Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-10-10 / 229. szám

1937. október 10 Zalamegyei Újság 3, A legbarátságosabb hangulatban folytak le i magyar-jugoszláv tár­gyalások Rotorban. A Imagyar-jugoszláv határbi- lottsági tárgyalásokat csü'öriökön tartották meg Kotorban. A tár­gyalások anyaga volt többek kö­zött a határátlépési bizonyítvá­nyok kiállítása körül köveiendő eljárás, a Mura medrének elvál­tozásai folytán előállott termé­szetes határváltozás, államfők, magasrangú személyiségeknek a határon való átutazásának bizto­sítása és számos, a határmenti lakósság érdekeit szolgáló ügy megvitatása. A tárgyalás befejez- iével Jovasnovics Stevan főbíró, a jugoszláv bizottság vezetője megállapította, hogy a közös tárgyalások minden tekintetben teljes eredményre vezettek. A magyar urak tiszteletére adott ebéden Surina dr. komisszárius szívből jövő szavakkal köszön­tötte fel a magyar bizottság tag­jait. Lontay Alán dr, nagykani­zsai járási főszolgabíró, a ma­gyar bizottság vezetője, válaszá ban rámutatott a barátságos érzelmekre, amelyek a két nem­zetet egymáshoz fűzik és mind jobban kimélyitik a bensőséges kapcsolatokat. A kotori főjegyző felköszöntője után Krá ky István dr., Nagykanizsa polgármestert rámutatott a két nemzet egy­másrautaltságára, a múltra, ami­kor a két nemzet egymás mellett küldött azonos célokért. Tolmá­csolta Nagykanizsának, a határ­városnak üdvözletét. A bizottság tagjai még hosszabb ideig együtt maradtak s a legszivélyesebb hangulatban töltötték az időt a visszautazásig. A magyar bizott­ság este 10-kor érkezett vissza Nagykanizsára. '3 Apró fotográfiák a pálosok czenstochowai kolostoráról. Pálosok! Azt hiheti a dolgok­ban kevésbbé jártas olvasó, hogy „pálosok“ elnevezésű szerzetes rend valamelyik alapitó szent Pálról vette nevét. Ez tévedés lenne, mert pálosok név alatt is­mert szerzetes rendet boldog Özséb, esztergomi kanonok ala­pította. Igaz ugyan, hogy azidő- ben remetéknek elsőül Pál, vesz­prémi püspök 1227 táján irt úgy­nevezett« Életszabályok“-at, amiket az egyenként élő remeték el is fogadtak s ezek egyesüléséből keletkezett később a pálosok rendje. Ez az egyetlen magyar alapítású szerzetes rend, 1250 ben nyert végleges szabályozást, özséb ka­nonok idejében a pilisi hegyek­ben számtalan kolduló remete húzódott meg s élt istenes életet. Őket gyűjtötte össze az akkori esztergomi kanonok s a Szent Keresztről elnevezett kolostort bo­csátotta a rendelkezésükre. Máso­dik rendházuk Patacson épült, Baranya megyében. A pálosok védőszentje Remete Szent Pál (f 347.). 1308-ban Gentilis b:boros r megengedte, hogy a rend szent Ágoston sza­bályzata alapján önálló szerzetté alakuljon. Itt említem meg, hogy keresztes Szent Pál, (1694—1775) is alapított egy rendet: a passzi- onisták rendjét, ez a pálosokkal semmi vonatkozásban nincs. * Mielőtt azonban czenstochowai rövid látogatásomról Írnék, el kell mondanom a pálosok rövid tör­ténetét, azzal kapcsolatban azt is, miként került Lengyelországba ez a magyar eredetű rend. A pálosok felvirágoztatására sokat áldoztak az árpádházi ki­rályok és Károly Róbert, Nagy La­jos, stb. Ezidőben sok pálos ko­lostor épült, s a rend budai ko­lostora a XIV. század első évti­zedeiben a szellemi élet közép­pontja lön. Itt jelentették be a Németországban élő egyes reme­ték a Pálos rendbe való csatla­kozásukat. Nagy Lajos nádora: Opuliai László, egyszer Lengyel- országban járván, talált a hegyek­ben ugyancsak magányosan élő remetéket. Buzdítására azok is csatlakoztak a pálosok rendjéhez, de nem voltak hajlandók Magyar- országba jönni. Opuliai László a vadregényes czenstochowai he­gyekben 1384-ben, számukra új kolostort alapított, ahova a budai Lőrinc kolostorból vitt házfőnököt. Rendfőnököt is az anyaintézettől kaptak, de csak a XIV. század elején, amikor XXII. János pápa egyházjogilag megerősítette a ren­det, kivonta őket a püspök jog­hatósága alól s megengedte nekik a rendfőnökválasztás jogát. 