Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-12-21 / 288. szám

XX. évfolyam 288. szám. mm Jlf*a 8 fillér j— 1937. december 21. Kedd. Felelős szerkesztő: Herbo 1 y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal;: Zalaegerszeg, ffxéchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési iraki; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint Erdélyben a magyar szavazókat nem engedik az urnákhoz. Kolozsvár, december 20. Ro- 1 mánia teiületén ma kezdődött meg az általános választás. A vá rosokban a szavazás nyugodtan folyik, de a vidékről aggasztó hí­rek érkeznek. A hatóságok erő szakosan lépnek fel és megaka­dályozzák a magyarok leszava­zását. A Székelyföldön sok he­lyen már éjfélkor elindultak a választók, hogy a kerületek szék­| helyére idejében megérkezhesse­nek, de az utakat a csendőrök eiálllák és magyarokat letartóz- tailák. Több községben a romá­nok magyar zászlókat tűztek ki a magyar gazdák házaira és ezzel az ürüggyel a gazdákat elfogták. Hasonló célból Magyarországot éltető röpiratokat is terjesztettek a román hatóságok. Pázmány Péter emlékének áldozott Zalaegerszeg közönsége. Pehm József preiátus ünnepi beszéde. Az Actio Catoiica zalaegerszegi szervezetének kulturális szakosz­tálya az egyházközséggel karöltve vasárnap délután rendezte meg Pázmány ünnepélyét Pázmány Péter halálának háromszázéves évfordulója alkalmából. A nagy magyar egyházfejedelem iránti ke­gyelet nagy közönséget vonzott, amely zsúfolásig megtöltötte a Kulturház nagytermét. Az egyházi vegyeskar szép egyházi énekkel nyitotta meg az ünnepélyt Fürtös Lajos kar­nagy vezénylete mellett, majd Helmeczi Margit oki. tanítónő mély hatással, művésziesen sza­valta Mécs Lászlónak „Az ember és az árnyéka“ cimű költeményét. Ezután Pehm József pápai pre­iátus mondotta el nagyhatású emlékbeszédét Pázmány Péterről. Abból a gondolatból indult ki, hogy a nemzet sivár jelenében mindig helyes ráemlékezni a régi nagyságra, a magyar történelem nagyjaira, mert az évfordulókból erőt menthetünk az új küzdel­mekhez. A gyakori megemléke­zések azt hirdetik, hogy a ma­gyar múltban van öröm és érték, igy a jobb jövőre is van remé­nyünk. Most van 300 esztendeje, hogy kilobbant egy nagy magyar bolygó fénye. Mohács óta több nagy bolygója volt a magyar nemzet­nek : Zrínyi, Rákóczi, Wesselényi, Széchenyi, a legújabb korban Apponyi és Prohászka. Valameny- nyiük életében ott látjuk a szent nyugtalanságot; valamennyit űzi a szent tenniakarás. És ha volt bolygó sors Mohács után, akkor ezt elsősorban látjuk a nagy bí­boros ciceró, Pázmány Péter arcán. Az ünnepi szónok érdekes for­mában vezette végig hallgatósá­gát Pázmány Péter életén, küz­delmein, gondolatain, eszméin. Pázmány bölcsője az új hit mel­lett ringott, mellette három ország arca jelentkezik, de már élete ele­jén kinyílik elölte a régi hit és eléje tárul a magyar egység gon­dolata. Amerre ifjúi éveiben jár: Rómában, Bécsben, Krakóban, Orácban, mindenütt a régi hit, a régi világ tárul elébe, de minden fővárosban találkozik egy másik nagy gondolattal is: a török el­leni küzdelem, a török kiűzésé­nek gondolatával. Harminc év után kerül vissza hazájába, ahol haragvó szemöldökök fogadják, de a katolikus tömegek úgy figyel­nek rá, mint a katolikus front szellemi vezérére. Pázmány, mint prímás, látott és cselekedett. Dol­gozott az alsópapság felemelésén, ezen keresztül a katolicizmus meg­erősítésén, a katolikus egységen. A magyar kultúra szolgálatában megalapította a nagyszombati egyetemet. Pázmány óriási össze­get, egymillió forintot áldozott egyházi, kulturális és jótékony célra. Méltatta az előadó Pázmányt, mint szónokot, akinél egyeteme­sebb és nagyobb hatást szónok a magyar történelemben még nem gyakorolt a tömegekre. Méltatta mint kiváló Írót és mint a ma­gyar irodaimi nyelv megterem­tőjét. Az irányzaíos történelemirás másokkal együtt Pázmányt sem szereti, pedig Pázmány nagy ma­gyar gondolatot képviselt és nemzetéért harcolt. Harcol! az udvarral, sürgette a királynak Magyarországra jövetelét, az or­szággyűlés megtartását, kívána­tosnak