Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-11-30 / 271. szám

XX. éttfoiyam 271. szám. Ára 8 fillér 1937. november 30. Kedd. Felelős szerkesztő :Herboiy Ferenc. öterkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegeiszeg, §zéchenyi-téar 4. = Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szériát A képviselőtestület megszavazta a városi tisztviselők fizetés­rendezését. Zalaegerszeg város képviselő­testülete szombaton délután vitéz Tamá8y István dr. polgármester elnökletével közgyü ést tarlóit, amely iránt a tagok részéről meg­lehetősen csekély érdeklődés nyil­vánult meg. Napirend élőit Ctobor Mátyás nyug. polgármesier a szentador- jáni olajfurás nagyszeiü eredmé­nyét tette szóvá. Rámutatott arra, hogy az olajfurás gazdasági hasz­nából kell, hogy Zalaegerszeg is részesedjék. OlvaBta, hogy cső­vezetéket építenek ki a Zalaeger­szeg—rédicsi vasútvonal Oömö- dér állomásához a nyersolaj szál­lítására. Arra kell törekedni, hogy a vállalat tovább menjen és az olajfinomítót Zalaegerszegen állít­sa fel. Kérje fel a képviselőtestü­let a polgármestert, hogy járjon el az ügyben. Vitéz Tamásy István dr. pol­gármester válaszában bejelentette, hogy máris iett lépéseket ebben az irányban, hogy Zalaegerszegre előny származzék a szentadorjáni eredményből. Álltat ni azonban nem szabad magunkat, mert az olaj hasznosításának módját nem a közbenjárás, hanem elsősorban üzleti szempontok döntik el. Za­laegerszeg szempontjából min­denesetre kedvező az az adottság, hogy Csömödér kétharmaddal közelebb fekszik Szentadorjánhor, mint Nagykanizsa. Zalaegerszeg kész arra, hogy kedvezményeket is adjon gyártelep létesítése ese­tén. Farkas Béla dr. azt tette sió­vá, hogy a személkihordási dija­kat azoktól a háztulajdonosoktól is beszedik, akik a házi szemetet kertjükben használják fel és nem hordatják ki. Ez méltánytalan és tudomása szerint 80 háztulajdo­nos meg is felebbezte a kivetést. Majd légvédelmi kérdéseket tett szóvá. Vitéz Tamásy Islván dr. pol­gármester válaszában közölte, hogy a személkihordási dijak kér­dése elég nehéz probléma, mert a dijakból gondoskodnak a város öntözéséről. Egyelőre annyit ígér­het, hogy a konkrét panaszokat igyekszik méltányossági alapon orvosolni. A jövőre azután ismét megvizsgálják az egész kérdést. A fizetésrendezés. A tárgysorozatra áttérve először Szilágyi Mihály főszámvevő elő­adásában tárgyalták a kormány rendeletét, amely a városi tiszt­viselők részére is engedélyezi a fízelésjavitás megszavazását. Kö­zölte a főszámvevő, hogy a javí­tás az aktiv tisztviselőknél 5—6 százalék, a nyugdíjasoknál 2—3 százalék. A háztartásnál egy év aiatt a javítás 9.150 pengőt tesz ki. A villamos üzemmel és kór­házzal együU az új teher 14 ezer pengő. A pénzügyi bizottság java­solja a fizeíésjavitás megadását a költségvetési megiafearitas rerhére, még pedig oly módon, hogy az egyévi físetásj a vitásnak megfelelő összeget már moss, karácsonykor fizesiéj előleg formájában. Az előleget azmán havonta vonják le. A fedezet kérdésének megvizs­gálására a pénzügyi bizottság kü- lön bizottságot küldött ki és en­nek munkájáról Árvay László dr. tett jelentés!. Megállapította, hogy a bizottság a számadások átvizs* gáiása során az idei költségvetés- néi az előirányzattal szemben 26 erer pengő megtakarítást talált. Mivel ennek a számszerű megta­karításnak (uln>omó része meg­ítélésük szerint be is folyik, azért a biiottság a füetést ebből fedez­hetőnek találja es pótköltségvetés Ö38zeáíiilá6át nem tartja szüksé­gesnek. A fizetésjavitásí indokolt­nak tartják, mere a városi tisztvi­selők nem kerülhetnek hátrányo­sabb helyzetbe, mint az államiak és joguk van a javításra nekik is. A bizottság azért tartja helyesnek az egy összegben való utalást, mert karácsony előtt ez számot­tevő segítségei jelent a tisztvise­lőknek, valamint az iparosoknak, kereskedőknek egyaránt, másrészt ezzel elkerülhető a külön karácso­nyi segély. Bedő Vendel helyeselte a fíze- tésjaviiást, de ellenezte az előre vaió kiutalást. Szalay László arra kérte a tiszt­viselőket és általában a város lakosságát, hogy pénzüket ne vi­gyék más városokba, hanem a helyi ipart támogassák. A közgyűlés ezután egyhangúan megszavazta a fizeíésrendezést, amiért a polgármester mondott köszönetét a