Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-12-14 / 282. szám
2. Zaiamegyei Újság 1937. december 14. Grösz József püspök vasárnap kongregációé zászlót szentelt Zalaegerszegen. Ünnepély a megyeházán, szinielöadás a Kulturházb an. A zalaegerszegi áll. gimnázium Mária Kongregációjának vasárnapi zászlószenielési ünnepélyé! az egész város katolikusságának ünnepévé avatla az a köiülmény, hogy a zászlót maga Grösz József püspök szentelte meg, aki az egész napot Zalaegerszegen töltötte. A főpásztor fogadtatásán a kellemetlen idő ellenére is igen nagy számban jelenlek meg a hívők a 8 órai szentmise után a plébániatemplom előtt. Kilenc óra előtt néhány perccel megkondult a templom nagyharangja, amely azt jelezte, hogy a főpásztor a város határába érkezett. Kevéssel 9 óra után állolt meg a templom előtt a püspök au.ója. A püspök Galambos Miklós dr. titkár és Sághy Elek egyházmegyei segéd- tanfelügyelő kíséretében érkezett és a templom előcsarnokában a papság élén Pehm József pápai prelátus fogadta őt. Az üdvözlés után a püspök szentelt vízzel hintette meg a híveket s a gim- názisták sorfala között a papság kíséretében áldást osztva a föol* tár elé vonult. A templom zsúfolásig meglelt hívekkel. A föntar- tott helyeket Bődy Zoltán alispánnal az élen, a hatóságok, hivatalok, tanintézetek és a különféle egyesületek képviselői foglalták el. Rövid ima után a püspök miseruhát öltött és csendes szentmisét mondott segédlettel. Szentmise alatt a gimnázium énekkara énekelt, a kongreganisták pedig szentáldozáshoz járultak. Szent mise után a püspök megszentelte az arany bojtokkal díszített hófehér selyemzásziót, amelynek egyik oldalán a Boldogságos Szűznek, a másik oldalán Szent Imrének képe látható s azután a szószékre lépett, ahonnan szép beszédben szólott a kongregánistákhoz a Boldogságos Szűzről, aki szeplő nélkül jö't e világra és Szent Imréről, aki bűnben fogantatott, de lassan- lassan emelkedett föl a tisztaság állapotába. És mégis mennyire összetartoznak! A Boldogságos Szűz az édesanya és Szent Imre az Ő gyermeke, aki liliomos lélékkel néz föl a Szűz Anyára. Minden keresztény gyermeke a Szűz Anyának, de sokan nem akarnak gyermekei lenni. Vagy, ha vállalják is, hogy gyermekei, ezt minden kötelezettség nélkül teszik. Szólt ezután a kongrega- nisták kötelességeiről. A kongre- ganista mindig szentimrés lélekkel áll a Szűzanya előtt és néz fel reá. A kongreganista tartsa azt, amit az egyszeri katona irt utolsó levelében : Istennel mindig rendben vagyok. Vigyázzon arra, hogy a bűn el ne rontsa lelke szépségét Tekintse mintaképének a Boldogságos Szüzef, igyekezzék elnyerni kegyelmét. Nézzük a hét főbűnt, vegyük sorra azokat s ha valamelyikébe beleestünk, iparkodjunk attól megszabadulni. így lehetünk szentimrés lélekkel Máriának méltó gyermekei. Szentbeszédének végeztével a püspök a papság kíséretében a Pápai Himnusz hangjai mellett, áldást osztva hagyta el a templomot és a plébániára ment. A vármegyeházán. Amig a püspök a plébánián időzött, a közönség és a diákság a vármegyeháza nagytermében gyülekezett, ahová a püspök fél 11 órakor érkezett s az elnöki emelvényen foglalt helyet. Tőle jobbra é3 balra Liber Béla dr. a szombathelyi tankerület kir. főigazgatója, dr. Liber