Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-11-20 / 263. szám

2. 1937. november 20. finom árut Tóth szabónál vehet! megtérül, azontúl pedig harmad, vagy negyed összegért lehet fű­teni. A fürészpor elterjedtségét mutatja, hogy amig a múlt fűtési szezonra csak mintegy 20 vag« gon fürészpor érkezett a városba, addig az idén a lenti, csömödéri, őriszentpéteii fűrésztelepekről vasúton körülbelül 30—35 vaggon fürészport szállí­tottak és ugyanennyi érkezett kocsin és teherautókon a nagykapornaki, nagylengyeli és barabásszegi te­lepekről. Természetesen ennek je­lentős része még egyes fürész- porkereskedőknél van felraktá­rozva. Egy részét pedig nem la­kások fűtésére, hanem ipari üze­mek hajtására használják. Egyik iakatosmeslertöl hallot­tuk, hogy egyeseknél csalódást keitett a fürészpor, mert nem tud­tak beiőm elég meleget nyerni és szidták a mestert, hogy rossz a kályha. Az igazság az, hogy az illetők nedves fürészport vettek, ez pedig valóban nem alkalmas jó fűtésre. E'lenben a kifogásta­lan, száraz fenyöfürészpor, még ha száraz keményfafürészporral keverik is, jól bevált. Erre vali, hogy nagyon sokan dicsérik az új fűtést módszert. Megkérdeztünk egy lüzelőszer- kereskedői, mi a tapasztalata az idei fűtési szezonban. — Nem lehet még tisztán látni — mondotta, — mert a szezon eiején vagyunk, de bizonyos, hogy kilátásaink nem a legbizta­tóbbak, mert a fürészpor sok he­lyen kiszorította a szobafütésnél a szenet, főleg pedig a fát. Mivel a bányák a konjunktúra ellenére is tartják még az eddigi árakat, azéít szénből az idei két első fű­tési hónapban is eladtunk annyit, mint a múlt évben, ae már a fa­fogyasztás egyöödével visszaesett. Úgy tudom, hogy a piacra is ke­vesebb fa jön, mint az előző esz­tendőben, mert a fakészieteket a nagykereskedők vidéki telepeiken gyűjtik és elhelyezésüket maga­sabb árakon is biztositani tudják az ország olyan vidékein, ahol a fürészporfüté8t nem lehet alkal­mazni. Zalaegerszegen ma, aki leheti, elkerüli a tűzifái és szenet vagy fürészport használ. — A Magyar Asszonyok Nemzed Szövetségének zala­egerszegi csoportja november 2U-án, szombaton este 7 órai kezdetiéi, az egyesület székházé­ban teává! és tánccal egybekötött Kd alalin-eetólyt rendez. Zalamegyei Újság ta—mJBO—Ka—BPCsaHBiuwMKM Az ipartestilleti fölebhezésekről. Amint előző számunkban meg- j irtuk, az alispán meghozta hatá- > rozatát az ipartestületi alakuló közgyűlés határozatai ellen be­nyújtott fölebbezésekben. Részle­sen azonban csak a választásokat érintő határozatot ismertettünk, mert hiszen a választások ügye mind közölt a legkényesebb. Most még az alábbi fölebbezett dolgok­ról kívánunk részletesen meg­emlékezni. Tóth János és társai szép .etki körjegyzőségbe tartozó iparosok azért fölebbezték meg Korpics Albert szepetki ácsmesternek eiöl- járósági taggá történt megválás z tását, mert nagyobbrészt telepbe lyén kívül eső községekben vállal munkát és igy keveset tartózko­dik otthon. Az alispán haiározaia A zalaegerszegi vasúti állomá­son az utóbbi időben nagyobb munkálatok folynak, amelyek mintegy tizezerpengős munkaal­kalmat jelentenek. A pályaudvar, mint ismeretes, két domb között fekszik, azért a talaj- és csapadékvíz évek során át állandóan sók kárt okozott a talpfákban. A már majdnem be­fejezett munkálatok a pályaudvar víztelenítését célozták. A sínpárok között a fütőbáztói kezdve a Hunyadi-u'cai átjáróig 50—150 centimeter mélységben kiárkoiták a talajt. Itt nyitott betoncsatorná­kat építettek és az árkokat ter­méskővel töltötték Ki. így a víz az áteresztő rétegen könnyen le­megy és az Ava8i árokba kerül. A sínpárok közeiben a talpfákat bazaltrétegbe ágyazták, s ezzel meghosszabbították a talpfák élet- tartalmát. A víztelenítés után most a ginek kicserélése folyik Az ed dig 8 méteres gineket 16 méte­res hegesztett sínekre cserélik ki, A zalaegerszegi kir. törvény­szék büntető tanácsa ma szándé- kés emberölés bűntettének kisér lete címén vonla felelősségre Ró isás József 38 éves iickóvadamo si földművest es özv. Nemes Sándorné 67 éves lickóvadamosi lakost. Rózsás, aki veje Nemes­nének, az asszonnyal együtt ha­ragos viszonyban állott Nemesné fiaival, akikre édesanyjuk is hara­gudott különböző nézeteltérések miatt. Ez év junius 25 én