Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-12-14 / 282. szám

2. Zaiamegyei Újság 1937. december 14. Grösz József püspök vasárnap kongregációé zászlót szentelt Zala­egerszegen. Ünnepély a megyeházán, szinielöadás a Kulturházb an. A zalaegerszegi áll. gimnázium Mária Kongregációjának vasárnapi zászlószenielési ünnepélyé! az egész város katolikusságának ün­nepévé avatla az a köiülmény, hogy a zászlót maga Grösz Jó­zsef püspök szentelte meg, aki az egész napot Zalaegerszegen töltötte. A főpásztor fogadtatásán a kellemetlen idő ellenére is igen nagy számban jelenlek meg a hívők a 8 órai szentmise után a plébániatemplom előtt. Kilenc óra előtt néhány perccel megkondult a templom nagyharangja, amely azt jelezte, hogy a főpásztor a város határába érkezett. Kevéssel 9 óra után állolt meg a templom előtt a püspök au.ója. A püspök Galambos Miklós dr. titkár és Sághy Elek egyházmegyei segéd- tanfelügyelő kíséretében érkezett és a templom előcsarnokában a papság élén Pehm József pápai prelátus fogadta őt. Az üdvözlés után a püspök szentelt vízzel hintette meg a híveket s a gim- názisták sorfala között a papság kíséretében áldást osztva a föol* tár elé vonult. A templom zsúfo­lásig meglelt hívekkel. A föntar- tott helyeket Bődy Zoltán alispán­nal az élen, a hatóságok, hivata­lok, tanintézetek és a különféle egyesületek képviselői foglalták el. Rövid ima után a püspök miseruhát öltött és csendes szentmisét mondott segédlettel. Szentmise alatt a gimnázium énekkara éne­kelt, a kongreganisták pedig szentáldozáshoz járultak. Szent mise után a püspök megszentelte az arany bojtokkal díszített hófehér selyemzásziót, amelynek egyik ol­dalán a Boldogságos Szűznek, a másik oldalán Szent Imrének képe látható s azután a szószékre lépett, ahonnan szép beszédben szólott a kongregánistákhoz a Boldogsá­gos Szűzről, aki szeplő nélkül jö't e világra és Szent Imréről, aki bűnben fogantatott, de lassan- lassan emelkedett föl a tisztaság állapotába. És mégis mennyire összetartoznak! A Boldogságos Szűz az édesanya és Szent Imre az Ő gyermeke, aki liliomos lé­lékkel néz föl a Szűz Anyára. Minden keresztény gyermeke a Szűz Anyának, de sokan nem akarnak gyermekei lenni. Vagy, ha vállalják is, hogy gyermekei, ezt minden kötelezettség nélkül teszik. Szólt ezután a kongrega- nisták kötelességeiről. A kongre- ganista mindig szentimrés lélek­kel áll a Szűzanya előtt és néz fel reá. A kongreganista tartsa azt, amit az egyszeri katona irt utolsó levelében : Istennel mindig rendben vagyok. Vigyázzon arra, hogy a bűn el ne rontsa lelke szépségét Tekintse mintaképének a Boldogságos Szüzef, igyekezzék elnyerni kegyelmét. Nézzük a hét főbűnt, vegyük sorra azokat s ha valamelyikébe beleestünk, ipar­kodjunk attól megszabadulni. így lehetünk szentimrés lélekkel Má­riának méltó gyermekei. Szentbeszédének végeztével a püspök a papság kíséretében a Pápai Himnusz hangjai mellett, áldást osztva hagyta el a temp­lomot és a plébániára ment. A vármegyeházán. Amig a püspök a plébánián időzött, a közönség és a diákság a vármegyeháza nagytermében gyülekezett, ahová a püspök fél 11 órakor érkezett s az elnöki emelvényen foglalt helyet. Tőle jobbra é3 balra Liber Béla dr. a szombathelyi tankerület kir. fő­igazgatója, dr. Liber