Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-10-14 / 232. szám

XX. évfolyam 232. azám Ára 8 fillér 1937. október 14. Csütörtök. mmmmuaumimaaam ^csány Felelős szerkesztőrHerboly Ferenc. Sierkesztőség és kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, faéchenyi-tér 4. :—: - Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések di]szabás szerint, De Vienne gróf, volt francia követ feltűnő cikke Magyarország, Ausztria és a Kisantant viszonyáról. Egy igen kiváló francia dip* lomata, aki hosszú éveken át képviselte Franciaországot Bu» dapesten, Louis de Vienne gróf rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter nyugalomba vonulása óta publicisztikailag működik és a Temps hasábjain gyakran jelennek meg cikkei. Kedves formulája de Vienne» nek a párbeszéd egy „Dunavöl- gyi“ve), akinek szájába adja az C saját mondanivalóját, ami te­hát a diplomata fe fogását tükrözi vissza. A minap ismét cikketirt de Vienne: Az 1937. évi Középeurópa címmel. Pontokba foglalja Auszt­ria, Magyarország és a Kisantant külpolitikai helyzetét, majd igy folytatja: Magyarországon már teljesen kialakult a német propaganda. A német kisebbség részere van a német nemzeti szocialista párt­nak szervezete, ez a „Landeskreis Ungarn“, amelyben a budapesti osztály főnöke egy bizonyos Ernst Kienast. A magyarok ré­szére többféle egyesület van, amelyek különféle címekkel és Marion, Mecsér, Festetics Sán­dor gróf, Pálffy Fidél gróf, Ba­logh István, Böszörményi, Endre László és mások vezetésével a nemzeti szocializmust szolgálják vagy arra támaszkodnak. Több mint 120 ezer tagot számlálnak — nem is számítva a velük ro- konszenvezőket — és az összes társadalmi osztályokat igyekeznek megnyerni. És az a puccs egyéb­ként, amit szerencsére meghiúsí­tott egyes politikusok előrelátása és a miniszterelnök ügyessége, vájjon tervezőinek elgondolása szerint nem azt acélt szolgálta e, hogy tisztára nemzeti szocialista irányú diktatúrát állítson fel ? Ilyen fenyegető helyzet­ben, amely egyre nyil­vánvalóbb lesz, mindenki azt várja, mit hoz a jövő? Nem hinném, hogy a csehek még mindig sokat várnak a szov­jet barátságtól. Az önök (t. i. Franciaország), politikai és tár­sadalmi zavarai, gazdasági és pénzügyi nehézségei nem tudják a kisantant-államokat sem egyen­ként, sem a maguk összeségében megnyugtatni. Úgy látják, hogy „Franciaország meg sem mozdul® és különben azt gondolják, nin­csen is abban a helyzetben, hogy megmozduljon. Ami pedig Ang­liát illeti, az távol esik; távol esik földrajzilag és távol esik az­által is, hogy csak lassan tudja megérteni azokat a kérdéseket, amelyek nem érintik közvetlenül. Végül itt van Olaszország, leg­alább is Ausztria és Magyaror­szág számára, a római jegyző­könyvek 01as£országa, az az Olaszország, amelynek részére „a szerződések nem örökéletűek“. De hiszen Olaszország a német kormány közvetítésével közeledett Jugoszláviához még annak a kockázatával is, bogy az egyez­mény bizonyos rendelkezései Magyarországon elégedetlenséget szülnek. Mussolini a német kor­mány felkérésére jelentette ki érdektelenségét a Habsburg pro­blémában és Schu8chniggoi arra igyekezett rávenni, hogy kormá­nyát egészítse ki nácikkal. Mus­solini, aki annyira „imperialista politikát“ folytat, hogy Palermó- ban azt mondotta „Szicília a császárság földrajzi központját képezi“, már nem az az állam­férfi, aki hadtesteket küldött a Brenner-re, hogy ezáltal tudassa, kész védelmezni Ausztriát. Rómá­nak szüksége van Berlinre és ilyenformán, nemde, kéz-kezet mos . . . Nem vette Ön észre, hogy amidőn ugyancsak a pa­lermói beszédben, egyébként igen röviden, nyilatkozott a római jegyzőkönyvekről, azoknak gaz­dasági hatékonyságát hangsú­lyozta ? De ez is igen kérdéses, mert az olasz gazdasági lehető ségek nagyon csökkentek : Abesz- 8zinia és Spanyolország renge­tegbe kerülnek. Ilyen körülmények közö.t nem képzelem, hogy a Duce és a Führer találkozása nagy elégtételt jelent számunkra. Még azok is, akik nálunk megőrzik hidegvé­rüket, mindig ugyanarra a követ­keztetésre jutnak: mindenekelőtt saját ma­gunkra kell számítanunk. Ha Németország elnyomja Cseh­szlovákiát, Ausztria és Magyar- ország lemondhatnak sorsukról. Ha Ausztriát