Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-12-19 / 287. szám
1937. december 19. Zalamegyei Újság 5. dett lefelé. Mindössze két utasa volt: A feketeköpenyes misszionárius és a kanadai kereskedő. Ez a két ember tulajdonképen a Mississippi igazi felfedezője. Marquette Jackess jezsuita atya és Joliet Loius kanadai kereskedő ezek, akik nem riadtak vissza a veszélytől és könnyű csónakjukon nekivágtak felfedezni és elérni a nagy folyót. A Mississippi most Marquette atya születésének háromszázéves évfordulóját ünnepli, mert ennek a lankadatlan buzgalmu hittérítőnek köszönhető, hogy az amerikai földön kialakuló gyarmatvilág figyelme a Mississippi vidéke felé terelődött. Ugyanerre az esztendőre esik a másik nagy Mississippi utazó szomorú kétszázesztendős évfordulója, mert két évszázaddal ezelőtt gyilkolták meg a vad indián törzsek a francia király megbízása alapján erre a vidékre expedíciót vezető vakmerő La Salle-t. Marquette atya és társa lefelé haladtukban érkeztek a gyorsan rohanó, hatalmas folyóhoz. Ez volt a Mississippi. Habozás nélkül déli irányban haladtak és meglepetésükre a partokat szegélyező őserdőkben sem emberi, sem állati lénynek nyomára sem akadtak. Nagysokára tűnt csak fel az első bölénycsorda és azután mind nagyobb számban legelésztek a lassan lankássá váló szelíd mezőkben elterjedő partvidéken. Két heti fáradhatatlan utazás után egy nap a parti fövényben emberi lábnyomra bukkanták. Minden félelem nélkül követték ezt és csakhamar kisebb indián faluhoz értek. Az illionis indiánok főtelepe volt és az utazók szerencséjére ez volt a legbékésebb törzs a partvidéken élő vad indiánok között. Törzsfőnöki lakoma. Az illionis indiánok törzsfőnöke nemcsak barátsággal, hanem a legnagyobb tisztelettel fogadta a messze idegenből odatoppant fehér embereket. Különösen Marquette atya fekete köpenye tett rá nagy hatást. Nagy diszlakomát is adott tiszteletükre, amelynek étlapja — mint Mar quette följegyzéseiből ránkmaradt — nem a legcsábitóbb. Bár bőven szolgáltak fel halat és bölényhust, ezt nemcsak erős, vadon termő hagymával fűsze rezték, hanem megtiszteltetésül a törzsfőnök sajátkezűén tömködte szájukba az Ízesnél izesebb falatokat. A két fehér vándor még néhány napig a vendégszerető indián faluban pihent és aztán folytatta útját, amelyre hosszú mérföldekre diszkiséretként 600 indián csónak evezett utánuk. A Mississippi meghódítása. Marquette atya útja is azonban csak kis időre tette ismertté a Mississippi vidékét. Az egyre terjeszkedő, újonnan megszületett Egyesült Államok is csak az 1810-es évek elején építette fel ezen a vidéken az első erődöt. Amikor ezeket vad indián törzsek lerombolták, a kevésszámú őrséget legyilkolták, rendszerint évekig tartott, amig az új erőd felépült és az indiánok elleni büntetőhadjárat is elmaradt. Az indián elnevezésű Chicago (esik agua = vadhagyma) is csak 1835-ben létesült, amikor mindössze 100 lakó vetette meg a későbbi világváros alapjait. Az aranyláz által megindult vándorlási koiszakban a Mississippi vidéke csak átjátó maradt. Mindenki a kincseket 'gérő nyugat felé siet és csak aiig néhány, hosszú utazástól reményét vesztett praire-vándor igyekszik letelepedni a vidéken. Ekkor, alig száz esztendővel ezelőtt, még javában dühöng az indián törzsek féktelen rablása, gyilkolása. Postakocsikat, Kalifornia felé igyekvő karavánokat ezen a vidéken fenyegeti a legnagyobb veszély, — amig 1850 után végre felfigyel a kormányhatalom és megindul az utolsó indián háború. Gyermekek önként kérik a hashajtót, ha egyszer Darmolt kaptak. A Darmol ize kitűnő és fájdalom nélkül hat. Ezért szereti a gyermek. A megszelídített folyó. Ezután már Mississippi is szerves részévé válik az amerikai életnek. Hatalmas gátakkal és árszabályozással szelídítették meg addig vadul és szabadon hömpölygő hullámait. Az egyszerű fadereglyéket csakhamar a gőzhajók váltották fel és az amerikai födrész közepén végighaladó fo lyam a gazdasági vérkeringés egyik legfontosabb ütíere lett. Összekötötte az északi farmervidékek lakosságát a