Béláná, zászlóanya, Pehm József prelátus, Bődy Zoltán alispán, Benczik Mihály gimnáziumi igazgató és Móra János gimnáziumi tanár ültek. A kongregációs induló eí- éneklése után Móra János tanár mondotta el zászlóavató beszédét. A templomban véget ért — mondotta — a meghatóan szép egyházi szertartás, elhangzottak a nagyméltóságu püspötúr feleme­lő szavai és most itt előttünk az új zászló, hogy elinduljon új otthonába fehéren, mint esküvő ről a menyasszony új hajlékába. Valamikor, ezer évekkel ezelőtt, a zászló katonai felszerelési tárgy volt, arra szolgált, hogy kisebb- nagyobb csapalegységnek a me­netirányt mutassa. Később mind­jobban elmélyült a jelentősége, katonai eszközből íassankint szimbólum lett, nemzetek, világ­nézeti eszmék, csapatok, bajtársi alakulatok, egyesületek tisztelet­ben tartott szimbóluma. Mind­nyájan ismerjük Nagy Constanti­nus történetéi, aki keresztes zász­lókkal aratott döntő győzelmet a pogányság fölött. Ki ne emlékez­nék Dugovics Titusz történetére? Vagy, hogy az újabb időkre emlékezzünk: a budai Hadima- zeumban most is láthatjuk azokat a zá8?.Iódarabkákat, amelyeket a világosi fegyverletételkor busdo- sásba, börtönbe, halálba induló honvédek szabtak le a régi zász­lóról, hogy a szivük főié téve enyhít ék a bujdosás, a börtön, száműzetés, Imáílatiság keserves kínját. Ezek azonban mind fegyveres küzdelmeknek emlékei, de ez a zászló, amely itt van előttünk, amelyet ma szenteltek, Isten se­gítségével sohasem kerül múze­umba. Nem szabad odakerülnie, mert nem fegyveres harcok lobo­gó szimbóluma, hanem világné­zeté és ha harcról van szó, olyan eszmei harcé, amelyben. annak kell győztesnek lennie, aki ezt a zászlót tartja a kezében. Zászlótartója nem egy bátor zászlósúr, vagy daliás katonatiszt, hanem egy egész intézet ifjúsága. Elmúlunk mindnyájan, de mindig lesz magyar ifjúság, amelynek ugyanaz lesz a vezetőgondobt?, mint amelyet ez a zászló képvi­sel : tiszta férfiasság, keresz­tény magyarság. Látszólag a mai ünnep csak az ifjúság egy közösségének, egye­sületének ünnepe. Hogy azonban ezzel a közösséggel egyült ünne­pel ma az egész iskola, annak nem csak az az óra, hogy a kongregáció tagjai az inté­zet tagjai is, hanem az is, hogy a kongregáció célkitűzés se alapjában ugyanaz, mint az iskoláé. Nincs olyan becsületes magyar nevelő, aki ne ugyanazt akarná, mint a Mária Kongre­gációk lelkes vezetői: hogy a kézül alól kikerülő ifjúság legyen hitéhez ragaszkodó, mélyen val­lásos, lélekben tiszta, testben erős és e mellett a hazájáért minden áldozatra kész magyar ifjúság. Egy ünnepély végén felhang­zóit a Pápai Himnusz s a hall­gatóság egy része nem tudta, mit kell lennie, pedig olyan egyszerű a dolog. Mindnyájunk­nak vsn, vagy volt édesanyja és édesapja. Mindnyájunknak van anyaszentegyháza és hazája. Az egyik a lelki anyja, a másik a lelki apja. Egyformán szereljük és tiszteljük mind a kettőt. Ez a zászló képviseli ezt a két vezető­érzésünket. S óit ezulán a zászló képeiről, amelyek magyar szentek képei. Paírona Hungáriáé. Van-e nála szentebb, tiszteltebb rragyar s rent. Amióta Szent István Neki ajánlotta föl országát, min­dig az Ö koronás képe volt még a magyar harci zászlókon is. Szent Imre, a harcos Islvan ki­rály fia volt, aki a legenda sze­rint is férfias mulatság