bekebelezik, Cseh­szlovákiára és Magyarországra is sor kerülne. Hogyha azonban nyilvánvaló lesz, hogy Ausztria és Csehszlovákia egymást kölcsö­nösen támogatják és Magyaror­szág is segiti őket, Németország kéiszer is megfontolja, mielőtt bármire vállaskoznék, Lyenformán tehát Ausztria és Magyarország viszonya rendben van, Ausztria és Csehszlovákia viszonya rendbe jöhet, de Csehszlovákia és Ma­gyarország közölt még Bök min­dent rendezni kell. Úgy látszik, hogy csehszlovák részről ezt már megértették. Amikor Hodzsa junius folyamán Komá­romban résztvett a Jókai-szobor alapkő'eíéteién, a magyarok felé gesz üst tett. Úgy tudom, hogy a sinajai konferencia előtt Aníones- cut előKészüetíe a magyar kövei látogatására, amiről Ön az imént beszélt és Sinaja után Krofta nyi­latkozatát inspirálta. Magyar részről is —úgy­látszik — már kevésbé hajthatatlanok és a re vízió elvének fentartásá­val hajlandók a Kisai. tantial (amely testületileg jár el) normalizálni vi­szonyukat a magyar ki­sebbségek ügyének rende­zése és az egyenjogúság elismerése árán. De mi lesz majd ezeknek a kölcsönösen jobb diszpozícióknak az eredménye? Már csaknem eg/ hónapja annak, hogy a sinajai konferencia véget ért és noha a«s idő muük, olyanok vagyunk mmt „Kék-szakái“ felesége, nem ' i- tunk semmit, ami közeledne L* lénk. A régi Ausztriáról azt mon­dották, hogy mindenkoron c* 1 késve maradt egy gondonit* egy esztendővel és egy hads., reggel. Ha a dunai államok ilyen halogatással ezt a példát követik, az események meg fogják őket lepni. Aki nem tudott idejében cselekedni, kénytelen less kan kodni. 864 ügyet másfél óra alatt tárgyalt le a kisgyülés. Rekord-tárgysorozat; rekord-idő. A törvényhatósági bisgyüiés ma délelőtt tartotta havi rendes ülését vitéz Teleki Béla gróf fő­ispán elnökiele mellett. Az ülés valóban rekord-tárgysorozattal di­csekedhetett, mert 864 ügy várt elintézésre. És annak ellenére, hogy az ülést csak 10 óra után nyitotta meg a főispán, fél 12 re már végeztek az egésszel. Na­gyobb jelentőségű ügyek nem szerepeltek napirenden, még csak olyanok sem, amelyek rövidebb vitát váltottak volna ki. Mivel pedig sok rokontermészetü tárgy is volt, amelyeket sommá­san intézett el a kisgyülés, a rekord-tárgysorozat hamarosan elintézést nyerhetett. (Ez meg rekordidő volt!) Egyik-má3ik ügynél intéztek ugyan kérdé­seket a tagok az előadókhoz, de a nyert rövid felvilágosítások után mindjárt tovább is mehettek. A Hiszekegy elmondása után főispán bejelentette, hogy az árvízkárosultak fölse­gélyezésére megindult ak­ció révén összesen 9230 P folyt be, amelyből 5000 P a belügyminiszter segélye, a többi gyűjtés utján ér­kezett. Az összegből eddig 8000 pen­gőt osztottak ki, amelyből a lete- nyei járás 4000, a nagykanizsai 2000, az alsólendvai és zalaeger­szegi járások 1—1 ezer pengőt kaptak. Bejelentette továbbá, hogy a vetőmagakció is befejeződött. A ] 12 vagon vetőmagot a balaíon­I füredi, tapolcai, sümegi, alsólend­vai ás letenyei járásokban osz­tották szét. Ezeknek tudomásulvétele ulán rátértek a napirend tárgyalására. Ennek során felülvizsgálták öt községnek ingatlanvagyonátruhá- záü illeték rendezése tárgyában alkotott szabályrendeletét. Két községet ilyen szabályrendelet megalkotására utasítottak. Jóváhagyták Balatongyörök nagyközségnek azt a határozatát, ! amellyel a község tulajdonát ké­pező fürdőterületet továbbra is bérbeadják. A bevételek 5 száza­lékát a község kapja. Ugyancsak jóváhagyta a kisgyülés a néhai Gaál János nevét viselő segély- alapítvány tulajdonát képező in­gatlanok haszonbérbeadását 6 évre, évenkint 75 métermázsa búzáért. A segélyalapitványnak jövedelmét, 1325 pengőt, 51 igényjogosult között osztják ki. Egy kap 100 pengőt, a többiek 50—15 pengő között. Zalaegerszegnek a városi orvos magánmunkálati dijának visszautalása tárgyában hozott határozatát azzal hagyták jóvá, hogy a dijaknak 50 százalékát 1936. június 1-ig visszamenően utalhatják ki az orvosnak. Ezután több községnek bekötő utak, közdűlő utak, hidak és tar­tozékaiknak fentartási és kiépítési költségére vonatkozó határozatát hagyták jóvá. Nagykanizsa hatá­rozatainak letárgyalása után eluta­sították Zalakarosnak a község

Next

/
Thumbnails
Contents