Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-12-28 / 293. szám

XX. évf&gyet»3 2S3. ssám. Ara S fillér !987i december 28. Kedd. Felelős szerkesztő: H e r b o 1 y Ferenc. iwrkesztőség és kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, Sséchaayi-tér 4» ===== Teletonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Elöfíaeiési árak,; egy hcsapra 1*30 pengő, negyed­évre 4 pangó, — Hirdetések díjszabás szerint A Közigazgatási Bíróság 500 pengőre ítélte Hunyadi tb. főszolgabírót a pacsai választási visszaélések miatt. Társainak büntetését Jeknfékeitfen felemelte. Emlékezetes, hogy 1936. jú­liusában a Közigazgatási Bíróság megsemmisiíeííe az első pscsai választást és Ítéletében megáíia- pitotta, hogy vitéz Hunyadi László dr. ib. főszolgabíró, valamint vitéz Szentiványi János, Szabó Sándor és Briglevics Béla *zi- vazatszedő küidöttségi e!nökö's feihére fegyelmi vétség látszik fennforogni. A biróság megállapí­tása aiapján Zaia vármegye köz- igazgatási bizottságának ‘fegyelmi válaBítmánya megindította a fe­gyelmi eljárási vitéz Hunyadi tb. főszolgabíró, továbbá vitéz Szenii- ványi János búcsúszenlászlöi kör- áSlatorvos, Szabó Sándor búcsú- szenilászlói igazgatótanitó es Briglevics Béla búcsúszenilászlói segédjegyző ellen. A fegyelmi választmány ez év junius 14én hozta meg iiéletét. Vitéz Hunyadi László dr. tb. fő­szolgabírót a fegyelmi vétség vádja alól felmentette, ellenben a többieket bűnösnek mondotta ki, s ezért vitéz Szentiványi Jánosi 30 pengő, Szabó Sándort 20 pengő, Briglevics Bélát 10 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az iiéie- el len a Közigazgatási Bírósághoz panaszt jelentett be a panaszos Bosnyák Andor volt képviselő­jelölt nevében Udvardy Jenő dr. ügyvédi karnarsi elnök, Síentivá- nyi Jánoi, Szabó Sándor, de pa­nasszal élt a vármegye tisztifő­ügyésze is. A Közigazgatási Bíróság 5363/1937. szám alatt a közel­múltban hozta meg érdekes Íté­letét, amely mi érkezett meg a vármegyéhez. A bíróság Bosnyák Andor, vitéz Szentiványi János, valamint Szabó Sándor panaszá­nak nem adott helyt, ellenben helyt adott a vármegyei tisztifőügyés* panaszának. Ennek megfelelően vétkesnek mondotta ki vitéz Hunyadi László dr. tb. főszolga­bírót az 1925. évi XXVI. 5. c. 175. szakaszának első bekezdése szerinti fegyelmi vétségben és ezért az 1929. évi XXX. t. c. 9. §-ának 2. pontja alapján a tör­vényhatósági szegényalap javára befizetendő 500 pengő pénzbüntetés­sel büntette és kötelezte a vármegyei háztar­tási alap javára 98 44 pengő el­járási költség megfizetésére. Vitéz Szeníiványi János köráihtorvos büntetését 30 pengőről 400 pen­gőre, Siabó Sindor igazgaiólani- tóét 20 pengőről 200 pengőre, Briglevics Béla segédjegyzőét 10 pengőről 116 pengőre emelie fel. Ezek a büntetőpénzek i§ a tör­vényhatósági szegényalapba fize­tendők be. „ Az Ítélet indoklása. Az ítélet indokolásában a bíró­ság megállapítja, hogy Bosnyák Andor külön panaszai azért kel­lest visszautasítani, mert a kör- vádló panasza esetén a magán- panasznak csak magánérdek ese­tén van helye. Vitéz Szentiványi János ás Szabó Sándor azon a címen kér­ték felmentésüket, hogy fegyelmi vétséget nem köveitek el. Ezzel szemben a bíróság az iratok bői tényként állapította meg, hogy Nemessreníandráson, ahol vitéz Szentiványi János volt a szavs- zatszedő küldöttség! elnök, a sza­valás vontatottan és többszöri megszakítással folyt, nyilvánvalóan azzaí a célzattal, hogy a válasz­tókat a szavazástól jelkedveHenit- sék. Ezt a célt szolgálta a Bős* nyák párt gyülekezési helyének kijelölése is, amelyen a kedvezőt­len időjáíárás ellenére sem vál­toztattak. A karha’alom Bosnyák szavazóit többször megakadályoz­ta, hogy a szavazóhelyiségben megjelenhessenek és vitéz Szent­iványi János nem intézkedett a vissza­élések megszüntetése érdekében, sőt maga adott utasítást a csend­őröknek, hogy azt az öl válasz­tót, akiket ő maga választott ki avégből, hogy bemshetnek sza­vazni, a csendőrök ne engedjék be. Szabó Sándor Kisbucsán szin­tén vontatottan vezette a szava­zást és ő sem intézkedett, hogy a szavazókat jogaik gyakorlásá­ban akadályozó jogellenes eljárás megszűnjék, jóllehet figyelmez­tették. Ennek tulajdonítható, hogy a községben 203 választó közül csak 68 szavazott le. A fegyelmi választmány tehát helyesen álla­pította meg a szavazatszedő kül- döttségi elnökök bűnösségét, mert súlyos kötelességmulasztást követtek el. Hunyadi tb. főszolga­bíró magatartása. Alaposnak találta a bíróság a vármegyei