Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-12-25 / 292. szám
12. Zalamegyei Újság *937. december legszebb kaicáeconyl ajándék eket koroaolya pallóvarak, boPMalya oipő, árnyéi harisnya, fahérnaml, hé- cip6 stb. Férfi ing, kalap, nyakkendő, harisnya, kaatyfl Honáth Jenő divatüzletében (Plébánia épület) vásárolhat. Tel. 182 Apróhirdetések. Kétszobás csinos úri lakás kiadó, esetleg buiorozva is. Cim a kiadóban. Eladom vagy kiparcellázom csácsihegyi 5 és fél katasztrális szőlőbirtokomat. Cim a kiadóban. Eladó Zalaegerszegen egy öt lakásos ház, nagy udvarral a főúton, üzletnek vagy vendéglőnek is megfelel. Cim a kiadóban. Félmillió Eucharisztikus jelvényt viselnek már a hívek. A Hősök Terén épülő hatalmas oltár költségeit a jelvények árából biztosítják. Ne legyen egy katolikus sem az országban, aki ne mondhassa el magáról: Én is adtam egy téglát az Oltáriszentség disz- oltárához. — Az fúj plébániaépületről készült képeslapok 10 filléres árban a Zrínyi könyvkereskedésben kaphatók. Az eladási ár egy része az egyházközségi szeretet- ház céljait szolgálja. — Áruim szépségéről, kirakataim, áruim olcsóságáról pedig vevőim beszélnek. Tóth szabó. Ingkészletünket a legjobb minőségekkel kiegészítettük. Egész finom pouplln ing, a legkényesebb úri Ízlésnek is megfelelő csak 9 pangd. Schütz-Aruhác. Hirdessen a Zalamegyei Újságban. Anyám, én fázom ... Irta: Gyutay István. Kis kunyhó-ablakon hallgatódzik a szél. Némán csak betekint, de már sóhajtni fél. Csend, . . . szent áhitat, . . . itt gyermek jött a földre. Mosolyog, . . . fázón búvik az anyai ölbe: — Anyám, én fázom, takarjon be a kezed! Reszket, a tél hidegén didereg a kisded. A szúrágott bölcső nemrégen jászol volt. A testtakaró pólya csak tenyérnyi folt. Köddé fagy ember és a barmok párája, Sóhaj is, mint csititgat az anya szája. Anyám, én fázom, . . . azért ne hullass könnyet! . . . — Didereg s vigasztal az Isteni Kisded. Emberek jönnek és tovamennek mások, Jámbor pásztorok s nagy, hatalmas királyok. Tömjént hoz az egyik, aranyat a másik, Mindnek szivében a szeretet tanyázik. — Anyám, én fázom, . . . karod öleljen jobban! Sóhajt a gyermek, a szíve alig dobban. És mégis, . . . olyan csodásán szép az este. A rongyos tetőn az ég csillaga les be. Az ég szól, . . . angyalok jönnek onnan felül, Kisded velők játszik, álomba szenderül. — Anyám, én fázom, . . . most is susogja egyre . . . 5 a kunyhóra ráköszönt az éjjel csendje. Kellemes karácsonyi ü nnepeke kívánunk kedves vevőinknek Pál és Indra cég A naptárakról. A naptár rendszerek rövid összefoglalása. — Régi magyar naptárak. — A fára rovott székely naptártól Gárdonyi Géza örök naptáráig. Az ember már évezredek elölt is igyekezett az időt valamelyes rendszerbe foglalni. Megfigyeléseket tett, .jegyzeteket“ készített az időváltozásról, majd a megismétlődéseknél megállapítván az azonosságot, »naptárt“ készített. A legrégibb naptárrendszert Krisztus előtti évezredekben a föníciaiak készítették. Salamon templomának kiásása alkalmával rengeteg kisebb-nagyobb vésett köveket találtak, amiről sokáig nem tudták megállapítani, hogy micsoda. Asszír, hetila, egyiptomi írásjelek keveredtek a kőkockákon, amelyekről csak annyit tudtak, hogy összefüggő valamik. Évtizedes tanulmányozás után ju tottak arra a megállapításra, hogy ezek úgynevezett »naptár-kövek“, amelyeken még »használati utasítás“ is volt. Eszerint mindennap más követ raktak ki a piactérre s aki tudni akarta, hogy aznap hányadika van, milyen nap, az kiment a térre és megnézte a naptárkövet. A napokat bizonyos eseményekről nevezték el, például király születése, elhalálozása, szerencsétlenségek, vesztett