Béláná, zászlóanya, Pehm József prelátus, Bődy Zoltán alispán, Benczik Mihály gimnáziumi igazgató és Móra János gimnáziumi tanár ültek. A kongregációs induló eí- éneklése után Móra János tanár mondotta el zászlóavató beszédét. A templomban véget ért — mondotta — a meghatóan szép egyházi szertartás, elhangzottak a nagyméltóságu püspötúr felemelő szavai és most itt előttünk az új zászló, hogy elinduljon új otthonába fehéren, mint esküvő ről a menyasszony új hajlékába. Valamikor, ezer évekkel ezelőtt, a zászló katonai felszerelési tárgy volt, arra szolgált, hogy kisebb- nagyobb csapalegységnek a menetirányt mutassa. Később mindjobban elmélyült a jelentősége, katonai eszközből íassankint szimbólum lett, nemzetek, világnézeti eszmék, csapatok, bajtársi alakulatok, egyesületek tiszteletben tartott szimbóluma. Mindnyájan ismerjük Nagy Constantinus történetéi, aki keresztes zászlókkal aratott döntő győzelmet a pogányság fölött. Ki ne emlékeznék Dugovics Titusz történetére? Vagy, hogy az újabb időkre emlékezzünk: a budai Hadima- zeumban most is láthatjuk azokat a zá8?.Iódarabkákat, amelyeket a világosi fegyverletételkor busdo- sásba, börtönbe, halálba induló honvédek szabtak le a régi zászlóról, hogy a szivük főié téve enyhít ék a bujdosás, a börtön, száműzetés, Imáílatiság keserves kínját. Ezek azonban mind fegyveres küzdelmeknek emlékei, de ez a zászló, amely itt van előttünk, amelyet ma szenteltek, Isten segítségével sohasem kerül múzeumba. Nem szabad odakerülnie, mert nem fegyveres harcok lobogó szimbóluma, hanem világnézeté és ha harcról van szó, olyan eszmei harcé, amelyben. annak kell győztesnek lennie, aki ezt a zászlót tartja a kezében. Zászlótartója nem egy bátor zászlósúr, vagy daliás katonatiszt, hanem egy egész intézet ifjúsága. Elmúlunk mindnyájan, de mindig lesz magyar ifjúság, amelynek ugyanaz lesz a vezetőgondobt?, mint amelyet ez a zászló képvisel : tiszta férfiasság, keresztény magyarság. Látszólag a mai ünnep csak az ifjúság egy közösségének, egyesületének ünnepe. Hogy azonban ezzel a közösséggel egyült ünnepel ma az egész iskola, annak nem csak az az óra, hogy a kongregáció tagjai az intézet tagjai is, hanem az is, hogy a kongregáció célkitűzés se alapjában ugyanaz, mint az iskoláé. Nincs olyan becsületes magyar nevelő, aki ne ugyanazt akarná, mint a Mária Kongregációk lelkes vezetői: hogy a kézül alól kikerülő ifjúság legyen hitéhez ragaszkodó, mélyen vallásos, lélekben tiszta, testben erős és e mellett a hazájáért minden áldozatra kész magyar ifjúság. Egy ünnepély végén felhangzóit a Pápai Himnusz s a hallgatóság egy része nem tudta, mit kell lennie, pedig olyan egyszerű a dolog. Mindnyájunknak vsn, vagy volt édesanyja és édesapja. Mindnyájunknak van anyaszentegyháza és hazája. Az egyik a lelki anyja, a másik a lelki apja. Egyformán szereljük és tiszteljük mind a kettőt. Ez a zászló képviseli ezt a két vezetőérzésünket. S óit ezulán a zászló képeiről, amelyek magyar szentek képei. Paírona Hungáriáé. Van-e nála szentebb, tiszteltebb rragyar s rent. Amióta Szent István Neki ajánlotta föl országát, mindig az Ö koronás képe volt még a magyar harci zászlókon is. Szent Imre, a harcos Islvan király fia volt, aki a legenda szerint is