közepette, vadászaton veazitetle életét, akár csak Zrínyi Miklós, a magyar féifiideál megtestesiióje. Imre herceg tehát minden időkben példaképe lehet az imádságostel- kü, tisztaszivü és mégis férfias magyar ifjúnak. Ez a zászló tehát mindenképen magyar zászló akkDr is, ha a színezése nem piros—fehér—zöld, hanem csak fehér. Egypár évtized óta a szeretetnek, hitnek, re­ménynek gyönyörűséges három színét Kikezdték. A vérhuilató szeretet vörösét ki akarják sajátítani azok, akik magukon kívül senkit sem sze­reinek. akik gyönyörködnek a mások kiöntött véreben és sárba akarnak taposni mindent, ami nekünk szent, htení, hazát fölfe­lé törő ideált. De kikezdték a reménység zöld színét is. Nem itthon született, hanem idegenből ideszivárgott politikai eszmék hordozója lett ez a szín azok kezében, akik a békesség szent keresztjének ágait is támadásra hegyezték ki. Azonban tisztán érintetlenül megmaradt a hit hófehérje, nem­csak a vallásos hité, hanem nemzetünk boldogabb jövőjébe vetett hité is. Ed őrizzük meg tisztán, mocsoktatanul és akkor előbb vagy utóbb a régi szép három szín is a régi ragyogásá­ban fog tündökölni. Legyen ez a zászló iránymutató az egymásra következő nemzedékek számára az István király, Imre herceg, Szent László dicsőséges utján a Magyarok Nagyasszonyának védő oltalma alatt. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Benczik Mihály III. oszt. tanuló csinos beszéd kísé­retében díizes virágcsokrot nyúj­tott át dr. Liber Béláné zászló­anyának. Ezután megkezdődött a zászlószegek beverése. Az első zászlószeget Grösz Jó­zsef püspök e szavakkal illesz­tette a zászlórudba : Beverem a szeget a hófehér zászlóba, hogy győzedelmeskedjék a hármas el­lenség : a test, a világ és a go­nosz lélek fölött. Dr. Libzr Bé­láné zászlóanya „Mária segítsé­gével a Hazáért* jelszóval illesz­tette be a zászlószeget. Utána Liber Béia dr. főigazgató, Pehm József pielátus, Bődy Zohán a ispán, vitéz Ta.násy István dr. polgármester, vitéz Farkas Sándor ezredes, a vitézi szék kapitánya, Biand Sán­dor dr. vármegyei főjegyző, Sza- lay Gyula dr. vármegyei tiszti főügyész, Szeliánszky Nándor, árvaszéki elnök, Ferenczy Zoltán, felsőkereskedelmi iskolai, Zsup- pán József, polgári fiúiskolái igazgaió, V.dóczy Maliid, polgári leányiskolái tanár, özv. Szalay Lászlódé, Vörös Margit a leány- kongregáció prefektája, Czobor Mátyás ny. polgármester é3 Kontra László dr. m. kir. tiszti­főorvos síimén szép jelszavak kíséretében verték be a zászló- szegeket s ezzel a . hivatalos zásziószegbeverés befejeződött. A közönség ezuián elénekelte a Himnuszt. Végre a nemhivataios zásziószegbeverésre került sor. Szinielöadás. A zászlószegek beverésével a délelőtti ünnepéty bezárult. Délután fél 5 órai kezdettel a Kuiturház nagytermében a kon- gregánisták Sík Sándornak „Ist­ván király* című vallásos törté­nelmi tragédiáját mutatták be korhű jelmezekben. Az előadás iránt oiyan óriási érdeklődés nyilvánult meg, hogy a terem szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. Ezt a nagy érdek­lődést megérdemelte a pompás darab, amely Szent litván kirá­lyunk utolsó napjának eseményeit Mechanikai játékok, fényképezőgépek, látcsövek és szemüvegek ánf ai Zalaegerszeg, Arany Bárány épület Telefon 178.

Next

/
Thumbnails
Contents