vagy nyert háborúk, stb. után. A naptárkövekre még azt is feljegyezlek, hogy aznap milyen idő volt. Amikor egy-egy év elmúlt, látták, hogy az időjárás megismótli önmagát, a készített naptárköveket, naponta egyet, de azonos sorrendben újra kirakták. Az egyiptomiak már bizonyos rendszert kaptak a föniciaiktól s amikor ezek uralmát átvették, a tapasztalatokat is tökélesitették. Nem csod4lato8-e az, hogy a ma uralkodó 365 napos évrendszert az egyiptomiak »találták ki“, helyesebben : állapították meg ? A babiloniak a holdévet használták, a kaldeusok is és nyomukban a zsidók is. A mai zsidó naptárt a tudós Rabbi Hiüei Ha- nesz állapította meg. Naptáraikban egy hónap 29—30 napo?, minden 19 évben hétszer van 13 hónap egy évben. A görögök is hoidévet használtak, de Solon, Kr. e. 549 ben úgy rendezte a naptárt, hogy négyévenként egy 30 napos tizenharmadik hónapot iktatóit közbe. Keosratos a hét helyett a hónapot 10—10 napra, azaz dekákra osztotta. A rómaiak holdéve 365 napból állt, de minden második évben február 23. után egy 22 vagy 23 napból álló hónapot iktattak közbe. A* éveket Kr. e. 754-től, ara* Róma alapításától számították. Idővel azonban nagyon ösz- szezavarodoít számításuk, úgyhogy Julius Cézár kénytelen volt rendet teremteni. Sosigenes, alexandriai csillagász számításai alapján bevezette a 365 és V* napból álló évet Kr. e. 46-ban, Róma alapítása után 708>ik évben. Eit a naptárt 16 századon át használta a kereszténység is, a görögkeleti egyház ma is használja még itt-ott, noha a Gergely- fé'e számítást már majdnem mindenütt elfogadták. A Oergely-féle naptárt Gergely pápa alapította meg 1582 február 13 án. Csillagászai kiszámító ták, hogy egy év tartama pontosan : 365 nap, 5 óra 48 pete, 46 másodperc. Lilius, ca- labrni csillagászé és Cluvius matematikusé az érdem a manapság használatos évszámításban. Minden olyan esztendő, amely 4 el osztható így lett Brökőévvé, de a százados évek Közül csak azok, amelyek 400 al is oszthatók. Ez volna a legismertebb nap- tárrendszerek rövid összefoglalása. A naptárakat természetesen igyekeztek lerögzíteni, miként a föníciaiak kőre vésték, úgy a fejlettebb korban már más eszközö- kst használtak fel a naptárok megörökítésére. A magyar naptárak, A régi magyar naptárak előbb a csízió, később a kalendárium nevet viselték. A csízió, eredeti latinossággal: cisió, neve a »Circumcise Christi“-bői ered. A kalendárium elnevezése a régi rómaiak nyomán a görög »calendae“ (magyarul: a hónap elseje) szóból ered. A nyelvújítók új magyar szót kerestek az idegen- származású kalendárium hegyébe, igy lett beíőíe: naptár. ' A régi Ijmagyarok rovásírással a fára vésték naptárukat, de ebből a korból már csízió, vagyis verses nap ár is maradt ránk. Az első magyár csíz ió a XV. századból száimazik, amely versbe foglalta a fontos napokat hónapok szerint. Több magyar csízió és kalendárium maradt fenn, A legrégibb magyar kéziratos csízió a XV. századból való, a latin- nyelvű Peer codex rimes magyar versformában összehasonlított naptára 1462 bői. Ezt a szöveget használta fel prózában Székely István és utóbb is a »versbesze- deit naptár“ nyomán készült minden magyar csinó kiadás. Bagó Márton nyomta Budán, 1871-ben, az eddig ismeri utoisó csíziót. A fára rovott székely naptár. A régi magyarok rovásírással fára vésték naptárukat. A XV. századból való fára vésett székely naptár a legértékesebb naptáremlék nemzeti szempontbúi. Ezt gróf Marsigli, olasz hadimérnök OLCSÓ TŰZIFA 04 P e®ysi száraz bUkk9 gyertyán, dorong FlSGHLoJénk^reskedŐHél Eötvös-utca 12. Telefon 106. tat iiinniiiwin1 minim*——m——M
