Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-01-01 / 1. szám

Ul. évfolyam I. szám. mmmaaamBaHai 8 fillér 1938. január I. Szombat. •xerkesztőség és t«échenyi-tér 4. kiadóhivatal;: Zalaegerszeg, ===== Telefonszám 128. nManaannR Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI Megjelenik hétköznap a NAPILAP kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Boldog újévet! Teljesen önkényes történelmi tradíció, hogy január elsején kezdjük az évet, ds ebben a do­logban nem a csillagászait pon­tossá?, hanem ai az étzelmi hát­tér a fontos, ami a keresztény naptár jelentése szerint rajzolódik ki. Tér és idő végtelen, tehát majdnem felfoghatatlan princípiu­mok, velük szemben az ember kissé nyugtalanságot érez. Nem tudunk fölemelkedni a végtelen­ség és örökkévalóság fogalmai­hoz, tehát darabokra törjük és le­rángatjuk azokat a magunk vé­ges életének kicsinyes méreleire. Időbeosztásra van srükrégünk, hogy az időt, a megfoghatatlan! valahogyan meg tudjuk ragadni: kezdetekre és korszakolna bont­juk, hogy emlékezetünket és kép zeletünket rögzíteni tudjuk # az események egymásutánjával. Óra mutatókra van szükségünk, ame­lyekről az idő folyását leolvassuk, de sem az idő, sem az óramutató nem tudja, mit tettünk vele. Idő­beli sorrendbe szedjük a történeti eseményeket, pedig a világtörté­nelemben nem íöriént más, mint­hogy emberek születtek, szenved­tek és meghaltak. Az emberiség mégis mindig korszakokban gon­dolkodott . , . Szükségünk van mérföldkövekre. És szükségünk van arra, hogy időn­ként e mérföldkövek mellé leheve- veredjünk s a létért való küzde­lem erőfeszítései közölt egy egy pillanatra elgondolkodjunk a ma­gunk dolgai fölött. Órák, napok, hónapok és évek forduíóportján mintha egy új korszak kezdődnék életünkben. Egy-egy új korszak rendesen ciak egy egy új illúziót jelent; de erre az illúzióra föltét­lenül szükségünk van. Január el­sején boldog újesztendőt kívá­nunk egymásnak ; scm.m sem tör tént, csak eszünkbe jutott, hogy jobban kellene szeretnünk egy­mást és nekünk, embereknek, jobban össze kellene tartanunk, mert hiszen Istenben testvérek vagyunk s a szeretetet Krisztus Urunk is mindig parancsolta. Az újeiziendő első napján az iseszünk- be jut, hogy újra iehet kezdeni az életet is, hogy van megújhódas és újjászületés is, ami magában véve a boldogulás titka. És van-e az emberi életben ennél izgatóbb és varázslatosabb titok ? Minden eszünkbe jut újév nap­ján, de eszünkbe jút az is, hogy az ember a maga legbensőbb lé­nyegében örökön-örökké ugyanaz és változatlan marad. Az emberi élet átlaga alig változott századok óla. Ölven év az egész. És az ötven év alatt mégis csak a leg­fontosabb az, hogy a kezdetén önfeledt és boldog gyermekek, azután lobogó lelkű és szárnyaló képzeletű fialaiok, majd komoly, higgadt felnőttek vagyunk, akik észrevétlent' átlépik az öreg-kor határát. Mégis csak a legfonto­sabb, hogy tavasz, nyár, őíz és tél válogatják egymást. És min- denekföiött legfontosabb mégis az a néhány óra, amelyben bol­dogok voltunk. Január ehő napja önkényes számítási ötiet, tehát sem csilla­gászatilag, sem töriénelmiieg nem jelent semmit. De érzelmileg min­dent. És csillagászat és történe­lem nem fontos dolgok a kedély és érzelem hullámzásaihoz képest. Mi, fáradt vándorok, e siraiom- vöigyben, ezen a napon megál­lunk, megiöiö jük verejiékes hom­lokunkat és Körülnézünk. Talán le is ülünk egy kicsit arra a mérföldkőre, amelyet az éiet or­szágúján iti-ott ieraklunk. Elér- zékenyedünk. Szemeinket az Ég felé emeljük s hálát adunk Isiéi­nek, hogy a két mérföldkő kö;ölt Budapest, december 31. A ma­gyar püspöki kar a Szent István jubileumi év és az eucharisztikus kongresszus alkalmából közös pásztorlevelet bocsátott ki. Hangsúlyozza a pásztorlevél, hogy Szent István király szent életével tanított és az életszent­ség családi vonás a király csa­ládjában. Ha Szent István szel­leme ihletné szociális törvényal­kotásunkat, ha az ő példájából tanulnák meg a gazdagok, mit kell tenniük a bajba jutott em­bertársaik segítségére, akkor a Az a csúnya fekély, amelyfa | villamosítás révén már nyolc év ' óla felborulással fenyegeli Zala­egerszeg háztartását és adózóinak helyzetét, ismét kifakadt. A távvezetékié való áttérés al- J kaímával tudvalévőén a Tröszt másféimiííió pengő kö’csönt adott a városnak az építésre és ezt a kölcsönt később íörlesztéses köl­csönné alakították át, amelynél 7 66 százalék volt a kamatláb. A kamat azután legutóbb 7 5 szá­zalékra