1417-ben V. Márton pápa pedig kimondotta, hogy rendfőnököt csak Magyarországban lehet vá­lasztani. Az ezt követő századok után jobb-rosszabb sors érte a rendet, 1701-ben azonban rend­bejöttek a dolgok, ekkorára 6 rendtartománnyal dicsekedhettek a pálosok: magyar, német, isztriai, lengyel, horvát, osztrák. II. József rendelkezése: a ren­dek eltörlése, a pálosokat sem kímélte meg. Megszűnt a magyar, az osztrák, a horvát és az isztriai rendtartomány. Az általános pusz­tulástól csak a czenstochowai és krakkói kolostorok menekültek meg. Czenstochowa lett azután a pálosok legerősebb vára, ahol tßUfob ASPIRIN © Minden tablettán látható a »ßaije-t«- kereszt s ez a jel megvéd az utánzatoktól. _ ^ {; l \3 A tabletta (ehetó'vé teszi a pontos adagolást és ez épugy mint nyersanyagának tisz­tasága, döntő' jelentőségű hatására és ártalmatlanságára. AS PIRINK TABtÉTTA csak a -k ereszHe I valódKj gyönyörű virágzásba borult az eredetileg 6 és fél évszázaddal elültetett magyar mag. Amig szü­lőföldjén kiveszett a tő, innen kellett 1933 ban visszaplántálni a rendet alapítási országába. Czenstochowa Keleteurópa leg­híresebb zarándokhelye lett. Kö­zepes nagyságú, tiszta lengyel város. A városkáról szóló első adat 1384-ből való, amikor Ja­gelló Ulászló orosz fejedeiem, Oppeln és Ratibor hercege, Len­gyelország kormányzója, az oda­helyezett csodálatos Mária-kép gondozására a magyar földről odaérkezett fehér barátoknak, pá­losoknak átadta a falu határában fehérlő mészköves hegyet. Ide került a kép. Az idők folyamán ez a hegy lett Lengyelország nemzeti szentélye. Ennek a szen­télynek a pálosok voltak a főpap 5jair A czenstochowai Mária-kegy­kép előtt kovácsolódott ki a tü­zes lengyel lélek. Ez a szentély lett a minden lengyel megmoz­dulásának kezdő-és végállomása, Lengyelországban minden űt Czenstochowába vezet. A czensto chowai Mária-kép ép oly féltett kincse a lengyel nemzetnek, mint nekünk a szent Jobb. Ez a kép lett a lengyel gondolatnak a szimbóluma. Érthető, ha minden lengyelnek ragyog a szeme, ha kiejtik előtte ezt a szót: Czensto­chowa ! A pálosok a lengyel földnek a kedvencei. Ahol megjelenik a pálos fehér reverenda, ott csend támad s felzokog a Mária-ének. Valamikor 25 kolostora volt a pálos rendnek Lengyelországban. Az orosz hatalom azonban rá­feküdt a rendre. Egymás után oszlatta fel a rendházakat. Ma a rend munkássága három városra szoritkozik : Krakkóra, Lésnára és Czenstochowára. Czenstochowa a lengyel föld Pannonhalmája, 120.030 lelket számláló ipari város, 1925 óta püspökségi székhely. A pálosok által lakott hegy, a Kasna Gora, a világosság hegye, hordozza há­tán a szépséges kegytemplomot. Ekörül van a várszerüen kiépített kolostor. A templom sokszor le­égett. Mai tornya az egész len­gyel földnek legmagasabb épít­ménye. Százöt méter magas. Kar­A legjobb divatszövetek TÓT H-nál uriszabósóg és finom uridivat különlegességek csu, mint az égbe törlő gondolat. A torony tetején levő kis erkélyre minden fiatal zarándok felvágyik. El is jut oda, ha megmássza az 532 lépcsőt. A toronynak egyik megnémult nevezetessége a ha­rangjátéka. Harcminchat harang ontotta a lengyel mezőkre vala­mikor az Ave Maria szépséges melódiáját. Ma nem csendül fel fel többé a toronyban a dal és melódia, mert a harangjáték szer­kezete beteg. Kicsiny hibája tá­madt a Belgiumból hozatott ha­rangszerkezetnek s nincsen senki, aki rájönne arra, hogy hol is a hiba. Az alkotója már nem él. A torony legmagasabb pontján éjszakánként villanylámpa ég. Mária mécsese. Ez a mécses vonzza a sötétben bujkáló lelke­ket. Ennek a fénynek csodálatos ereje térdelteti le a Czenstochowa határába érkező szegénylegényt s ez a ragyogó fény bűvöli meg azokat a szentéletü fehér baráto­kat, aki fehér, lovagi ruhájukban teljesitik lovagi szolgálatukat a legszentebb királynő udvarában : a czenstochovai Mária-kertben. Aki egyszer belenézett a czensto­chowai torony éjszakai fénylő mécsesébe, az úgy érzi, hogy beleveszett a legragyogóbb szép­ségnek, a pálos fehérségnek tisz- tatükrü vizébe. A torony árnyékában van az Isten anyja kápolnája. Ez a hires pálos életnek a centruma. Itt őr­zik a kegyképet, a fekete Ma­donnát. Azért nevezik fekete Ma­donnának, mert sötét a kép ugyanis ébenfára van festve. Előtte minden pálosarc felvidul. Amikor a czenstochowai pálos szerzetes belép a kegykápolnába, ránéz az Isten Anyja képére, ak­kor elfelejt bút, bánatot, küzdel­met és átlendül abba a pálos regióba, amelyet a Szűzanya ju­talomképen rendezett be fiainak már itt e földre. A czenstochowai könyvtár or­szágos hirü. A pálos remete na­gyon becsüli a könyvet. Magyar földön is valamikor a tudományos élet nagy várában a pálos szel­lem volt a várkapitány. A pálos cellákban nincsenek beszáradt lelkű tintatartók. Nem a pálos barát találta ki azt a hírhedt szál­lóigét: „Nem irok, nem olvasok.“ A pálos barát feszületé mellett ott hever most is a toll. A ke­reszt őrködik a penna felett és a pálos pennának viszont csak egy hivatása volt és pedig az, hogy védje — a keresztet. Noha a pálos remeték szeret« tek a gondolat tüzes szekerén ülni, a valódi pálos legjobban mégis a templomban érzi magát.

Next

/
Thumbnails
Contents