Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-10-19 / 236. szám
2. Zalainegyei Újság 1937. október 19. Hősi emlékmű avatás. Alsópáhok, október 17. (Saját tudósítónktól.) Alsópáhok község hősi emlékmű avatása nagy ünnepélyességgel és katonai pompával ment végbe a vasárnap templom előtt felállított remek hősi emlékmű előtt a község, a vidék közönsége és a keszthelyi a leventezenekarral felvonult többszáztagot számláló frontharcos csapat részvételével. Emelte az ünnepség fényét, hogy azon lóháton teljes díszben a keszthelyi lovas csendőrosztag is résztvett Gyertyánffy Jenő huszárszázados vezetésével. Az ünnepségen megjelentek: Huszár Pál dr. főszolgabíró, vitéz Farkas Sándor ezredes, a vármegyei vitézi szék kapitánya, Lyka István alezredes a dandárparancsnokság, a 48. közös és a 20. honvéd ezredek képviseletében, vitéz Kristóffy Gyula erdőtanácsos, Keszthely város képviseletében Gárdonyi Lajos dr. h. biró, Szávay aljegyző és több képviselőtestületi tag, a frontharcos csapat, melyet vitéz Buda alhadnagy, a limanovai hős vezetett és egy osztag formaruhás vitéz és frontharcos Varga Gyula gyógyszerész vezetése mellett, Lukács Géza főjegyző és Lázár Antal községbiró vezetésével Pá- hok község elöljárósága és a környék lakosai. Az ünnepélyt szentmise vezette be, amelyet Tóth László adminisztrátor mondott. Mise alatt Szabó Pál igazgató vezetése mellett a többszörös pályadíjnyertes dalárda énekelt. A szentélyben a tűzoltóság és a magyar ruhás lányok sorfala közt az előkelőségek foglaltak helyet. Mise után az ünneplő közönség elhelyezkedett a délszaki növényekkel diszitett emlékmű körül, amely előtt az elesettek családtagjai foglaltak helyet. A dalárda Hiszekegye után Tóth László adminisztrátor megáldotta az emlékművet, Hézinger József levente nagyhatással elszavalta Kocsis László Hazajöttek c. költeményét, majd Kocsán Károly v. országgyűlési képviselő fejtegette a hősök tetteit é3 rámutatott azok soha el nem évülő érdemeire. Utána a dalárda Révfy Riadóját énekelte, vitéz Pálcás József levente elszavalta „Beszél a szobor“ k. költeményt. A* emlékmű megkoszorúzását Lyka István alezredes kezdte meg, utána vitéz Farkas Sándor a vitézek nevében koszorúba meg az emlékművet. Majd sorrendben a csendőrség, Gárdonyi Lajos dr. a keszthelyi frontharcosok, Tóth László adminisztrátor az egyházközség, Lázár Antal a község nevében, továbbá a dalárda, a tűzoltóság, Keszthely közönsége, a pá- hoki tantestület és iskolák nevében helyezték el a koszorúkat. Szabó Pál igazgatótanitó a szoborbizottság nevében könnyekig megható beszéd kíséretében tette ie a koszorút, majd Lukács főjegyző nagyhatású beszéde után a koszorúk elhelyezése befejeződött. Megható jelenet volt, amikor a lovasosztag az „imához" vezényszóra kardot rántott s úgy áldozott a hősök emlékének. Az ünnnepség a Himnusz el- éneklésével s diszelvonulással zárult, Ünnepség után diszebéd volt. A tavasszal 470 ezer pengős költséggel megkezdik a pénzligyi palota építését. A képviselőtestület közgyűlése. Zalaegerszeg város képviselőtestülete szombaton délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya a pénzügyi palota építésének ügye volt. A fontos kérdés iránt meglehetősen csekély érdeklődés mutatkozott, mert a gyűlés elején mindössze 11 képviselőtestületi tag volt jelen. Vitéz Tamásy István dr. polgármester megnyitójában hangoztatta az épités fontosságát. Köszönetét mondott a főispánnak és a képviselőnek azért a támogatásért, amit a városnak nyújtottak. Fülöp László dr. ismertette a véghalározat tervezetét. Ennek lényege, hogy a város 470 ezer pengős költséggel megépíti az új pénzügyi palotát a régi Erzsébet királyné-utcai telken, amelyhez még hozzáveszi 30 ezer pengőért és az anyagért a Tomka féle telket. Az építést a tavasszal kezdik meg és a jövő év november 1-re át kell adni az épületet a kincstárnak. Az építési kölcsönt a Magánalkalmazo'tak Biztosító Intézetétől veszi fei a város, az államkincstár pedig az épületért annyi bért fizet évente, amely fedezi a kölcsön törlesztését