Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-10-12 / 230. szám

1937. október 12. Kedd, XX. évfolyam 230. azám, Felelős szerkesztő: Herbo 1 y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. = Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A trón betöltését sürgették az ellenzék vezérei Sigray Antal gróf beszámolóján. Személyes élményei alapján Eckhardt is Ottó trónra lépését kívánta. Körmend, október 11. Sigray Antal gróf vasárnap tartotta meg beszámolóját, amely rendkívül nagy horderejű belpolitikai ese­mény volt, meri a gyűlésre felvo­nultak az ellenzék vezérei és sorra a restauráció mellett nyilatkoztak. Ott voltak a gyűlésen Zichy Já­nos gróf, Eckhardt Tibor, Rsssay Károly, Tarányi Ferenc dr., Gri- ger Miklós, Huszár Mihály, Makray Lajos, Rakovszky Tibor, Sulyok Dezső és sok más kép viselő. A beszédeket ötezerfönyi tömeg hallgatta. Sigray Antal gróf beszéde ele­jén a nemzetközi helyzet vesze­delmeiről beszélt, de bizalmát fe- jezte ki, hogy az angol fegyver­kezés hatása alatt senki sem mer háborút kezdeni. A kommuniz­mus és a nemzeti szocializmus létrejöttét — folytatta — a világ­szerte uralkodó társadalmi elége­detlenség tette lehetővé, de taga­dom, hogy bármelyik is megol­dotta volna a gyakorlatban azo­kat a problémákat, amelyek még mindig felborulással fenyegetik a polgári rendet. Ezeket a problé­mákat meg lehetne oldani a pápai enciklikák alapján, keresz­tény szellemben, a keresztény vi­lágnézet alapján, mely a kommu­nizmus legnagyobb [ellensége. Tagadom, hogy a ma létező tár­sadalmi egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat Magyaror­szágon meg lehetne oldani dik­tatúrával. A kiút nem lehet mát, mint a törvényes király­ság helyreállítása. Hangsúlyozta, hogy sok prob­léma megoldását elősegítené a titkos választójog becsületes meg­oldása és az ellenzéket be kell vonni ennek a kérdésnek megol­dásába. Ha pedig egy koncent­rációs kormány nem volna lehet­séges, akkor az egész polgári ellenzéknek össze kell állania az igazán becsületes választójog létrehozása érdekében. Követeljük, hogy a kormány tegyen róla, hogy a nemzet szabadon rendelkezhessék a trón helyreállítása felett, mert tudjuk, hogy a királyi ha­talom és királyi tekintély olyan tényező, mely legalkalmasabb arra, hogy ellensúlya legyen a felforgató elemek és a felforgató szándékkal űzött propagandának. | Ha nehézségeket támasztanak ! azok, akik a restauráció ellensé­gei és hazánk ellenségei, ez min­ket csak arra buzőit, hogy annál erősebben törekedjünk a restau­ráció keresztülvitelére. Eckhardt Tidor szólalt fel ez­után nagy figyelem mellett. Hangsúlyozta, hogy ma, amikor kívülről nagy veszedelmet lát a Dunamedence felé közeledni, pártjával együtt az alkot­mányos monarchia állás­pontján áll. Ennek az országnak becsületes, stabil, állandó, megingathatatlan tekintéllyel rendelkező kormány­zását csak az alkotmányos mon­archia aiapján és minden vá­lasztástói való függetlenitése alapján tudom elképzelni. Mikor én itt hóbortos ideológiáknak szörnyszülötteit látom, még fo­kozottabb jelentőséggel érzem, mit jelent Szent látván birodal­ma. Ebben a gondolatban kell összefogni minden pártot. Ha a királykérdés megoldható lesz, ne pártharcok előzzék meg, ha­nem egyhangúan, közmegelége­déssel az egész magyar nemzet szivéből valósuljon meg. Meg­állapítom, hogy Magyarországon a legutóbbi években a re­stauráció politikai idősze­rűsége lényegesen megnő- vekedett. Időszerűségét felfokozták a nem­zetközi események. Megnövelte a restauráció időszerűségét az a tény is, hogy az a férfiú, akinek Vármegyénk közigazgatási bi­zottsága ma délelőtt vitéz Teleki Béla gróf főispán ^elnöklete mel­lett rendes ülést tartott, amelyen a bizottság tisztviselő tagjai be­számoltak a vezetésűk alatt álló hivatalok szeptemberi tevékeny­ségéről. Az eseményjelentést Brand Sándor dr. főjegyző ismertette. A közbiztonsági állapotok szep­temberben kielégítők voltak. A személyéhez a restaurációs törek­vések kapcsolódnak, elérte nagy­korúságát. Én abban a szeren­csében részesültem a nyáron, hogy az ő felfogását, az ő egyé­niségét személyesen