Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-12-18 / 286. szám

XX. évfolyam 286. szám. Ára 8 fillér 1937. december 18. Szombat. Felelős szerkesztő: H e r b o 1 y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal^: Zalaegerszeg, lséchenyi-tér 4. —: Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban i Tir-TT'-'-'- ~' "'•"'Ti’TTMnrfWfliiimilín'iTi ii Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A választási terror felborítja Románia rendjét. fa külpolitika hires. London, december 17. A len- gernagyi hivatal vezetője nyilat­kozott a japán—angol viszonyról. Rámutatott, hogy a japán kormány mélységes sajnálkozását fejezte ki az angol hajók megtámadása felett. A japán bocsánaikérést el kell fogadni abban a reményben, hogy Japán valóban mindent megtesz, hogy hasonló támadá­sok többé elő ne fordulhassanak. A jelek szerint Amerika állás­pontja merevebb a japánokkal szemben, tekintve, hogy az ame­rikai hajó ellen intézett támadás is súlyosabb volt. Tokiói körök­ben úgy tudják, hogy az ame­rikai követ újabb jegyzéket adó t át a japán külügyi hivatalban. A jegyzék a japánok állításával szemben hangoztatja, hogy a tá­madás nem lehetett véletlen, mert a bombázás egészen közelről történt, tehát a japán repülőknek tudniok kellett, hogy a Panay amerikai hadihajó. Egyébként a Panay eltűntjeinek egy részét megtalálták teljesen lerongyoló­dott állapotban. Nankingban a japánok ma tar­tották meg diadalmenetüket a vá­ros elfoglalása alkalmából. A volt kínai főhadiszálláson gyászünne- pély volt az elesett japán katonák emlékére. Sdamanc?, december 17. Franco tábornok befejezte csapatainak összevonását. A jövő héten há­rom oldalról megke;dik az álta­lános támadást a vörösök ellen. A vöröíök Madridnál át akarták törni a nemzeti frontot, de a nemzetiek visszaverték őket. Bukarest, december 17. A ro­mán választási harc egyre inkább elfajul. Napirenden vannak a vé­res összetűzések, s az ellenzéket erősen ü:dözik. Michalache ellen- J zéki vezér ma íáviraibam kérte a I király, hogy teremtsen rendet, men felborul az ország rendje. Ntwyork, december 17. Cosia- ricában az amerifiai zsidók 20 ezer ho?d földet akartak vásárol­ni sz emigráns zsidók letelepe­désének céljaira. A legfelsőbb bíróság nem engedte mag, mert nem farija kívánatosnak a letele­pedési. Róma, december 17. Az olasz lapok megelégedéssel imák arról, hogy Lengyelország is ki akar lépni a Népszövetségből. Papp Simon főgeoiógus nyilatkozata a szent- adorjáni olaj­kutatásokról. Papp Simon dr. főgeológus, a szentadorjáni olajkutatások ki­tűnő irányítója érdekes nyilatko­zatban számolt be a dunántúli olajkutatások történetéről. Elmondotta, hogy Böek Hugó­nak, a pénzügyminisztérium bá­nyászati osztálya vezetőjének fi­gyelme közvetlen a háború után, 1919-ben terelődött rá a Dunán­túlra. 1919. decemberében kapta tőle az utasítást, hogy kezdje meg Páka—Bánoksientgyörgy— Letenye—Budafapuszta környéké­nek geológiai megvizsgálását. As utasítás úgy szóit, hogy az Alpe- 8eknek Marburg környékén isme­retes redőzései valószínűen átvo­nulnak itt magyar területre, meg­vizsgálandó tehát, nem tartalmaz­nak-e ezek a redőzések kutatásra érdemes boltozatokat. Papp Si­mon főgeoiógus a vizsgálódások során arra a meggyőződésre ju­tott, hogy a redőzések valóban átvonulnak magyar területre. Nem sokkal később Papp Si­mon az Anglo Persian szolgála­tába lépeü és Horvátországban végzed* olajkutatásokat. Ugyan­akkor ez a társaság Böck Hugó vezetésével a dunántúli olajkuta­tást is megkezdte. Három mély­fúrást létesítettek, s közülük az elsői a zalamegyei Budafapusz- fá.n Ez a fúrás 1797 méter mély­ségig haladt, de a pannon réteg­ben elakad!. A fúrások gyakorla­tilag eredménytelenek maradiak, s ezért 1932-ig senki sem mert hozzányúlni a dunántúli kutatás­hoz. Csak Pávay-Vajna Ferenc tíf főgeológus volt a kivétel, aki minden alkalommal hirdette, hogy a Dunántúlon hatalmas redőzések vannak, amelyek föliéílen ered­ményt ígérnek a kulató számára. Végül 1932-ben újból érdeklő­dés mutatkozott a Dunántúl iránt. Az European Gas and Electric Co. egyik vezető embere, Ruede- mann Pál, a vállalat budapesti telepének jelenlegi vezetője kezdte hangoztatni, hogy Magyarorszá- £ gon fiatal harmadkori medencé­ről van szó, amelyben valaminek kell lennie. A vállalat kutatási .szerződést kötött a magyar kincs­tárral. A földtani előkészítő mun­ka vezetését ekkor ismét Papp Simon vette át. Á vállalat köte­lezte magát, hogy az ország há­rom vidékén telepit mélyfúráso­kat : a Kisalföldön három fúrást, az ország délnyugati, zalai sar­kában két vagy három mélyfúrást és végül a Balatontól a Dunáig ferjedő részen ugyancsak két i vagy három fúrást. 