Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-10-10 / 229. szám
XX. évfolyam 229. szám. «—TflTffiir min mi i ...inni kr a 8 fillér rnmamumm—mm 1937. október 10. Vasárnap. Felelős szerkesztő: Herboly Perenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, izéchenyi-tér 4. .............— Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed- évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Jobban ijeszt bennünket a külföldi hitelezők sóhajtása, mint az itthoniak éhsége. A világpiacok megszervezése sokkal nagyobb gondot ad a magyarnak nevezett kereskedelemnek, sőt a kormányzatnak is, mint a belföldi árusítás kérdése. Kényes ügyeskedéssel törekedjünk arra, hogy a cukor kijuthasson más országokba, de ki tépelődik azon, hogy a magyar kisgyerek nem kap belőle eleget. A kereskedelem és ipar irányítása túlságosan üzleti irányban igen fontos. Valóban kár volt megszüntetni a népjóléti, igazában szociális minisztériumot, amelynek célja lehelne az embervédelem, ruhájával, táplálékával, sorsával együtt. Megfékezte volna egy kissé azt a haladást, amely befelé nem tekint. A magyar kereskedelmi élet túlságosan rákapaszkodott másokra és elfeledte a saját népét helyezni előtérbe. A nemzelköziség erősebb vonása lett, mint a magyarság. Ha többet és jobbat ehetnék a magyar munkás, akkor nagyobb lenne az élelmiszerkereskedéseK forgalma. És vájjon csak a nsp- számosgyerek jár rongyokban ? Nem csináltatna magának azonnal többrendbeli ruhát más is, hogyha lehetne ? A lábbelikérdésben is csehül áll mindenki: nincs váltása. A fehérneműben és másban is nagyszerűen , lehetne emelni a fogyasztást. Óriási képesség van a magyar népben a gazdasági felvevésre, hiszen nem csak „valami“, hanem igen sok hiányzik az emberek készletéből, ha ugyan lehet még egyáltalában készletről beszélni. Ha egy esztendőben nem tudják a cukrot átdobni Ausztriába, akkor nagy feleslegek sajnálatos ittmaradásárói panaszkodnak — és mégsem adják el itthon olcsóbban, pedig ugyancsak föllendülne fogyasztása. A kenyér-, illetően a gabonafeleslegnek is megvan a maga áldott hatása, hogy legalább itthon ehetnének belőle eleget. De úrrá lett az a régi, eléggé el nem ítélhető, jellemzően népi gondolkozás, hogy csak annyi majorságot termelünk, amennyi belefér mások gyomrába, de a magunk számára nem gondoskodunk róla. Másnak termelünk, — nem önmagunknak. Olcsón adjuk el drága munkánkat, hogy megkinlódjunk utána a nincs- telenségben. Mezőgazdaságban, állattenyésztésben olyan gazdag még ma is a magyarság, hogy legalább eleget ehetnék maga is. Sok az ennivaló és nehéz a külföldi elhelyezés gondja; azonban itthon még a gazdag termővidék tanyáinak és falvainak gyermekei is éheznek és rongyosak. Mégis csak furcsa, hogy, ha valaki a tenger közepében járó hajón hal meg szomjúságban, bár a tengervíz igazán nem jó az ember számára. Sokkal fonákabb a tanya és falu éhsége, sőt az egész ország sovány táplálkozása a búzatermő országban, a fejjel- mézzel folyó Kánaánban. Megjegyezni kívánjuk, hogy mindezt a múltakból meriteit tapasztalatokból szűrtük le; mennyivel többet kell mejd beszélnünk erről ha jól benne leszünk abban a kétségtelenül ínséges esztendőben, amelynek küszöbét már átléptük s amelynek folyására gondolni is alig merünk. Mi lesz velünk, ha gondoskodásunk meg nem változik, ha a belföldi fogyasztási viszonyokkal olyan keveset törődünk, mint eddig ? Mert azt bizony gondolkodásnak nem igen mondhatjuk, hogy vannak vidékek, ahoi a gyermekek csak akkor látnak cukrot, ha a helyi haViléz Tamásy István dr. polgármester ma délelőtt telefon utján azt az értesítést kapta a belügyminisztérium illetékes osztályának előadójától, hogy a fertőző osztálynak a minisztériumban levő tervei mihamar jóváhagyást nyernek s mivel a fedezetről is ^gondoskodás történik, ha hosszú ősz lesz, az építkezéseket még az ősz folyamán megkezdik. Wassermann Frigyes, városi London, október 9. Sztojadi- novics jugoszláv miniszterelnök párisi látogatása után Londonba megy, ahol Eden külügyminiszterrel a magyar—jugoszláv viszonyt is megvitatja. Berlin, október 9. Az Angriff, Göbbels miniszter lapja „Magyarország és a kisantant“ címmel cikket ir. Megállapítja, hogy a kisantant államokat évek óta nem fűzte össze egyéb, mint a gyűlölet Magyarország ellen. A helyzet megváltozott, mióta