Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-11-19 / 262. szám
XX. évfolyam 263. uám. ára 8 fillér 1937. november 19« Péntek. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===___ Teletonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP « Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Munkaalkalmat nyújt a tél íf, csakhogy kevesebbet, rant amennyit megszüntet, épen ezért megnöveli a hatóságok gondját is. A mezőgazdasági munkásságot ügyszólván teljesen munkátianságra kárhoztatja a tél, ellenben a hóeltakaritás révén a városok munkáslakósságának ideig óráig tartó munkát biztosit. Sokkal nagyobb tömeg marad tehát munka nélkül, mint amennyi munkához jut. És, aki munkához jut, az is csak rövid időre. A november még békeidőben is azt jelentette, hogy fogytán van a munkaalkalom, De, ha el is fogyóit a munka, mégsem jelenteit az gondot a hatóságnak, hogy mi lesz a munkásság sorsa a téli hónapokban, mert a munkásságnak kora tavasztól késő őszig volt ideje begyüjieni a léire valót. Most azonban köztudomás szerint más a helyzet és a hatóságok az inségmunkák rendezésével segítenek a rendes fcerese léből kifogyott munkásságon. Az inségmunkákról azt szokták mondani: szükséges rossz. Maga a munkásság sem lelkesedik érte, sőt közelről érinti ez a rendszer a kisipart is, — amint erre már többsiör rámutattunk — meri az inségmunkák, különösen mióta szervezettebbek és nem csak ui- kaparásból állanak, kiterjednek ipari munkákra is. Azt hibáztatjuk, hogy hovatovább a legtöbb Közmunka mint inségmunka végződik és ennek következtében elmaradnak a rendes munkaidő szakban azok a munkák, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy a munkásság és iparosság bekeresse a télire valót. Mindig önmagába visszatérő vonal, örökös körforgás tehát az inségmunka: azért kell inségmunka, mert nincs évközi rendes közmunka és azért nincs évközi rendes közmunka, mert télen inségmunka kell. Egyszer azonban véget kellene vetni ennek a kétségtelenül nem egészséges körforgásnak. Persze nem otr szabad megkezdeni a változtatást, hogy télen nem adunk inségmunkás, hanem elteszik a munkát az év másik részére, mert nem szabad most kereset néfkül hagyni a munkásságot. Ott keil kezdeni a változtatást, hogy a közmunkáknak évközben váró okos beosztásával a legközelebbi télen ne legyen szükség inségmunkára. Sokat segítene ezen a helyzeten ez is, ha a magánvállalkozás levenné az államról, a közről a munkásság, sőt nem kis mértékben a kispa- rosság eltartását is. A magánvállalkozást kell erősebbé tenni, majd dolgoztat az, majd ad keresetet a munkásságnak és a kisiparnak és, ha nem is egyik évről a másikra, de fokozatosan minden esetre helyreáll a régi egészséges állapot. Ha ugv az á<lam, mint a magánválla’atok ehez tartják magukat, reményünk lehet az á lapot megváltozására. Egyik évről a másikra — sajnos — változás nem válható, tehát az inségmunkák rendszere niég egy ideig fönnáll. De az előkészületeket a változásra meg keil tenni. Chyan pénzügyi poliBudapesi, november 18. A kép- viselőház 33 as bizottságát örz szehivták. A bizottság iöböek kö zölt a tisztviselők és a nyugdíjasok fizetés javítására vonatkozó rendelettervezetei tárgyalja. A kormány javaslata arra irányul, hogy az utolsó, 1933 márciusában hozott fizetéscsökkentő rendeletét részben helyezzék hatályon kívül. A százpengős vagy ennél kisebb fizetésű tisztviselők a javaslat szerint 5 százalékos fizetésemelést kapnak, 100 pengőtől bezáróan a VII fizetési osztályig a javítás 2—5 siázalé- kos lesz, az I—-VI. fizetési ősz tályba tartozók p-dig nem részesülnek fizetésemelésben. Az 1925 előtt nyugdíjazottak 2 száA Zalaegerszeg és Vidéke Ipar- testület julius 11.