Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-12-19 / 287. szám
I93T. december 19 Zalamegyei Újság 3. líTUNn^irtfi'n in MWsmri-'x és „báforfiág“-ot kiálva eleresztette a kormányt. Azt is vallja, hogy Eilner Géczinét ölelte és csókolta. A vád* és védöbeszédek után a törvényszék Ítéletet hirdetett. Eiinerí gondatlanságból okozott emberölés vétségében mondotta ki bűnösnek, amiért ötezer pengő pénzbüntetésre itéiíe és az autóvezetéstől három évre eltiltotta. Az indoklásban megállapítja a törvényszék a vádlott gondatlanságát s hogy Eiíner nem hallgatott a kérésre, hogy álljon meg és engedje kiszállni az utasait. A törvényszék azonban figyelemmel van arra, hogy a vádlott intelligens ember, felteszi, hogy egyéniségére a pénibümelás épen olyan súllyal nehezedik, mint a fogházbüntetés. Az ítélet ellen fölebbeztek. A védő enyhítésért, az ügyész pedig fogházért és azért, hogy a vád íottat örökre tiltsák el az autóvezetéstől. Mcta tak az Ön társadalmi osztályához ? — Mert táncmulatság volt és engem oda meghívtak. — Mondja meg végül, miért nem érzi magát bűnösnek? Gé- cziné élve szállt az autójába, a szerencsétlenség után meghalt, ön vezette az autót, hát akkor mégis mi az, amiért nem érzi magát bűnösnek ? — Mert összeroppant az autó hátsó kereke. Eitner Ákos kihallgatása után Géczi Kálmán szentgyörgyvölgyi cipész, a szerencsétlenségnél meghalt asszony ura, volt az első tanú, aki arra a kérdésre, hogy ki- vánja-e Eitner Ákos megbüntetését, hosszas gondolkodás után csak ennyit mondott: — Azt a törvényszékre bízom. Varga Irén 16 éves szentgyörgyvölgyi leány, aki a szerencsétlenségnél súlyosaii megsérült, a következő tanú, — Mind a hárman mondtuk a nagyságos urnák, hogy álljon meg. Attól féltünk : felborul az — Miért féltek ettől ? ítítf&A ^ — Mert a nagyságos ur egyik keze mindig Gécziné mögött volt. A tanú ezután a tanácselnök kérdéseire tagadta , azt, hogy menetközben Eitner Ákos mind a két kezét fenntartva kiabálta : „bátorság“, tagadta azt is, hogy az autóvezető Géczinét ölelte és csókolta. Végül a tanácselnök ezt a kérdést teszi fel hozzá : — Maga a csendőrök előtt mindent beismert, azt is mondta, hogy Eitner Ákos ittas volt, hát most már mondja meg: iga? amit a csendőrök élőit mondott ? A fiatal leány pillanatokra habozik azuíán ezt s választ adja: — Amit a csendőrön; előtt mondtam, arra megesküszöm. — Miért próbálkozóit akkor más vallomással ? — Nem tudom . . . Balaitz Janő kőművessegéd, az autó másik utasa, kihallgatásakor beismerte, hogy az ufón girbén görbén mentek, Eitner Ákos egyik kezével Géczinét ölelte és a má- síkkal a kormányt tartotta, Gyenese Gyula veleméri földműves, szemtanú, vallomása után Györke János szentgyörgyvölgyi korcsmárost hallgatta ki a bíróság. Gyürke János korcsmájában volt a táncmulatság és Eitner Ákos onnan indult e! a tragikus útra. Gyürke súlyos vallomást Jett Eitnerre. — Amikor elindult az autó, én ezt mondtam Magyar Józsefnek : ezek élve nem jönnek vissza 1 — Mire alapította ezt a megjegyzését ? — Arra, mert mindjárt igen sebesen indultak és az autó hátsó része már az indulás után is ide- oda ingadozott. — Jól emlékezik erre ? — Még arra is emlékszem, hogy az elinduláskor az elhalt Géczi Kálmánná édesanyjának is megjegyeztem: „Ezek alighanem meghalnak máma !“ Ezután Magyar Józsefné tett súlyos vallomást. Elmondotta, hogy látta, amikor Eitner feltartotta mindkét kezét az autóban Háromhónapi fogház Göbbels „meg- rágalmazásáért.“ A német bíróság most hozott Ítéletet Weinte evangélikus vikárius ügyében, akit rágalmazással vádoltak, amiért az állította, hogy Qöbbd propaganda miniszter a jezsuitáknál nevelkedett és hogy nagyobbik gyermekét is a jezsuitákhoz járatja. A tárgyalás során Göbbels esküvel bizonyította, hogy nevelése mentes volt mindennemű vallásos motívumtól és hogy soha egyetlen jezsuita intézetnek küszöbét még csak át sem lép-e. Weirds vikáriust rágalmazásért háromhavi fogházra ítélték. magyarok leszármazottai Egyiptomban. Almásy László a világhírű repülő és sivatagkutató most megjelent „Levegőben. . . homokban“ című könyvének egyik fejezetében megkapóan érdekes leírást ad a magyarok leszármazottjaival való találkozásáról a Nilusszigetén. Almásy Egyiptom Szudán egyik határvárosában, Vádi Halfában betért egy benzinkereskedőhöz, ahol összejött egy Ibrahim e! Magyar nevű benszülöítel, aki nem arab, nem berber, hanem — magyar. így nevezik ezt a törzset, amelynek mintegy 400 tagja él a Nilus egy szigetén. Almásy elment a szigetre, ahol többet tudott meg a törzs eredetéről. A törzs őseit 400 évvel ezelőtt Európában „Nemza“ (osztrák) országból telepítette le Szolimán török szultán. Az ősök aztán berber lányokat vettek feleségül és ma is ezt a nyelvet beszélik, az arabon kívül. De ezért egészen mások, mint a berberek : szorgalmasak, csendesek és soha sincs velük semmi baj. A szigetet, ahol laknak, Magya- rab-szigetnek hívják. Lakói pedig a török háborúk hadifoglyainak magyar ivadékai. Két hónap múlva Almásy egy levelet kapott a Ma- gyarab-sziget sejkjétől és ebben a levélben a sejk nagy örömének és egyben sajnálkozásának adott kifejezést, hogy nem tartózkodott odahaza, amikor „hazájuknak“ egy fia meglátogatta őket. PERTUID 4ntfct\ VILÁGMÁRKA 20.000 holdat parcelláz Földhitelintézet. Az Országos Földhitelintézet nagyszabású parcellázásokról tárgya). Tizenhat rendkívül nagy terjedelmű parcellázással foglalkozik az igazgatóság és a parcellázási akció méretére mi sem jellemzőbb, minthogy körülbelül 20.000 hó dat ajánlottak fel erre a célra különböző birtokosok az Országos Földhitelintézetnek. Amennyiben megtörténik a döntés, úgy a koratavasszai igen intenzív tevékenységet fog kifejteni az Országos Földhitelintézet a parcellázások terén is és tekintve az általánosan emelkedő földárakat és az érdeklődést a magyar föld iránt, valószínű, hogy ez az akció stkeres lesz. Mit hoz az új hegyközségi törvény. A Darányi-kormány programjának pontja a bortermelés válságának leküzdése. E programpont megvalósításának alaptörvényeként szerepel a hegyközségi törvény. A íörvényjavaslat- tervezet mindenekelőtt a hfgyközségek és hegyközségi tanácsok kötelező megalakítását rendeli el. Hegyközséget mindazokban a községekben kei! alakítani, amelyek határában akár együttvéve, akái külön-külön 50 ka?, hold, vagy ennél nagyobb beültetett szőlő vagy gyümölcsös van.Ezenfelül hegyközségi tanácsot kell szervezni azokban a törvényhatóságokban, ahol a szőlő és gyümölcsösök területe a 10.000 kai. holdat eleri. A hegyközség feladata körébe tartozik a szőlőnek és gyümölcsösöknek az őrzése, a kártevők elleni egységes védekezés és mindazon kezdeményezés és megvalósítás, arm az okszerű művelés, a helyes kezelés és általában a jövedelmező gazdálkodás előmozdítására szükséges. A hegyközségi tanác? pedig a gazdálkodás és értékesítés egyetemes érdekei szempontjából irányítja a hegyközségek működését, a hegyközségek kötelességeinek teljesítésé-, végül gondoskodik a körébe utalt kormányintézkedések végrehajtásáról. A törvényjavaslat kiemelkedő jelentőségű részé a harmadik fejezet, amely a szőlő- és gyü- mölegggzdáíkodásfól sió! és amely a szőlők telepítéséről, régi sző ők kivágásáról ős átállásáról intézkedik. E rendelkezések szerint új szőlőt & törvény hatályába lépéstől számított 3 évig telepíteni tilos, a tilalmi idő leteltével pedig új szőlő telepítését földművelésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával engedélyezheti. A földmiveíésügyi miniszter az engedélyi csakis egyéb művelésre alkalmatlan filokxérának ellenálló (immunis) homokon vagy hegyoldalon (hegyaíján) fekvő, a fi- ioxéra fellépése előtti időben is szőlővel beieíepitve volt oly területre adhatji meg, amely egyéb természeti tényezőknél fogva is alkalmas a szőlőművelésre. Az engedélyezés évenként összesen legfeljebb 3000 kát. holdra terjedhet, még pedig úgy, hogy egy-egy birtokos legfeljebb egy kát. holdra kaphat engedélyt. Oly terüleieken, amelyeken új szőlő te epitése tilos, természetesen a már meglévő szőlőt sem szabad felújítani A közvetlenül termő (direktter- mő) amerikai vagy hybrid fajtákkal új szőlőt telepüeni, meglévőt pótolni, vagy felújítani tilos. A törvényjavaslat elrendeli, hogy e fsjtákas 1940. év végéig ki kell vágni, vagy át kell ottani. A kivágáséit, vagy átoításért az állam az érdekelt tulajdonosoknak kártérítést ad, amely kártérítés ösz- szege az 1938, évben foganatosított kivágás vagy áloltás esetén 140 pengő. A kártérítési összeg 1940. év végéig évenként 20 pengővel csökken. Az új szőlőtelepítések után a tulajdonos illetéket köteles viselni, amely illeték az immunis homoktalajon négyszögölenként 7 fillért, hegyoldalon négyszögölenként 3 fillért tesz ki. A szőiőleiepitésre aikaimaíian talajon fekvő 5 kai. hóid vagy ennél nagyobbíciüleíü borszőiö- fajtékbal leiepitett szőlők után kát. holdanként évi 30 pengő borér- tékesitési járulékot keü fizetni. Csak a földmiveíésügyi miniszter engedélyével létesíthető oly stoiőidep, amely szölővesszóá és oltványok üzletszerű termelésével foglalkozik. Az engedélyen feiül A GRIMM PENZIÓ BUDAPEST, VIGADÓ-UTCA 2. az utóidényben március 1-ig mélyen fleszálBiiott áron nyújt közismerten elsőrangú nívós ellátást.
