Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-12-22 / 289. szám

XX. évfolyam 289. széni. $ls*á3 8 ffsBiéí® 1937. december 22« Szerda. Sxerkesztöeég és kiadóhivatal;: Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árakfc egy hónapra 1*50 pengő, negyed­Ixéchenyi-tér 4. Telefonszám 128. I Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint „Te átok,te!“ Előkelőén öltözöl*, fiatal úrinő haladt hisonió választékosán öi tözleiett kis gyermeke után. A kis csöppség s inte fülsértő jaj­gatással siránkozott. Úgy látszott, gyenge kis inai nem bírták a gyaloglást r ölbe kívánkozott volna... De az anya ahelyett, hogy nagy baján segített volna s ölbekapta volna, türelmetlenül ráncigálva „Te átok, te !“ pas- kolni kezdte, aminek még hango­sabb sirás-rivás lett a vége . . . Ha kétezer évvel Nagykarácsony előtt hallottam volna hasonló ái- kozódó szavakat egy kis gyermek miatt, nem csodálkoztam volna, mert akkor még az ember a bűn átkának a terhét hordozta lelkén s mint gyermek, ezzel a 'erhe'tséggel jöit a viíágra . . . Érezte azt a terheltséget az em­ber, s hogy tőle szabaduljon, en- geszteiésüi a gyermekáidozaíoktól sem riadt vissza s ezrével do hálta a nagy kultúrájú Egyiptom földjén is gyermekeit tüzes Mo­loch karjaiba, vagy ha ^alkalmat­lan volt neki a gyermek, a ha­lászi Tsjgetos hegynek ködös or­máról dobálta íe a megsemmisü­lés völgyébe! De most 2000 év után, Nagy- karácsony évében, a betlehemi Szabaditó isteni gyermek szüle­tése után visszataszítóan hangzik a gyermekre mondott átok. Hogy a gyermekvédőnek nevezett ko­runkban még ennél az anyai átok­nál is több történik a gyermek ellen, nem kell messzebb menni a boiseviki Oroszországnál, vagy a spanyol főidnél; példákat eleget szolgáltat az európai társadalom is. Nagy visszapogányosodásnak kellett jönni, ha sokaknál fehér­nél is többnek számit a gyerek. Ha pedig egyszer mégis kegyel­mezne az egyke, azt álszeretette!, vagy ahogyan mondani is szokták; majomszeretettel elkényeztetve ki­nevezik Őfelségének, vagy pedig maszatos kis ajkára, vagy nya­kára kifüggesztett hangediíkra irt „Én vagyok a legnagyobb úr a házban“ hízelegnek neki. Hogy hány gyermekáldozafa van a fel­bomlott családi életnek, szomorú képet fest arról az elzüiiöit gyer­mekek statisztikája. De ennek a sötét képnek tovább festése nem a karácsony örömteijes meleg hangulatába való. Biz’ ebbe is belesüvit az Ur angyalának vészkiáltása: Kelj fel, vedd a gyermeket s fuss velük Egyiptom földjére, mert Heródes halálra keresi az isteni kisdedet. Az egyiptomi menekülés után Názáretben találjuk a gyermek Jézust, akinek kedves gyermeksé­géről csak annyit mond az evan­gélium : Növekedett bölcseség- ben és kedvességben Isten és emberek előtt. Itt a názáreti csendes otthon­ban nevelkedett s örök szép pél­daképet hagyott minden idők gyermekeinek is. De jóságos ta­nítója is maradt a gyermekeknek, akiket szereteüeí ölelt magához s áldott meg édes anyjuk karján : Engedjétek hozzám a kisdedeket. Mikor pedig a tanítványok arról versengettek, ki lesz közülük na­gyobb mennyek országában, kis gyermekei állított közéjük intve őket: Ha nem leszlek olyanok, mint e kisded, nem mentek be mennyek országába ! Nagy intelem ez a ma emberének is, aki ugyan karác ony-nor szedeti hangoziaíni : „Gyermeknek kell - lennünk“ anélkül, hogy a hivő alá­zatos gyermeki lelkűidére is sze­retne gondolni! A ma is sokat hangoztatott gyermekvédelem sem ennek a kornak a találmánya. Ennek for­rása is ott a betlehemi istálóban fakad1, ahol az is eni gyermek bölcsője ringott. Mindaz, ami a gyermek védelmére a lefolyt szá­radok alatt történt, annak az Egvhának érdeme, amelyik híven őrizte Alapítójának örökségét, a gyermekvédelmen Árvaházak, ár­vaszékek, ngveSőniíééefek, gyer- mekmenhelyek a Kariiász minden igaz intézménye Nagykarácsony­nak szellemes öröksége! Ezt érzi meg a fogékony gyer­meki lélek a karácsouyi ajándé­kokban is s öröme sugárzik ab ban a sejtelmes megérzésben, hogy neki a karácsonyi ajánkékok köíött mégis csak legnagyobb ajándésa az isteni gyermek szü­letése, akinek védelme az idők végéig őrködni fog felette. Ebbe a gyermekvédelembe kell belekapcsolódni a keresztény tár­sadalomnak is s nem szabad megengedni, hogy destruktiv pár­tok va^y intézmények önző pali- tik i céból kisajátítsák akik vagy amelyek olyan távol állanak a Karácsony leikétől s ha rajtuk ál- tana úgy megsemmisítenék a Ka­rácsonyt, mint azt a bolsevista is­tentelenek akarják s ha módúkban lenne meg is tennék! Ebből a