férfias mulatság közepette, vadászaton veazitetle életét, akár csak Zrínyi Miklós, a magyar féifiideál megtestesiióje. Imre herceg tehát minden időkben példaképe lehet az imádságostel- kü, tisztaszivü és mégis férfias magyar ifjúnak. Ez a zászló tehát mindenképen magyar zászló akkDr is, ha a színezése nem piros—fehér—zöld, hanem csak fehér. Egypár évtized óta a szeretetnek, hitnek, reménynek gyönyörűséges három színét Kikezdték. A vérhuilató szeretet vörösét ki akarják sajátítani azok, akik magukon kívül senkit sem szereinek. akik gyönyörködnek a mások kiöntött véreben és sárba akarnak taposni mindent, ami nekünk szent, htení, hazát fölfelé törő ideált. De kikezdték a reménység zöld színét is. Nem itthon született, hanem idegenből ideszivárgott politikai eszmék hordozója lett ez a szín azok kezében, akik a békesség szent keresztjének ágait is támadásra hegyezték ki. Azonban tisztán érintetlenül megmaradt a hit hófehérje, nemcsak a vallásos hité, hanem nemzetünk boldogabb jövőjébe vetett hité is. Ed őrizzük meg tisztán, mocsoktatanul és akkor előbb vagy utóbb a régi szép három szín is a régi ragyogásában fog tündökölni. Legyen ez a zászló iránymutató az egymásra következő nemzedékek számára az István király, Imre herceg, Szent László dicsőséges utján a Magyarok Nagyasszonyának védő oltalma alatt. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Benczik Mihály III. oszt. tanuló csinos beszéd kíséretében díizes virágcsokrot nyújtott át dr. Liber Béláné zászlóanyának. Ezután megkezdődött a zászlószegek beverése. Az első zászlószeget Grösz József püspök e szavakkal illesztette a zászlórudba : Beverem a szeget a hófehér zászlóba, hogy győzedelmeskedjék a hármas ellenség : a test, a világ és a gonosz lélek fölött. Dr. Libzr Béláné zászlóanya „Mária segítségével a Hazáért* jelszóval illesztette be a zászlószeget. Utána Liber Béia dr. főigazgató, Pehm József pielátus, Bődy Zohán a ispán, vitéz Ta.násy István dr. polgármester, vitéz Farkas Sándor ezredes, a vitézi szék kapitánya, Biand Sándor dr. vármegyei főjegyző, Sza- lay Gyula dr. vármegyei tiszti főügyész, Szeliánszky Nándor, árvaszéki elnök, Ferenczy Zoltán, felsőkereskedelmi iskolai, Zsup- pán József, polgári fiúiskolái igazgaió, V.dóczy Maliid, polgári leányiskolái tanár, özv. Szalay Lászlódé, Vörös Margit a leány- kongregáció prefektája, Czobor Mátyás ny. polgármester é3 Kontra László dr. m. kir. tisztifőorvos síimén szép jelszavak kíséretében verték be a zászló- szegeket s ezzel a . hivatalos zásziószegbeverés befejeződött. A közönség ezuián elénekelte a Himnuszt. Végre a nemhivataios zásziószegbeverésre került sor. Szinielöadás. A zászlószegek beverésével a délelőtti ünnepéty bezárult. Délután fél 5 órai kezdettel a Kuiturház nagytermében a kon- gregánisták Sík Sándornak „István király* című vallásos történelmi tragédiáját mutatták be korhű jelmezekben. Az előadás iránt oiyan óriási érdeklődés nyilvánult meg, hogy a terem szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. Ezt a nagy érdeklődést megérdemelte a pompás darab, amely Szent litván királyunk utolsó napjának eseményeit Mechanikai játékok, fényképezőgépek, látcsövek és szemüvegek ánf ai Zalaegerszeg, Arany Bárány épület Telefon 178.