megismer­hettem. Nagy megnyugvásomra, valóságos lelki örömömre szolgált az a néhány óra, amit az ő társaságában alkalmam volt eltölteni, mert az az alkotmányos felfogás, amelyről minden szava tanúságot tett, szociális megértése és ko­moly, férfias egyénisége meggyőz­tek arról, hogy az ő személye biztosíték minden körülmények között, hogy ez az ország, ha rákerül a sor, keresztény és népi alapon fog regenerálódni és erre az alapra egy szebb és jobb jövőt nyugodtan épiteni lehet. Zichy János gróf volt a követ­kező szónok, aki hangsúlyozta, hogy Eckhardt beszéde a legiti­mizmus szempontjából rendkívül sokat jelent. Hangoztatta, hogy Magyarországon parancsuralomra nincs szükség. Rassay Károly hangoztatta, hogy a kormányzatnak szembe kell néznie végre azokkal az ele­mekkel, amelyek a szüzmáriás magyar lobogót a sárba tiporják, de a horogkeresztes zászló előtt vigyázzállásba merednek. Ezek azok az elemek, amelyek a szám­űzetésben élő magyar királyra sarat dobnak, de ugyanakkor in­gyen tanulmányúira menve hódo­lattal bámulnak le a porosz csizma előtt, amely keresztül akar gázolni az ezeréves Magyar- országon. Makray Lajos és Rakovszky Tibor mondottak még rövid be­szédet. A gyűlés hallgatósága ál­landóan lelkesen tüntetett a ki­rályság helyreállítása és Ottó király mellett. vármegye területén 19 tüzeset volt s ezek közül 11-et gyújto­gatás okozott. Gyömörey Sándor fölem­lítette, hogy Dabronc községben a beton Marcaihidat a tavaszi árvíz elpusztította és igy a köz­ség el van vágva attól az új te­rülettó!, ahol parcelláztak. Egy olyan szükséghidon át történik most a közlekedés, amely hatá­rozottan veszedelmes. A nép sze­gény, segítséget kér. Brand Sándor dr. főjegyző bejelenti, hogy az ügyet az alis­pánnak éa az áilamépllészeti hi­vatalnak tudomására hozza. Első felada', hogy megállapítsák az ut jellegét. Itt tulajdonképen víz­kárról van szó s ehez képest igyekeznek a kérdést megoldani. Vitéz Teleki Béla gróf főispán bejelenti, hogy módot keresnek, miképen lehetne a szükséges munkálatokat az inségmunkák keretében elvégeztetni. Bejelenti még, hogy a belügyminiszter és a vármegye akciójából 9C00 P-t osztottak ki az árvízkárosultak között 8 ebből a letenyei járás 4000 P-t kapott. Tarányi Ferenc dr. a gaz­dasági helyzetről szólott, amely a vármegye egyes részein való­sággal katasztrófába és igy nagy aggodalommal tekint az adó be­hajtás elé. A termény betakarítá­sával és más mezőgazdasági munkálatokkal különösen a sü­megi járásban és a zalaegerszegi járás nagyrészében teljesen elma­radtak. Gyömörey Sándor a méteiykórnak időben való le­küzdésére hívja fel a figyelmet. A jelentést tudomásul vették. Az állatorvosi jelentés szerint az állategészségügyi állapotok szeptemberben javulást mutattak. Az első gázkamra a zalaegerszegi gyepmesteri telepen elkészült. Jövőre még kettő épül. Ezután az ügyészi jelentést az ügyészek akadályoztatása miatt S z a 1 a y Gyula m. tisztifő­ügyész terjesztette be, majd Szeiiánszky Nándor árva­széki elnök tette meg jelentését. A közegészségügyi állapotok Kontra László dr. tisztifőorvos jelentése szerint szeptemberben kedvezőtlenebbek voltak, mint augusztusban. A maláriamegbe­tegedések nagy mértékben ter­jednek az iskolásgyermekek kö­zött, amint az a Letenyén, Mura- rátkán és Tótszentmártonban megejtett vizsgálatokból kitűnik. A malária-ambulancia a mai na­pon megkezdődött. V á r k o n y Rezső min. taná­csos, pénzügyigazgató jelentette, hogy a ténylegesen esedékessé vált adóhátralék 4.277.190 P, ami 9164 százaléknak feiel meg. Itt Gyömörey Sándor azt kérte, hogy az egyszoba-konyhás laká­sok adóelengedését az egész vo­nalon hajtsák végre. Farkas Tibor dr. a borpárlatkésiitéséröl szólott s kérdezte, hogy miért nem szabad a direkt és indirekt- termő szőlőkből együtt főzni a párlatot. A pénzügyigazgató ma­gyarázatai után a főispán is hoz­zászólott a kérdéshez s hangoz­tatta, hogy a noha termelését foko­zottan vissza kell fejlesz­teni, mert az valóban tűr­A közigazgatási bizottságban hosszasan tárgyaltak a gazdasági helyzetről, a noháról és a tanítói la­kásokról.

Next

/
Thumbnails
Contents