tisztifőügyésznek vitéz Hunyadi László dr. tb. főszolga­bíró terhére bejelentett panaszát. Az iratokból kitűnik, hogy a központi választmány a pacsai kerület választási elnökévé Nyáry Kálmánt, helyettes elnökévé Thassy Sándort választotta meg. Nyáry Kálmán a hozzáérkezett panaszok megvizsgálására kikül­dötte Thassy Sándort, akit azon­ban Búcsúszentlászlón a csend­őrök vitéz Hunyadi László dr. tb. főszolgabiró rendelkezésére hivatkozással feltartóztattak, Hunyadi László dr. pedig letartóztatással fenyegette meg, ha útját folytatni akarná. Ezt a tényt a terhelt is beismerte. Beismerte art is, hogy Thassy Sándor utján tudomást szerzett a karhatalom elleni panaszokról, s ennek folytán kiszállott a község­be. Tény, hogy a visszaélések ezután sem szűntek meg. Ebből pedig okszerűen keli következtet­ni, hogy a tb. főszolgabiró nem intézkedett a visszaélések meg­szüntetése érdekében, vagy ha tett is intézkedést, az nem volt alkalmas a visszaélések megszün­tetésére, Ennek alapján a fegyel­mi vétség ismérvei megállapítha­tók. Téves ugyanis a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányá­nak az a kijelentése, hogy a tör­vény választási elnökhelyettesi tisztséget nem ismer. A törvény igenis ismer helyettes elnököt, aki esetről-esetre az elnöktől ka- pett feih-taimazás alapján hg- iyetíesüheti az elnököt. Thassy Sándor helyetteselnöki minőségé­hez kétség nem férhet. Követke­zik ebből, hogy Hunyadi Lászlónak nem állott jogában Thassy Sándort megbízatásának teljesítésében akadályoz­ni és őt letartóztatással fenyegetni. Annak vizsgálata ugyanis, hogy a választási elnöknek van e joga a panaszok kivizsgálása céljából helyettesét kiküldeni, nem a vá­lasztási elnökkel szemben aláren­deltségi viszonyban álló szolga- biró feladata. Nincs tehát elfo­gadható alapja vitéz Hunyadi László dr. védekezésének, hogy ő Thassy Sándorral szemben törvényes hatáskörében járt el. Vitéz Hunyadi László dr. azzal, hogy Thassy Sándort a választá­si elnöktől kapott megbizaíáfá nak teljesítésében, amelynek célja a választók szabadságának biz­tosítása volt, megakadályozta, megsértette és megszegte a vá­lasztójogi szabályokat és ezzel fegyelmi vétséget követett el. Elkövette a fegyelmi vétséget j azzal is, hogy a tudomására jutott karhatalmi visszaélések megszün­tetésére hatékony intézkedést nem tett. A választásnál közremű­ködő közigazgatási tisztviselőnek ugyanis a választási elnök vagy a szavazatszedő küldöttségi el­nök külön felszólítása nélkül is kötelessége a választás rendje felett őrködni és a választás rendjét sértő min­den cselekmény megszüntetése iránt intézkedni. Habár a zalaegerszegi törvény­szék előtt folyamatban volt bűn­vádi eljárás során kihallgatott Török András és Németh Ferenc tanuk vallomása gyanút kelthet arra nézve, hogy az elkövetett karhatalmi visszaélések vitéz Hu­nyadi László dr. rendelkezésére történtek, a bíróság tényként mégsem találta megállapíthatónak, mert a tanuk által említett abból a körülményből, hogy a terhelt a csendőri karhatalmi közegek pa­rancsnokaival négyszemközt hosz- szabb ideig beszélt, nem lehet alaposan következtetni, hogy a csendőrségnek valóban törvény- ellenes utasitásokat adott. A büntetés kiszabásánál figye­lembe vette a Közigazgatási Bí­róság, hogy terheltnek, mint jogvégzett közigazgatási tisztvi­selőnek tudnia kellett, hogy Thassy Sándorral szemben tanú­sított magatartása minden törvé­nyes alapot nélkülöz és igy ez a cselekmény súlyos beszámítás alá esik. De súlyos beszámítás alá eső kötelességmulasztás terheli azért is, mert jóllehet tudomást szerzett a karhatalmi visszaélésekről, azok megszüntetésére alkalmas intéz­kedést nem tett. Megállapítja még a bíróság, hogy alapos a vármegyei tiszti­főügyésznek a másik három ter­helt büntetésének felemelésére irányuló panasza. A fegyelmi választmány ugyanis helytelenül az 1929. évi törvényt alkalmazta, holott az 1925. évi törvény al­kalmazásának van helye. Ennek megfelelően változtatta meg a bíróság a büntetéseket, figyelem­mel a fegyelmi választmány által is megállapított enyhítő körül­ményekre. Rövid táviratok. Darányi miniszterelnök szil­veszterkor rádióbeszédet mond. — Leégett a franciaországi Montredonban az elmeintézet. 9 beteg meghalt, több megszökött. — A Garda tóba zuhant Olasz­országban egy autóbusz. 4 em­ber meghalt. — Lezuhant a bécs—prágai repülőgép és 3 em­ber meghalt. — Karácsonykor a budapesti postahivatalok for­galma 50 millió levél, 1.200.000

Next

/
Thumbnails
Contents