Mexicói- öböilel és ezáltal az Óceánnal is. A múlt század második felében vidám és forgalmas hajósélet folyt a Mississippi partjain. Mind nagyobb része vált hajózhatóvá és ma már a közel 7U00 km. hosszó folyónak csaknem felén veszély nélkül közlekedhetnek a legnagyobb hajók is. A hajózás korszakának a vasúthálózat ro- j hamos fejlődése vetett gátat és ekkor már a gyors vasúti szállítással szemben másodsorba szorult a folyami hajózás. Mississippi ma már megszelídített, szabályozott kultur-folyó. Néha azonban, erősebb tavaszi áradások idején, amikor Kanada felől is nagyobb víztömeg omlik alá, a Mississippiben is felébred ősi indián vadsága. Ilyenkor piszkos sárga szinü, tarajos hullámai zúgva, őrjöngve rohannak a szürke szabott mederben, igen gyakran áttöri a gátat és hatalmas területek termését, vetését kultúráját pusztítja el. így áll bosszút megszabályozásáért és ilyenkor ismét egyidőre birtokába veszi végtelen birodalmát: a praire- országot. Nyáry László. Luxemburg két érdekes törvénye. A kis Luxemburg nagyhercegség legutóbb a jobboldali párlok vezetőjének, Origer prtlátusnak kezdeményezésére két érdekes törvényt szavazott meg. Az egyik megtiltja az obszcén, pornográf, és egyéb erkölcstelen nyomtatványoknak az országba való behozatalé*. A törvény módot ad már a pos ának is arra, hogy saját hatáskörében intézkedjék. Origer javaslatát kezdettől fogva támogatták az összes hatóságok, az államtanács és az ügyészség. A kamara egyhangúan szavazta meg a törvényt. A postahivataloknál listája fekszik az Európában megjelent iiyennemü iratoknak. Aki megszegi a törvényt, azt börtönnel büntetik és pénzbüntetésre ítélik. Aki a törvényt megszegi nem lehet sem tanító, sem iskoiafelügyelő. Egy másik törvény, amelyet a múlt pénteken szavaztak meg, 46 szóval 7 ellen (a luxemburgi parlamentnek csak 52 tagja van) különleges felha {almazást adott az 1938 as év végéig a luxemburgi kormánynak arra, hogy a leggyorsabb utón, a szokásos törvényhozási ut kikerülésével szociális íörvényeket hozhasson. A szociális törvényhozásnak ez a megkönnyítése az amugyis jómódú Luxemburgban a munkásság körében még nagyobb megelégedést keltett. A kormány a munkapiac szabályo zására, as egészségtelen üzemek munkaidejének leszállítására, az öreg és rokkant munkások nyugdijának felemelésére és a kisemberek összegyűjtött pénzének vá- delmére gondul. ÍÉÉ SJ 4 Pusztai szél. Premier ma az Edisonban 1 Az volt a hire már jóeiőre a „Pusztai szél“ nek, hogy egyike lesz a legjobb magyar filmeknek. A gyönyörű pusztai felvé elek, amelyek eltérnek az eddigi sablontól, Székely István lüktetőén eleven rendezése, a jól kiszámi lőtt hatású jelenetek valóban tét szetőssé, érdekessé, sőt izgalmassá teszik a Hunyadi Sándor színdarabjából ügyes szövegkönyv u án készített és Polgár Tibor finom zenéjével színesen aláfestett filmet. Kiss Ferenc játsza az elszánt Üstödi Antal betyárt, meg döbbentöen reális, valóban őá- erejü alakítássá!. A társaságbeli szerepekhez szokott Lázár Mária azzal lepi meg nétőh, hogy a pusztai kocsmarosné népszinmü- izü szerepében megtalálta a kellő hangot. Rajnay Gábor, Berky Mechanikai játékok, ü a fényképezőgépek, látcsövek 1 és szemüvegek áfáinál 1 Arany Bárány épület 1 Telefoni 178. Az elavult, „olcsó" lámpa falja az áramot — az áram pedig pénzbe kerül. Takarékoskodik ? Krypton-íényt válasszon! Az uj Krypionlámpa ontja az izzófehér fényt, mégis kisebb az áramfogyasztása. Az igazán olcsó világítás:: Lili, Rózsahegyi Kálmán, Juhász József, Makiáry Zoltán is jól beilleszkednek kisebb szerepeikbe. Hatásos a megyebí! és az opera balettkarának palotása. Előadások : szombaton fél 7 és fél 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. (3 órakor a helyár 20— 70 fillérig ) Jegyelővétel délelőtt 11 —12 ig, délután az előadás kezdete előtt egy órával. Telefon 251. CfLCSO TŰZIFA 54 P — száraz bükk, gyertyán, dorong JMflfJíi fa- és 1 iUULILjgzénkeresfeedönél Eötvös-utca 12. Telefon 106. Cs'pke, szövet, estélyi és délutáni ruhára. Legújabb divat, szép választék, olcsó ár. Schütz Aruház.