Jugoszlávia barátsági szerződést kötött déli és nyugati szomszédaival. A kisantant tárgyalásai Magyarországgal kedvező mederben folynak, sőt Sztojadino- vics már kedvező lépéseket is (óságok ismételt sürgetésére nagy nehezen kiutalnak az illető vidéknek néhány métermázsát. Amit termelünk, azt használjuk föl elsősorban is a belső piacon. A hullámzó aranyos kalásztenger ne csak iskolai könyvekben nyerjen dicsőítést, magásztalást, hanem a gyomor megtöltésénél is. Mert hát az is fonák dolog, hogy büszkék vagyunk valamire, amiről sokat szavalunk és nincs jogunk, nincs lehetőségünk annak élvezetére. Az államigazgatásban sokkal több gondot kellene fordítani a belső piac alapos kihasználására. Természetes dolog, hogy mint mindennek, ennek is előfeltételt kell létesíteni, ami nem más, mint a keresési lehetőségek megteremtése. Ha vannak keresők, vannak fogyasztók is. A külföld pedig csak akkor lakmároz- zék a mi drága terményeinkből, amikor mi már jólaktunk azokból. műszaki tanácsos, ma reggel a polgármester megbízásából Budapestre utazott, hogy a fertőző osztály építését illetően még bizonyos felvilágosításokat szerezzen. Magával vitte azokat a módosításokat is, amelyek az új pénzügyi palota végleges helyének megállapítása folytán szükségessé váltak. Ezeket bemutatja a minisztériumban s az ügyre vonatkozó esetleges utasításokat átveszi. tett a kisebbségi kérdés terén. A magyar - jugoszláv kibékülést, sőt barátságot európai ténynek kell tekinteni — írja a lap. Az Angriff cikke feltűnést keltett, mert a lap eddig erős kis- antant-barát volt. Nagyvárad, október 9. Tata- rescu román miniszterelnök a városban mondott beszédében hangoztatta, hogy többévi munkával kő és vas erőd veszi körül a határokat, s ezek áttörhe- tetlenek lesznek. Prága, október 9. Hodzsa cseh miniszterelnök beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy Kö- zépeurópában a szomszéd államok között békés szellem kezd kialakulni. Rövid táviratok. Komáromi János irót ma délelőtt temették el igen nagy részvét mellett. — Amerika hajlandó résztvenni a kilenchatalmi értekezleten. — A spanyol nemzetiek repülői bombáztak Alicante kikötőt. — A windsori hercegi pár Amerikába utazik. — A japán kormány nyilatkozatot adott ki, amely szerint nem akar területet hódítani Kínában, csak meg akarja büntetni a kommunistákkal kacérkodó kinai kormányt. A Georgikon-kör első ülése. A keszthelyi kir. gazd. akadémia kebelében fennálló Georgi- kon irodalmi és tudományos kör most tartotta tanévnyitó első, ezúttal állattenyésztési ülését igen nagy érdeklődés mellett a Bocskai vendéglő szinháztezmében. Jelen volt az akadémia tanári kara és szép számmal a város és vidék intelligenciája. Boda Sándor köri elnök az üdvözlések után beszélt a kör céljairól, az önművelésről a föld művelése szempontjából, az erőgyűjtésről és a jövő nehéz munka felkészülését illetően. Kolbai Károly védnök kifejtette, miért vállalta örömmel a védnökséget. A Georgikon az egész művelt Európában az első intézmény, amely a mezőgazdasági tudományok terjesztését szolgálja. Megköszönte megválasztatását, azután kérte a tanári kar, a város, a gazdatársadalom és a hallgatóság támogatását. Külön kérte a hallgatóságot, hogy már most kezdje lerakni a jövő évben tartandó nagyszabású ünnepélyes ülés alapját, melybe az egész ország közönsége, s a társintézmények belekapcsolódnának. Hauser János dr. igazgató visszapillantást vetett a több mint 30 évi időre, amikor ő mint keszthelyi prsxi a boldog időkben ugyancsak résztveít a Georgikon ülésein és mulatságain. Azóta nagyot fordult az élet, a nehézségek majdnem le- küzdhetetlenek és igy ma más praxinak lenni, mint azelőtt. Ma az önképzés, a tudás gyarapítása igen fontos. Megemélekezett elődjéről, annak munkásságáról, s felajánlotta támogatását, munkára buzdította az ifjúságot. Nemesszeghy István III. éves hallgató szépen felépített előadásában párhuzamot vont a hússertés és a zsirsertéB között annak tenyésztése, tartása, takarmányozása kö. öt. Vörös János II. éves vitakér- ) dést vetett fel: milyen fajta sertés tenyésztését teszik indokolttá hazánkban a nyésztési és értékesi- viszonyok. A kérdéshez Rada ÉrHa hosszú ősz lesz, még az idén hozzáfognak a kórházi fertőző osztály építéséhez. NI agyar-jugoszláv barátságról ir egy német lap. A külpolitika hírei. >
