Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-10-21 / 238. szám

Ál*» 8 füléi* fifoWffffrWiti3»! i ffiimBTTBiT "^TTTWI 1937. október 21. Csütörtök. Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. ssaasBssa^casani kiadóhivatal^: Zalaegerszeg, ■ Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: H e r b o 1 y Ferenc. ISBSS POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Gondjaink voltak eddig is, de most, hogy hidegre fordult az idő, előtérbe került a háztartások legnagyobb gondja: a téli fűtés. A faárak hi­hetetlen emelkedése mellett a ke­reseti lehetőségek színvonala mii sem vállozott és igy ez a gond súlyosabb, mint valaha. Egészen természetes, hogy mindenki azon töri a fejét, hogyan tudná ezt a nehézséget a legkibirhaióbb mó­don leküzdeni. A lehetőségek bi­zony nagyon szűk körűek. Rész­letfizetés, gyengébb minőségű fa, a fűtőberendezések megváltozta­tása, A részletfizetések valamit enyhítenek, de a gyengébb mi­nőségű fának nagyobb mériékben történő vásárlása megint csak ár­emelkedést okoz, mert, ha na- nagyobb a kereslet, az árak ma­gasabbra szökkennek. Példa erre az akácfa, amely egy év aiatt száz százalékkal lett drágább. A Á fűtőberendezések megváltozta­tása még az egyedüli, ami lénye­gesen olcsóbbá teszi a fűtést. A fürérészporkályhákra gondolunk itt, amelyek erősen divatba is jöttek. Olcsó a kályha és o'csó a fürészpor. Számítani lehet arra, hogy ez nagyon elterjed. Ha ta­lán jelentkezik is valami kelle­metlenség a fürészporkályhák ke­zelésénél, az még csak elviselhető és szívesen el is viseli az, aki tudja, hogy mit jelent a 80 pen­gős, sőt ennél is magasabb faár! Tudni kell azt is, hogy a faap- ritás ára is emelkedett. A drá­gább fát drágábban is aprítják. És a szegény ember a lakás ab­lakainak, ajtóinak legkisebb rését is betömi, hogy a drágán vásá­rolt meleg el ne illanjon. Felál­dozza még a friss levegőt is csak azért, hogy a hőmérő egy fokkal lejebb ne szálljon. Milyen más volna a helyzet, ha ezelőtt harminc-negyven esz­tendővel tervszerű és nagyobb arányú fásítás indult volna meg az Alföldön. Óriási területek van­nak, amiket nem tudnak kihasz­nálni vagy a talaj minősége, vagy a terület széttagoltsága miatt. Erdősítés céljára ezek a te­rületek megfelelhetnének. Csak­hogy persze akkoriban senki sem gondolt arra, hogy Magyarország fabehozatalra szorulhat. Azután meg lélektani okai vannak annak, hogy senki sem tulajdonit nagy jelentőséget olyan munka elvég­zésének, ami csak hosszú idők múltán hozza meg az eredményt, így vagyunk az erdősítés kérdé­sével is. Ha most megindulhatna ez az erdőtelepítés, annak leg­alább 30—40 esztendő kellene, hogy az üzemterv szerint kiter­melésre alkalmas erdőink legye­nek. Ennek valahogyan nem érzi senki a szükségességét, annak ellenére, hogy jól tudjuk : a hi­deg nem megy ki a divatból és 40 év múlva ép úgy vacog az embereknek foga a hideg szobá­ban, mint az idén. Az is igaz, hogy épen elég m2i gondja van az embernek és arra már nem jut alkotó ereje, hogy a 40 év után bekövetkező gondokon igyekezzék segiteni. Egyszer azonban el kel! kezdeni mindent, mert a követ­kező félszázad is eltelik és Ugyan­úgy megoldatlan marad ez a kér­dés, mint amilyen megoldatlan ma. No, de hagyjuk mo3t ezt. Gondoljunk csak arra, mi lesz a télen a lüíéssel? Ki tudja a drá­ga fát legalább is hat hó­napra úgy beállítani költségveté­sébe, hogy ez meg ne billenjen? Az egy év előtti 40—50 pengős faárakat is csak alig, hogy bír­tuk ; hogyan bírhatjuk a 80 pen­gősekéi? Fürészporkályhákat nem állíthat be mindenki, az óriási többség tehát arra kényszerül, hogy méregdrágán vásároljon fát: mi jut akkor másra, amire eddig is alig jutott valami? Az bizonyos, hogy a tél ilyen nagy gondokat okozva még nem közelitett felénk. Csupa kérdőjel a jövő. Jön-e segítség valahon­nan? — erre felelni senki sem tud, mert ha tudna, már felelt volna — tettekkel. Október 31: a takarékosság napja. A világ valamennyi müveit és gazdaságilag fejlett államokban október 31 -ibe a takarékosság napja. Ezt a napot a nemzeiek a takarékosságról való megemlé­kezésre, a takarékossági erény épolásására és a takarékosságra való buzdításra fordítják. Magyarországon altruista ala­pon a kormány megbízásából működő Országos Takarékossá­gi Propaganda Bizottság ebben az évben rendezi meg a különfé­le társadalmi