szellemből kisugárzó mételyből fakid az is, amelyik átoknak tan ja a gyermeket... A karácsonyi isteni gyermek ieike védje, őrizze a gyermeklel- keket, akiket olyan nagy szere­ti t 2 karolt föl s ölelt karjaiba fö dí életében is s hiv magá­hoz : Engedjétek hozzám a kis­dedeket. Németh János. A kormányzó nfilafkozott személyének a királykértiósbe való bevonásáról. Szolnok megye törvényhatósá­gi bizottsága díszközgyűlésen leplezte le Horthy István lovas­sági tábornok arcképét, A gyűlé­sem megjelent Horthy Miklós kormányzó is és érdekes beszé­det mondott. Rámutatott arra, hogy a régi időkben a magyarság keveset foglalkozott kereskedelemmel. En­nek meg kell változnia. A % ifjú­ságot neveljük kereskedelmi pá­lyákra. Ne akarjuk azokat a fiukat, akik nem arra valók, minden áron, az egyetemeken át, olyan pályára kényszeríteni, amely hajlamaiknak nem felel meg és amelyen a köznek csak ártanának, holott hajlamaiknak megfelelően más pályáit haszna sat alkothatnának. Óvta a kor­mányzó a nemzetet a túlzott po litizáiástő! és ehelyett a nemzeti munkára intette, majd így foly­tatta : — Az alkotmányos életben az ellenzéknek az ellenőrzés és a kritika szerepe jut. Ez helyes és szükséges ... Az utóbbi években azonban a tárgyilagos kritikák mellett a pártgyüjtíg^keri elhang­zott beszédekben gyakran van szó arról; meg kell akadályozni, bogy egy diktátor kezébe ragad­hassa a hatalmat. Alkotmányos I államban a törvényes karhatalom feladata, hogy a törvény és tör­vényes szabályok által pontosan megáliapitoít személyiségek pa­rancsára és vezénylete mellett egy ilyen kísérletet meggátoijon. De ki akarna itt diktátor lenni ? Nem hisrem, hogy bárki is kételked­nék a törvényes hatalom feltétel nélküli megbízhatóságában és kellő erejében, hogy bármilyen kalandos vállalkozást ezen a té­ren meghiúsítson. — Összefügg ezzel a kérdés­sel a királykérdés sajnálatos foly­tonos feszegetése az utóbbi idő­ben. Minden nyomás ellenhatást és ellentéteket vált ki, holott egyesülésre és egységre van szük­ség. A magam részéről köteles­ségemnek tartom a történelmünk küzdelmes évszázadai alatt a nemzet életével összeforrt király­ság ősi intézményének megőrzé­sét. A köztársasági államforma szerintem nálunk elképzelhetetlen. Azonban újból is hangsúlyozni kívánom: az arra illetékes alkot­mányos tényezők vannak hivatva megállapítani az e téren függő­ben levő kérdések rendezésének időszerűségét olyan időpomban, amidőn a nemzet a maga akara­tát arra hivatott szervei utján ki­nyilatkoztatni helyesnek tarfja. — Minden hatalom a Szent Koronáé, minden jog belőle fa­kad. Ebben a felfogásban egye­sülhetünk valamennyien, akik tör­ténelmi múltúnkat meg nem ta­gadjuk. Nyugtalankodásra tehát nincs ok. — A nevemet kétszer hozták kapcsolatba a király-kérdés meg­oldásával. Tizenhét évvel ezelőtt — bizalmatlanság ébresztése szán­dékával — és most meggondo­latlanul. Tizenhét évvel ezelőtt Székesfehérvárott a nemzeti had­sereg bevonulásának emlékére emeli oszlop leleplezésekor meg­mondtam, hogy nem engedhetem Magyarország kormányzójának személyét a királyi trónnal kap­csolatba hozni. Ezt vallom és igy fogom fel kötelességemet ma is. Arra kérem tehát az egész ma­gyar társadalmat, hogy ne tegyék a királyság ősi intézményét po­litikai küzdelmek játékává. Bács, december 21. Az osztrák sajtó feltűnő helyen foglalkozik a kormányzó beszédével. A Reichs- post rámutat, hogy a beszéd tisz­tázza a magyar királykérdést. A Neie Freie Presse jelentősnek mondja a beszédet a külföld fel­világosítása és belpolitikai szem­pontból. Rövid táviratok. A spanyol-francia határt a spanyol vörösök elzárták, mert Barcelonában lázadás tört ki. — London egyik szállójában három álarcos rabló félmillió pengő értékű ékszert labolt ei Cartier ékszerész igazgatójától. — A to­kiói olimpiászt 1940 augusztus 24-től szeptember 8-ig tartják meg. — Ledőlt Kékes-tetőn a Vass József kilátótorony A jövő évben helyreállítják. Beszélő számok. Az angol egészségügyi minisz­térium a napokban adta ki a 18. évi jelentését, amelyből igen ér­dekes adatok drüilek ki, A jelen­tés mindenek élőit összeveti a Viktoria királyné koronázásának évében, tehát 1837-ben tapasztalt állapotokat a maiakkal. 1936 ban a halálozási index 12’1-et muta­tott 1000 lakosonként szemben a száz év előtti 22’4-el 1000 sze­mélyenként. A gyermekhalandó­ság 1936 ban 59 volt minden ezerre, amivel szemben száz év előtt 153 volt az index minden 1000 gyermekre. Rámutat a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents