet az egyházi házasság. Készül a veszprémi egyházmegye pap­ságának történelmi névtára. Évek óta csendes munka folyik a Szén! István alapította ősrégi veszprémi egyhármegye múltjának feltárására. E munka " eredménye­ként az utóbbi néhány év alatt már 6 kötél látott napvilágot, amelyek mindegyike a hazai és helyi törlénetirás rzempontjából szerfölött értékes anyagot dolgo­zott fel és hozott nyilvánosságra. Most kerül sor az egyházmegyei papság történelmi névtárának összeállítására, amelybe felveszik a mai papi nemzedéken kivüi az elődök nevét is, valamint az egyes plébániák és lelkészségek öiszes eddig működött egyházi személyeit. Roa Nándor ur„ veszpámi püspök utalt arra leg­utóbbi pászíorleveiében, hogy e nagy mű elkészítése csak a pap­ság megériő támogatásával lehet­séges é§ ezért felkéri az egyház­megye papjut, hogy a szükséges adatokét f. év julius 1-ig szol­gáltassák be hivatalához. A szük­séges adutokat ugyanis az egyes plébániák és ieíkésrségek anya- könyvei, egyházláiogaíási jegyző­könyvei, egyéb feljegyzései, ok­mányai, sirköyek és sírboltok fel­írásai, temetők és templomok emléktáblái őrzik és ezeknek az összegyűjtése a legfontosabb. A főpásztor ait is kéri papjaitól, hogy minden beszolgáí látott adat­nál lehetően jelöljék meg annak lelőhelyét is. Román bort vesznek — kétszeres áron — a németek. A németországi borkivitelnél zavarok mutatkoznak, mert Né­metország, amely tavaly 18 mil­lió márka értékű úgynevezett Brennwein t vásárolt tőlünk, most a magyar bor átvételét megszüntette. Ennek a feltűnő fordulnak ez a magyarázata, hGgy a németek Magyar- ország helyett Romániától vesznek át Brennwein t s 500 vágón megvásárlására már létre is jött a megállapodás. Még feltűnőbb az, hogy a sokkal gyöngébb mi­nőségű román borért kétszer- annyit fizetnek § németek, mint amennyíi a magyar borért adtak: 30 márkát. A szőlősgazdák szerint a ma­gyar kormánynak a most folyó németországi tárgyalásokon ki

Next

/
Thumbnails
Contents