-i alakuló közgyűlésének határozatai és a tisztviselői kar választása ellen Tóth János és társai szepeiki körjegyzőségben élő iparosok, a felosz- látott Zalalövő és Vidéke ipartestület, Dankovits Lajos zalaegerszegi asztalosmester, Búza Vendel és társai söjtöri iparosok és Lakatos Gyula zalaegerszegi cipészmester fölebbezéssel éltek az alispánhoz. Az alispán most döntött és véghatározatában íikát várunk, amely a magánvállalkozást erősíti és munkáltatásra képesisi. Elvégre az inségmunka rendszer a maga természetellenes- ségável sokáig fönn nem tartható, mert még a legjobb indulat, a legnagyobb figyelem mellett is derékban tör ketté sok egzisztenciát akkor, amikor másokat egy vékony darabka kenyérhez juttat. zalékos, az 1925 után nyugdíjazottak 3 százalékos fizeiésjavitást kapnak. Darányi Kálmán miniszterelnök ma délben kihallgatáson jelent meg a kormányzónál és beszámolt berlini u!ja előtt az időszerű kérdésekről. A kápviselőház ma folytatta a felsőházi javaslat vitáját. Buchin- ger Manó nem fogadta el a javaslatot. Antal htván elfogadta a javaslatot, de kifogásokat emelt. Szerinte a felsőhaz nem nyújt biztosítékot a szélsőségek ellen. Nem helyesli, hogy a felsőháznak iörvénykezdeménvezási jogot adnak, mert ez eddig csak a képviselőházat illette meg. Tóth János és társai, a zalalövői ipartestület, va lamint Dankovits Lajos felebbezéseit elutasította. Búza Vendel és társai fölebbe- zésének heiyiadva a megalkotott alapszabályok 4. §-ának 1. bekezdését akép változtatta meg, hogy azok az iparosok, akik eddig az ipartestület kötelékébe nem tartoztak, felvételi dij cimén 10 P-i fizetnek. Lakatos Gyula felebbezése alapján a leadott szavalatokat összeszámlálva az új ipirlestület helybeli elöljáróság! tagjait úgy állapította meg, hogy más-más szavazati eredménnyel ugyanazok maradtak, azzal a kivétellel, hogy Fatér József helyett Szablics Rezső géplakatos került be. Dankovit fölebbezésének elutasításánál kimondja az indokolás, hogy az elnöklő felügyeleti hatóságnak minden intézkedése a törvényes rendelkezésnek megfelelő volt, tehát Mikula Sdgfrid dr. ipar- hatósági biztos tehetett inditvá- nyokal s joga volt minden meghívott tagnak, ha kétévi tagsági díjjal hátralékban voltak is, szavazni. Ami a föiebbezésben a titkosság megsértésére vonatkozik, arra nézve a következőket mondja az apspán: Oly törvényes rendelkezés, amely megtiltaná, hogy egyes tisztségre jelöltek nern lehetnek a szavazatszedő bizottság tagjai, nincs. Az ipartestületi választá soknál kötelező jelölés nincs, s így megtörténhetik, hogy a szavalatok leadasa eiőt! válik csak köztudomásúvá, hogy kiket kívánnak az ipartestület tagjai (a tagok egy csoportja) ipartestületi vezetőkké megválasztani. Ennek folytán az elnök sok esetben nem is tudhatja a szavazat- szedő bizottságok tagjai kijelölésénél, hogy azok közül kik szerepeinek a jeiöliek között. Ha a fennforgó esetben erről tudott is az elnöklő iparhatósági tisztviselő, a jelölteknek a szavazatszedő bizottságba való kijelölésével a törvényt és a titkosságot nem sértette meg. A négyrét összehajtott szavazólapok egyik sarkának tapintásával a leadott szavazatok számának ellenőrzése sem szolgál a titkosság rovására. A tekintetben sincs törvényes rendelkezés, hogy a szavazólapokat borítékba zárva kell leadni; az elnöknek az az intézkedése tehát, hogy a szfvazólapok négyrét összehajtva adandók le, a titkosságot ugyancsak nem sértette. A szavazólapok átüíődésébői sem lehet megállapítani, hogy kire történik a szavazás, mert törlésekkel minden szavazólap lényeges változáson megy keresztül és egyébként is tömegek szavazásánál a leadott szavazólapok egyszinüsége esetén csupán a nyomás áttetsző volta a választás titkosságán nem változtat. Milyen fizetésjavitási kapnak a tisztviselők poétika Eiireii Mae alispán néhány kisebb jelentőségű kérdés kivételével elutasította az ipartestületi alakuló gyűlés ellen beadott fellebbezéseket« &z iparhaiősági biztos mindenben törvényszerűen járt el.