mondotta Erdély külön­állását, mint biztosító szelepét. Mégis az irányzatos történelem­irás megütközéssel szemléli, mert Pázmány azt is akarta, hogy a magyar legyen hitében egységes ép ezzel az egységgel szerezze vissza az integer Magyarországot, s keljen versenyre utána a mun­kában a nyugati katolikus népek­kel. Ezért a gondolatért kész volt odaadni bíborát és életét is. Abban az időben a Habsburgok megsegítése egy volt Magyaror­szág megsegítésével. Ezért küz­dött Pázmány a pápánál a tö­rökkel barátkozó franciák támo­gatása ellen. Hirdette Rómában, hogy az egyház érdeke a török kiűzése és a magyar nemzet fel- támasztása, amihez Qrácon és Bécsen át vezet az ut Fél év­századdal később, Ince pápa alatt Pázmány gondolatai győztek. Páz­mány győzelme volt a török ki­űzésekor a magyar, külföldi és pápai fegyverek győzelme. Sokan rágódnak Pázmány Pé­ter fanyar keménységén, de ez a keménység közérdekű volt és a keménységet magán kezdte. Asz­talán, életén vonta meg azt az egymilliót, amit közcélokra jutta­tóit. Ennek a kemény embernek nemes gondolkozását végrendele­te jellemzi leginkább; legszebb lovát a királynak, gabonáját, bo­rát a végvári vitézeknek hagyta. Ei a mozzanat mutatja, mennyire egy volt benne a király iránti hűség és a nemzet szeretete. Pázmány eszményképe a katoli­kus magyarnak, akiben van tisz­telet a szentkorona és áldozat- készség nemzetével szemben. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Köves István dr. ügy­véd szavalta erővel, lendületesen Mécs Lászlónak „Kóborló elő döm“ cimű költeményét, azután az egyházi vegyeskar zárta be az ünnepélyt művészien előadott ma­gyar dalokkal. Japán nem kezd nagyobb hadműveletet a nemzet­közi helyzet tisztázása előtt. Sí külpolitika hirei. London, december 20. Az an­gol minisztertanács szerdán fog­lalkozik a japán kérdéssel és fon­tos határozatokat hoz. Számos angol hadihajót a Földközi ten­gerről a kínai vizekre irányítanak, ami már meg is kezdődött. Ezért a földközitengeri ellenőrzést a jövőben nagyobb mértékben lát­ják el a francia hadihajók. Washingtoni jelentés szerint az amerikai kormány hajlandó a ja­pán-amerikai viszály békés el­intézésére, de csak bizonyos fel­tételek mellett. Ha Amerika nem kapja meg a kellő elégtételt, eset­leg flottatüntetést rendez Japán ellen Angliával közösen. Japán ismét bocsánatkérő nyilatkozatot tett, de a császár még mindig nem válaszolt Roosevelt üzene­tére. A helyzetet Japánban is még mindig komolynak tartják. Erre vall, hogy a császár jelenlétében tervezett tanácskozást egyelőre el­halasztották. Ezen a tanácskozá­son a japán kormány fonlos dön­téseket akar hozni a kínai kér­désben. Többek közölt a Kanton elleni támadást határoznák el, ami a hadműveletek szempontjából igen jelentős akció. Előbb azon­ban a japán kormány a legutóbbi viszállyal kapcsolatban tiszta hely­zetet akar teremteni a nemzetközi politikában és csak azután hatá­rozza el magát a döntő lépésekre. A kinai külügyminiszter javas­latot tett Csang Kai Seknek a Japánnal való béketárgyaiások megkezdésére. A tábornagy a ja­vaslatot visszautasította, mert sze­rinte a j ipán feltételek teljesítése Kínát a teljes romlásba döntené. Róma, december 20. Rőder honvédelmi miniszter Nápolyban meglátogatta az Árpád-házból származó Mária nápolyi királyné sírját, majd Rómába mázott, innét pedig ma reggel Torinoba érkezeit. A miniszter rövidesen befejezi olaszországi útját. Páris, december 20. Deibos külügyminiszter beszámolt kö­zépeurópai útjáról Lebrun köz- társasági elnöknek és Chautemps miniszterelnöknek. A körút után sem változik a francia külpolitika, amelynek lényege továbbra is az angolokkal való együttműködés és a kisaníant államaival való szövetség. Salamanca, december 20. A spanyol nemzetiek vasárnap tá­madást hajtottak végre a vörösök ellen Terűéinél és tért nyertek. A nemzetiek cáfolják azt a hirt, mintha Marokkóban a benszülöt- tek fellázadtak volna. Newyork, december 20. Keilog volt amerikai pénzügyminiszter, a hires Keilog békepaktum kezde­ményezője, súlyos beteg."]

Next

/
Thumbnails
Contents