ismét nézeteltérés támadt a családban, b a vád Hzerint ez alkalommal Nemesné kést adott sógora ke­zébe ezekkel a szavakkal: „Ne­sze a kés, szúrd agyon az egész bandát“. Rózsás a vád szerint szót fogadott és konyhakéssel szerint ez nem ok arra, hogy tagsági jogától megfosztható le­gyen, azért tehát a fölebbezést elutasította. A zalalövői iparteslüldt föleb - bezését illetően igy szól az alis • páni határozat: Az iparügyi miniszter a Zala- íövő és Vidéke ipartestületet meg­szüntette. Az, hogy erről a meg­szüntetett ipartestület nem vett tudomást, a működési területében megváltoztatott Zalaegerszeg és Vidéke iparlesíület alakulását.nem gátolhatja meg; különben is idő­közben az iparügyi minis,tar a Zalaiövő és Vidéke iparíestü- let kérelmét elutasította s igy a feíebbezésben említett körű mény tárgytalanná vált s ennek alapján a felebbezést el kellett utasítani. s ezek simábbá, zökkenésmente- sebba teszik a vasúti kocsik for­galmát. Érdekes jelenség, hogy a mun­kálatok során állandó munkás- hiány tapasztalható. Naponta át­lag csak 60 embert foglalkoztat­tak, pedig a vasút készséggel felvenne 300 embert is a munka gyorsítása céljából. Csakhogy hiába volt a felhívás, több munkás nem jelentkezett. A meglevők jórészét is a környező falvakból Kellett külön kiküldöttekkel össze­toborozni. A községekből is ke­vés emberi kapott a Máv, mert a munkásokat lekötő! ék az u:épi- tés és egyéb munkálatok. Úgy iáistik, Zalaegerszegen nem a munkanélküliség, hanem munkáshiány lesz az etŐ3 tél be- köszöntélg. Munkanélküliségről inkább azok ai ácsorgók beszél­nek, akik nem is akarnak dol­gozni és legfeljebb egészen köny- nyü keresetre kaphatók. megszurta sógorát, Nemes Ist­vánt. Kihallgatása során Rózsás elő­adta, hogy nem érzi magát bű­nösnek. A kérdéses napon a he­gyen dolgozott, s mikor hazatért, összeveszett vele sógora, Nemes István. Torkon ragadta és fojto­gatta. Ekkor kapta elő kését és csak önvédelemből vagdalkozott. Másik sógora, Nemes József is megtámadta és kapával akarta agyonütni. Özv. Nemes Sándorné is ta­gadta a vádat. Elmondotta, hogy 1929 ben meghalt az ura és ettől kezdve fiai állandóan üldözték, hogy adjr ki nekik a birtokot. Mivel erre nem volt hajlandó, megöléssel fenyegették. Vejét is agyon akarták verni. A verekedé­sedet mindig fiai kezd és. A törvényszék a vádlottak után a tanukat hallgatta ki. Nemes József azt vallotta, hogy Rózsás már a hegyről jövet megtámadta öt, de ekkor elment előle. Édes­anyja házánál sógora ismét útját állta és kapával fenyegette meg. Édesanyja ekkor kést hozott ki, á adta a vejének és azt mondotta: „Siurd agyon őkel“. Ekkor jött oda István öccse, akit azután só­goruk megszűrt. Hasonló érte­lemben vallott Nemes Józsefné is. Lépőid Boldizsárné azt val­lotta, hogy látta, amint vejét, Nemes Józsefet ütötte Rózsás. Özv. Nemes Sándorné és Nemes László nem tudtak érdemleges vallomást tenni. Csak azt hallot­ták, hogy Nemes István jajgat. Még két tanú kihallgatása és a perbeszédek elhangzása után a bíróság meghozta ítéletét. Rózsás Józsefet bűnösnek mondotta ki szándékos emberölés kísérletének vétségében s ezért őt 3 havi fog­házra és egyévi hivatalvesztésre Ítélte. Öív. Nemes Sándornét pe­dig felmentette. Rózsás ítélete ellen a vádlott, a védő és a kir. ügyész felebbeztek. Nemesné fel­mentése jogeröä. A képviselőház ülése. . Budapest, november 19. A kép* viselöház mai ülésén csekély ér­deklődés mellett folytatták a fel­sőházi javaslat vitáját. Széchenyi György gróf sajnálattal emléke­zett meg a gyér érdeklődésről, pedig arról van szó, hogy a kép­viselőház jogait csorbítják. Elle­nezte a feisőház törvénykezdemé­nyezési jogát. A javaslatot elhi- bázottnak tartja és nem fo­gadja el. Lányi Márton szólalt fel ezután. Majd Eckhardt Tibor mondott nígy beszédet és elfogadta a ja­vaslatot. Hangoztatta, hogy a mai körülmények között szükség van a feisőház jogkörének megerősí­tésére. Legtökéletesebb látást biztosít a Zeiss punktal szemüveg. Kapható: 0 ^ ^ . látszeréez és fényképész szaküzletében, Zalaegerszeg, Arany Bárány épület. Telefon i 178. lfiztelenitósi munkák folynak a zalaegerszegi vasútállomáson. Munkanélküliség helyett munkáshiány. Három hónapi fogház szándékos emberölés kísérletéért.

Next

/
Thumbnails
Contents