1933 ban kezdődőit az e'őkészitő munka, amelynek során háromezer ki­lométernyi területen kellett geoló­giai térképezést és rengeteg geo­fizikai mérést végezni. Ez még most is folyik az ország külön­böző portijain. 1934. őszén, tizenöthónapi munka uíán jutottak e! odáig, hogy kitűzhették az első furópon- foí a sopronmegyei Mihályi ha­tárában. A második mélyfúrást Bogyoszíó határában telepítették. Következett a déli terület és Papp Simon érthetőleg elsősorban a zalamegyei Budafapuszíára tért visáza. igen behatóan vizsgálták meg ezt a vidéket az Eötvös-féie torziós ingával, azután szeizmikus, végül mágneses felvételekkel. Va­lamennyi vizsgálat arra az ered­ményre vezeteti, hogy altalaj erő­sen meggytírl. Azt is tisztázni tudták, hogy hol van a felbolío- zódás. Budafapuszta környékén hatalmas boltozatot mutattak ki, valamennyi méréa adatai meg­egyeztek egymással erre vonat­kozóan. Ezekután nem törődtek azzal, hogy 1921. az évi mélyfúrás eredménytelen maradt, hanem et­től a furóponífól másfél kilomé­terre teiepííeíiák a szeniadorjáni elsőszámú mélyfúrást, amelynek kitűnő eredményei már ismertek. A harmadik terület, ahol fúrást végeztek, a somc-gymegyei Gör­geteg volt. A további kutatás itt is eredménnyel biztat. A jövő Programm a Dunáníu! geológiai megvizsgálásának folytatása, ami mintegy kétévi munkát jelent. Közben folytatják a részletes vizsgálatot a már megismert te­rületeken. Szeniadorjánban arra törekednek, hogy minél előbb termőképessé tegyék az olajkuta- kat és ezt célozza az ideiglenes csővezeték, amely Ortaházára szállítja az olajat. A végleges ve­zeték Nagykanizsára viszi az ola­jat, ahol tároló és elosztó állomás lesz. A szentadorjáni olaj elsőrangú minőségű: abban 36 százalék a könnyű benzin, a többi gázolaj, petróleum és parafin. As eddigi adatok szerint a szentadorjáni terület mintegy huszonnégy négy­zetkilométer. Ezen négyszáz mé­teres közökben lehet majd terme- lökulakat létesíteni. Jelenleg a másodszámu kút napi hozama 8 vagon olaj, amit egyetlen hori­zontból kapnak. Efölött a termelő szintáj fölött még öt-hat más szin- táj van, nagymennyiségű gázzal és bizonyosmennyiségü óla jjal. A jelenlegi termés egy-két hónap múlva valószínűen csöken- ni fog mintegy napi öt vagonra, a termelőkutaknál ezért ezt a mennyiséget kell alapul venni. Évenként 4—8 íermelőkutat lehet létesíteni ezen a területen, ami napi 20—40 vagon produkciónö- vekedást jelent, csupán a jelenleg kihasznált egyetlen horizontból. Bonyolult és messzebbvezető kérdés a földgáz felhasználásának kérdése. Ez kétségkívül alkalmas arra, hogy iparágakat teremtsen, s van 13 érdeklődés. Előbb azon­ban meg kell várni a további vizsgálatokat, hogy megállapítható legyen, milyen nagy terjedelmű az olaj- és gázmező, milyen kész­letekkel és milyen időre rendel­kezhetünk. Ezután lehet csak fel­becsülni, milyen szerepet játszha- tik Szentadorján a magyar gaz­dasági éietben. A szentadorjáni olajat a tegna­pi napiól kezdve 12 kilométeres csővezeték szállítja Orlsháza állo­másra, ahol 64 köbméteres tar­tályban tárolják. A rakodó állo­máson 8 olajszállitó tank várja, hogy a nyersolajat a finomítóba szállítsa. Bornemisza miniszter tegnap tanúja volt, amint a cső­vezetéken megérkezett az eiső nyersolaj az ortaházai tartályba. Szentadorjánban a harmadik kút januárban készül el, s akkor lé­nyegesen fokozódik a termelés. Eitiies* Ákos a szombathelyi törvény­szék előtt. Emlékezetes, hogy ez év júniu­sában halálos kimenetelű autó­szerencsétlenség történt a vas- zaiai határon. Szenlgyörgyvölgye zalai községben tartott táncmu­latság után É tner Áko3 földbir­tokos, zalai nyilasvezelő hajnal­ban a mulatság löbb résztvevőjét tózásra vitte sportkocsiján . Vís megyei területen a kocsi felborult és a szerencsétlenségnél Géczi Kálmánná meghalt, többen meg­sebesültek. Eitner Ákos gondat­lanságból okozott emberöléssel vádoltan ma került a szombat- helyi törvényszék elé. Lapzártáig még nem hirdettek Ítéletet.

Next

/
Thumbnails
Contents