mérséklődött, Zalaeger­szeg városa évről-évre a legna­gyobb igyekezettel fizette a tör- Ie8zté8t és a kamatokat, ennek ellenére a fizetésekkel hátralékban maradt és jelenleg a hátralékos részlet mintegy 160.000 pengő. A város ezt nehéz helyzete miatt bennünket bölcsen vezetett. De meg keli gondolnunk azt is, hogy szent kezét sokszor eleresz­tettük és ferde, tiltott utakat vá­lasztoltunk. Kissé jobban szeret­jük egymást, mint máskor. Bol­dog újévet kívánunk egymásnak, talán inkább szívből, mint szokás­ból. És kitől reméljük a boldog, a jobb, a szebb, a szerencsésebb újévet ? Csak a mindenség Urá­tól. Égy napra tehát rágondolunk arra, akitől minden jó eredhet. És ha embertársainknak boldog újévet kívánunk, legyünk rajta, annak biztosítása érdekében min­den erőnkkel és tehetségünkkel munkálkodjunk is. Adjon Isten boldog, boldogabb újévet szegény megcsonkított ha­zánknak, sokat sienvedett nem­zetünknek és az egész emberi­ségnek 1 súlyos válság könnyebben elsi­mulna. Méltatja a körlevél Szent István államkormányzási munká­ját. Ma az ököl jog, az ál szocia­lizmus, a faj- és vérimádat utján j történnek kísérletek a bajok gyó­gyítására. A megoldást azonban a nemzet csak úgy találhatja meg, ha visszatér Szent István tanításához. Méltatja a pásztorlevél az eucharisztikus kongresszus nagy vallási és nemzeti jeier tőségét, majd bejelenti hogy a jubileumi évben a Szent Jobbot országos körútra viszik. nem tudta megfizetni. A képvi­selőtestület már többször kérte a kormányt, hogy lépjen közbe és segítse a várost, hogy enyhítsék a kölcsön feltételeket, de Ígéret­nél egyebet nem kapott. A napokban azután a villamos Tröszt felszólította a várost, hogy az elmaradt részletből 40 ezer pengőt 15 napon belül, 120 ezer pengőt pedig egy éven belül fi­zessen meg, s természetesen köz­ben rendezze a folyó részieteket is, mert ellenkező esetben perli a várost. A súlyos kérdésben teg­nap délutánra együttes ülésre hívták Ö8sze a város pénzügyi, jogügyi és villamos bizottságát. Mivel a városnál a bizottsági ülések érthetetlen módon zártak, az ülés lefolyásáról pontos ada­taink nincsenek. A kiszivárgott hírek szerint izgalmas vita folyt, amely elsősorban nem is a fize­tés körül forgott, hsnem arról, hogy miképen lehetne a várost a a ierhe8 kölcsönszerződéssel szem­ben kedvezőbb helyzetbe juttatni. Habár a jelen esetben arról van sző, hogy a Tröszt és a város között csak kölcsönszerződés, te­hát hiteljogi ügylet áll fenn, mé­gis az a vélemény alakult ki, hogy a kölcsönszerződés, ha nem is tisztán jogilag, de ténylegesen szoros össze­függésben áll az egész villamositás kérdésével, s ennek megfelelően kell kezeini. Tehát a kérdést úgy kell felfogni, hogy a város részben saját hibá­ján kívül belekerült egy olyan súlyos gazdasági helyzetbe, ame­lyet közérdekből akár jogi, akár hatalmi eszközökkel meg kell oldani, mert nem lehet a villa­mositás terhét az amúgy is sa­nyarú helyzetben levő adózó polgárságra hárítani, sem pedig a villamosfogyasztókra. Két álláspont alakult ki. A bizottsági tagok kisebb része azt javasolta, hogy még egyszer, utoljára forduljanak az iparügyi miniszterhez és kérjék fel, te­remtsen hatalmi szóval rendet a villanyügyben és mentse meg a várost annak súlyos következ­ményeitől. A hatalmi megoldás hívei hangoztatták, hogy akár országos botrány felkeltésétől sem szabad visszariadni. A hatalmi eszközökkel való megoldás gondolatát a másik párt is helyesnek tartotta, de en­nél tovább ment. Ennek a cso­portnak az az állláspontja, hogy gazdasági lehetetlenülés esete fo­rog fenn a kölcsönszerződés te­kintetében. Amikor a szerződést 7*66 százalékos kamatozással megkötötték, abban az időben a Nemzeti Bank hivatalos kamat­lába 8 százalék volt, ma pedig csak 4 százalék. Véleményük szerint ezt a csökkenést a villa­mos kölcsönszerződésnél is érvényesíteni kell és nem szabad többet fizetni, mint maximálisan 4 százalékos kamatot. Ez a különbözet évente súlyos ezrekkel enyhítené az évi annuitásokat. E megállapítás alapján az a javaslat merült fel, hogy a város a hatalmi megol­dás mellett forduljon a bírósághoz és gazdasági lehetetlenülés címén kérje a kölcsönszerződésnek a város javára való meg változta­tását. Addig is az esedékes rész­leteket ne a magas, hanem az Ä püspöki kar jubileumi körlevele. A villamos Tröszt újévi ajándéka: pörrel fenyegeti Zalaegerszeg városát. 40 ezer pengőt azonnal, 120 ezer pengőt egy éven belül köretei, — Botrány vagy fizetés?

Next

/
Thumbnails
Contents