tisztviselők nevében. A javítást egy összegben u'al- ják ki. Mikula Szigfrid dr. h. polgár­mester ismertette az alispán ren­deletét, amellyel elrendeli Gébárt- nak Andráshidához csatolását, Neszele lakott rész elcsatoiási ügyét pedig függőben tartja. Kovács Ferenc azt kívánta, hogy Neszele ügyében is mielőbb történjék végleges döntés, mert ez a városnak és községnek egy­aránt érdeke. Mezőrendészeti szempontból is tarthatatlan a mai állapot. J kabffy Antal és Czobor Má­tyás kifogásolták, hogy a nesze­leiek legrövidebb útját a városba, a Gömbös-malmon keresztül, a malomlulajdonos lezárta. Szerin­tük ehez nincs joga, mert a la­kosság szolgalmi jogot szerzett. Ezt a polgármester is megerősí­tette, intézkedést ígérve. Az alispán leiratát ezután tu­domásul vették. Majd elfogadták a vtrilisek 1938. évi névjegyzé­Megiríuk, hogy Petneházy An­tal államtitkár vezetésével bizott­ság járt Szentadorjánban, amely megállapította, hogy jelenleg napi 7 vagon olaj a termelés. Rövide­sen továbbbi kutakat fúrnak és Így nemsokára már napi 20 va­gon oiaj termelés várható. A vizsgálat után nyilatkozott az ér­tékesítésről Papp Simon dr. fő- geológus. Kijelentette, hogy a csömörién vasútállomásra befutó csővezeték megépítése 60 ezer pengő költséggel megkezdődött. Ezen száíbtják az olajai. E* azon­ban ciak ideiglenes megoldás, amire csak azért van szükség, mert nem lehet a nagymennyi­A zalaegerszegi Kereskedelmi Kör szombaton este Fangler Gyula elnökletével tagértekezletet tartóit, amelyen több időszerű kérdéssel foglalkozóit. A soproni kamara átiratára az adófelszóiam* lási bizottságba rendes tagul is­méi K omlós M. Miksát, póttagul Rigler Mihályt jelölték. Tudomásul vették a polgármester átiratát, amelyben felhívja a kereskedőket, hogy tanoncaikat pontosan já­rassák iskolába és a leventegya­korlatokra. Tudomásul vették, hogy a kamara területéhez tartozó három vármegye: Sopron, Vas és Zala megyék kereskedői kö­zös szervezettel yédik a kereske­dői érdekeket és a budapesti ke­reskedő napokon a szervezetei Zoltán Elek szombathelyi kikül­dött képviseli. Szász Sándor ezután a soproni kamara megkereséséi ismertette, amelyben felhívta a zalaegerszegi kereskedőket, hogy a többi vá­roshoz hasonlóan foglaljanak ál­lást, vájjon kívánják e a kereske­két. Végül foglalkoztak a kórház- igazgató beadványával, amelyben azt kéri, hogy a kórházi orvo­soknak, tisztviselőknek és alkal­mazottaknak adjanak egyhavi fi­zetésnek megfelelő Karácsonyi se­gélyt, ami összesen 4366 pengőt tenne ki. A kórházi bizottság ne­gyed havi segély megadását ja­vasolta, a pémügyi bizottság pe­dig a kérelem teljes elutasítását. Nagyobb vita után a közgyűlés negyedhavi fizetést szavazott meg segélyképen 4 szavazattal 3 elle­nében. ségü folyó olajat veszni hagyni. Az olaj ugyanis oiyan tömegben jelentkezik, hogy annak össze­gyűjtése tartályok hiányában gon­dot okoz. A Nagykanizsára ve­zető csővezeték kiépítése befeje­zett dolog. A csövek elkészítése azonban több hónapot vesz igénybe, azért az építés február­ban kezdődik meg 400 ezer pen­gős költséggel. Az építési mun­kák egy esztendőt vesznek igénybe; A szentadorjáni olaj hasznosí­tása ügyében Krátky István dr. nagykanizsai polgármester tár­gyalt Petneházy államtitkárra); delemnek képesítéshez kötését vagy nem ? Az élénk viia során Mayer Jó­zsef, Büchler Albert, Giünhut Ferenc, Wortmann Mór, Sommer Sándor és Komlós Miksa egy­öntetűen a képesítéshez kötés el­len és a szabadkereskedelem mel­lett foglaltak állást. Hangoztatták, hogy a képesitéshez kötés egyút­tal korlátozásokat és hatósági be­avatkozást jelentene, ami a ke­reskedelemnek nem érdeke. A vita eredményéhez képest a tag­értekezlet kimondotta, hogy nem kívánja a kereskedelem képesíté­séhez kötését. Az egri kereskedelmi kör át­iratot intézett, s ebben a keres­kedők nyugdijbiztositásának meg­oldását kívánja oly módon, hogy a budapesti gyárosok és nagy- kereskedők minden számlára 4 ezrelékes bélyeget ragasztanának, s ez fedezné a biztosítás aiapját. Szász Sánor elvben helyeselte a javaslatot, habár a kereskedelmi kör már más irányú megoldással Megépítik Szentadorjánból a nagykanizsai cső­vezetéket. A zalaegerszegi kereskedők nem kívánják a kereskedelem képesitéshez kötését.

Next

/
Thumbnails
Contents