és gazdasági intéz­ményekkel karöltve a tizenegye­dik takarékossági napot. A bi­zottság, amelynek élén Tormay Béla, a postatakarékpénztár ve­zérigazgatója áll, serényen mun­kálkodik azon, hogy a takarékos- sági nap minél jobban kidombo­rítsa a takarékossági erény gya­korlásának szükségét és a taka­rékosság nemzeti szempontból való fontosságát valamennyi vi­déki városban is. 1,1 «■ rt» w «■* nn> » nmi o » Éli Japán ütköző államot akar szervezni belső Mongóliából. Kudarc fenyeget a ipanjfoi kérdésben. — H külpolitika hírei. London, október 20. Pekingi jelentés szerint japán körök ki­jelentették, hogy Japán Külső Mongólia és Északkina közölt ütköző államot akar szervezni Bel­ső Mongóliából. így akarja meg­védeni kínai érdekeit és válasz­falat emelni Kina és a szovjet kö­zött. Az uj állam fejévé Tehuang herceget akarja megtenni. A mon­golok támogatják a japán tervet, hogy megszabadulhassanak a kí­nai rabiga alól. A japánok az összes frontokon igen élénk tevékenységet fejtenek ki. Tegnap ötször bombázták Nankingot és súlyos károkat okoztak. A kikötőben számos kárka elsülyedt és 14 ember a vízbe fuladt. Sanghai ellen is heves támadást kezdtek, s ennek következtében 2 ezer polgári sze­mély meghalt, 3 ezer megsebe­sült. Honang tartományban 200 kémet kivégeztek. Befejezett ténynek tekintik, hogy Japán nem vesz részt a brüsseli kilenchataimi értekezle­ten. amelyben a íávolkeleti kér­dést tárgyalják, mert bizonyos japán körök ez ellen élesen til- takornak. London, október 20. A spanyol benemavaíkozási bizottság ülésén nem sikerült eredményt elérni, jórészt a szovjet ellenállása miatt. Az angol és francia sajtó egy része Olaszországot és Németor­szágot, a jobboldali sajtó pedig a szovjetet okolja. A lapok egyet­értenek abban, hogy a benem- avatkozási elv végveszélybe ke­rült. Az angol kormány minisz­tertanácson dönt arról, hogy mi­lyen intézkedéseket tesz, ha a benemavaíkozási bizottság mun­kája teljesen meghiúsul. Páris, október 20. A nemzeti csapatok elfoglalták Villa Vicosát, amely az utolsó nagyobb ellen­állási pont Gijon előtt. Ezzel nyitva áll az ut Gijon felé. A város! a nemzeti repülők erősen bombázták és állítólag egy angol hajót is elsülyesztettek. A nem­zetiek tegnap 16 falut foglaltak eí Asfuriában. London, október 20. A Palesz­tinái zavargások tovább tartanak. Az arabok bombát doblak egy társasgépkocsíra, amelyben rend­őrök utaztak. A bomba idő előtt robbant és egyik merénylő karját letépte. Az angolok egyik faluban 16 arab háza! felrobbantottak, megtorlásul a merényletek miatt. Róma, október 20. Mussolini kijelentette, hogy Olaszországnak a legrövidebb idő alatt el kell érnie a gazdasági függetlenség legfőbb fokát. Olaszország október 28 án ün­nepli a fascizmu3 uraiomrajutá- sának 15. évfordulóját. Az ün­nepségre meghívták Hess Rudol­fot, Hitler helyettesét is, aki na­gyobb német küldöttséggel vesz részt az ünnepen. Washington, október 20, Roosevelt elnök ellen heves tá­madást intézett a ládíóban Lan- don volt elnökjelölt. Hangoztatta, hogy Roogevelt gazdasági és po­litikai szempontból veszedelembe dönti Amerikát. Bécs, október 20. Berlini dip­lomáciai körökben hire jár, hogy a csehországi németek bántalma­zása miatt Németország és Olasz­ország közös jegyzéket intéznek a cseh kormányhoz és követelik a kisebbségi jogok tiszteletben- tartását. Mussolini milánói beszé­dében megígérte Magyarországnak a kisebbségi jogok védelmét, ezért csatlakozik a tiltakozáshoz. Ugyancsak bácsi diplomáciai körökben beszélnek arról, hogy Bethlen István gróf hosszabb időt tölíölt Londonban és állító­lag ott megbeszélést folytatott Sztojadinovics jugoszláv minisz­terelnökkel is. Japán gazdasági helyzete A közgazdasági világlapok rész­letesen foglalkoznak a Kina ellen háborút viselő Japán gazdasági helyzetével, mert ez lényegesen befolyásolja a hadviselőképessé­get is. Japán szempontjából első­sorban Anglia és az Egyesült Államok állásfoglalása fontos, mert e két világhatalommal áh élénk kereskedelmi forgalomban. Ha ezek megszüntetik a Japán felé irányuló nyersanyagszállitást és bojkotiálják a japán áruka, kétségkívül súlyos nehézségek lépnének fel. Élelmiszerek tekin­tetében Japán nincs ráutalva a külföldre és 2 7 milliárd yen be­hozatalából mindössze 240 millió yen érték esik élelmicikkekre. El-

Next

/
Thumbnails
Contents