és kamatait. A kölcsön 25 évre szól, évi annuitása 34 ezer pengő. A pénzügyi palota terveire zártkörű eszmei pályázatot hirdetnek, emelynek eredménye felett bizottság dönt. Ezt követően kiírják az építési versenytárgyalást, amelyben zalai és vasmegyei vállalkozók vehetnek részt. Határozott kívánsága a városnak, hogy az építésnél helybeli iparosokat és munkásokat foglalkoztassanak. Az ismertetéshez Ján Ferenc szólt hozzá, aki 'kifogásolta az új palota helyét. Hangoztatta, hogy a sok áldozattal megépített régi palota helyén kellene bővítéssel az uj palotát megvalósítani. Ha ez nem lehetséges, akkor is a központban kell megépíteni és nem mellékutcában. A javasolt elhelyezési nem fogadja el. Vitéz Tamásy István dr. polgármester válaszában közölte, hogy a régi épület helyén való építkezésbe nem megy bele a minisztérium. A központi elhe lyezésnek akadálya, hogy több házat kellene megvásárolni, ami súlyos pénzekbe kerülne, erre pedig nincs fedezet. Rosenthal Jenő dr., Czobor Mátyás és Vargha Mihály elfogadták a javaslatot, s köszönetét mondottak a polgármesternek és a pénzügyi bizottságnak fáradozásukért. Vitéz Tamásy István dr. polgármester közölte ezután, hogy már foglalkoztak azzal a kérdéssel, mi történjék az új palota megépülése után a régi épülettel. Tulajdonképen három épület hasznosításának szüksége merül fel: a régi palotáé, a városházáé és a városi adóhivatalé. Többféle megoldás merült fel. Határozott felvilágosítást még nem nyújthat, de igyekeznek olyan megoldást választani, hogy a pénzügyigazgatóság elköltözésével kieső helyiségbér megtérüljön. Szalay László azt kívánta, hogy az építkezésnél a zalaegerszegi kisiparosoknak mindenképen biztosítsanak munkát, s vegyenek példát Nagykanizsáról, ahol a kisiparosok érdekeit a középit- kezéseknél mindig megvédik. Szóvátette, hogy ha fővállalkozó kapja meg az egész munkát, akkor nincs biztosítva a kisipar védelme. Wassermann Frigyes műszaki tanácsos bejelentette, hogy a versenytárgyalást úgy Írják k:, hogy a kisiparosok egyes munkanemekre önálló vállalkozókként léphessenek fel. Adjanak t tehát majd be a kisiparosok önálló ajánlatokat, s igy biztosítva lesz számukra a munkaalkalom. A közgyűlés ezután 15 szavazattal egy ellenében elfogadta a javaslatot. Végül a polgármester mondott köszönetét a pénzügyi bizottságnak. Tóth Gyula bőrkabát és szőrme raktára óriási! ára: törpéi Finom uridivat. Rossz a burgonyatermés Zalában. A göcseji kisgazdák tengerije nagyon elfajzott. Az Aleódunántuli Mezőgazda- sági Kamara járási intézői a kö vetkezőket jelentik a zalai mező- gazdaság ügyeiről. A zalaegerszegi és novai járások területén az elmúlt két hét alatt — azt mondhatni — a folytonos esőzés következtében vajmi kevéssel haladtak előre az őszi mezőgazdasági munkálatok. Rozsok 80 százaléka már földben van ugyan, de csak az utóbbi pár esőden nap tette ezt lehető vé. A korábban elvetettek szépen keltek. Búza természetesen még hátrább van, úgyhogy a járások agyagos vidékein 10—15 százalékra tehető az ebből elvetett. Tengeri törését már nagyobb részt elvégezték, bár a sok eső ezt a munkát is késleltette. Meg említjük itt, hogy a „Göcsej" kisgazdáinak tengerije már annyira elfajzott, hogy úgy minőségre, mint mennyiségre jóval alatta van az uradalmaknál termeiteknél. Üdvös volna, ha a tavasszal nemesített vetőmag-akcióban részesülnének itt a gazdák. A kisgazdák kát. holdankénli termésátlaga 14—16 mázsára tehető csak. Burgonya szedése közel 70 százalékban megtörtént, de ami még a földben van, az a sok eső következtében valószínűen itt is marad, de roíhad'an. Az eltarthatósága olyan rossz, hogy félő, hogy nem marad tavaszra vető- gumó. Vannak helyek, ahol 80 százalékra is tehelö a rothadt. Nagyon ajánlatos volna, ha a kisgazdák, de nagyobb birtokosok is épen a rossz eltarthatóság következtében német mintára a burgonyát ledarálva (félrothadtan Legtökéletesebb- látás s z Kapbatós t biztosít punktal Üveg. n f a i látsztré» és fényképész siakOilatébtn, Zalaegerszeg, Arany Bárány épület. Telefon i 178.
