Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-10-05 / 225. szám

XX. évfolv*' flws 225. «arAtw. 8 filié?* «93 7. októbe«* 5 Kedd. ■EhfffiHMlTflS1 III ii TiMi Ilia- reieiös szerkesztő : H e r D o 1 y Ferenc (Sxerkesztőtóg és Kiadóhivatal: Zalaegeiszeg, á&xéchenyi-tér 4. - —== Telefonsrám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban ■H Etóüzetesi ara» ; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint, írimriíTíwísimu - mr— inr run mtr— mnnri in iiimmunni Háromezer ember tüntetett a keresztény- párt mellett Meizler Károly keszthelyi beszámolóján. Ernszt Sándor és Friedrich István a keresztény politika útjáról. Keszthely, október 3. (Kikül­dött tudósítónktól). Vasárnap tartotta meg Meizler Károly dr. országgyűlési képvise­lő keszthelyi beszámolóját, ame­lyet nemcsak a kerületben, de az országos politikában is ér­deklődéssel vártak, mint a ke­reszténypárt jelentős megmozdu­lását. Megjelent a gyűlésen a párt vezére, Ernszt Sándor, to­vábbá Friedrich István, Béldi Béla és Drobni Lajos képviselők. A sportpályán tartott gyűlés nagyszabású megmozdulás volt a kereszténypárt áltat hirdetett politika mellett, s egyúttal meg­mutatta , hogy a kerületben Meiz­ler Károly dr. népszerűsége csak növekedett a mandátumátvétel óta. A beszámoló igen lelkes hangu­latban folyt le. A Keszthelyről és vidékről összegyűlt háromezerfő­nyi hatalmas tömeg melegen ünnepelte képviselőjét, a keresz­ténypárt vehető tagjait és Meizler Károly dr. lelkes hívét, Kerényi Kreutz József volt káplán, hitta- «árt, aki Pápáról jött le a gyű­lésre. Bard Jenő dr. kerületi pártel­nök nyitotta meg a gyűlést, 8 bevezetőül megemlékezett az ide­gen rabságban sínylődő magyar testvéreinkről, majd a keresztény- párt mellett tett hitet lelkes szavakban. Ernszt Sándor szólalt fel ezután meleg ünneplés közepette. Nagy melegséggel beszélt Meizler Károlyról, mint a kereszténypárt meggyőződése«, hűséges, harcos és értékes tag­jából, majd igy folytatta: — A kereszténypárt mindig elvek szerint cselekedett és meg­győződésem, hogy erre a pártra feltétlenül szükség van, mert ez a párt az, amely valóban keresz­tény. Mások is vallják magukat keresztényeknek a politikában, de aszerint, amint abból hasznuk van vagy nincs. A mi pártunk megváltoz­tatta a magyar politika természetét, s annyit mindenesetre elért, hogy megalakulása óta nem merik nyiltan támadni a kereszténységet ebben az országban. Tudom, bogy ma nehéz idők járnak a kereszténység számára is, s nem volnék meglepődve, ba még ne­hesebb idők jönnének. De az élei küzdelmet jeleni, s mi ezt álljuk utolsó iehelleíünkig. — Pártunk haladó jellegű. Tudjuk, hogy reformokra van szükség a gazdasági életben és mi nem akarunk lemaradó párt lenni, hanem a reformokat ké­résziül kívánjuk vinni. Folyton sürgetjük a kormányt, * hogy siessen és erősebb tempóban dolgozzék. Tudatában vagyunk annak, hogy például Spanyolor­szágban azért következett be a szerencsétlenség, mert a minden­kori kormányok nem tették meg, ami a haladás érdekében szük­séges volt. —, Nem egy osztály pártja va» gyünk, hanem az egész nemzeté. És nem engedünk a hatalomnak, pedig ma sokan vannak, akik állandóan hajionganak a hatalom előtt és állandóan tartják ig a markukat. Mi soha nem tekintjük pi egyéni előnyt, hanem az eszmét és a nemzetet. Most, a választójogi tárgyalások előtt sem engedünk, hanem kö­veteljük, hogy a választójog tisz­ta és becsületes legyen. — Akarjuk, hogy Magyaror­szág önálló és független tegyen, mert Magyarország is benne van a veszélyben. Az utolsó héten Eutópábjn nagy események zaj iottak. Ismét fenyeget a háború veszélye. Igaz, az illetékesek azt mondják, hogy nem akarnak há borút. De csak akkor, ha az történik, amit ők akarnak ; ha nem az történik, rögtön fegyver­re csapnak. Félünk, hogy az európai küzdelem ismét rettenetes világháborút hói. — Sokan beszélnek ma a bob sevizmus elleni küzdelemről, de az akárhányszor csak köpönyeg, amely alatt mást csinálnak. Minket ne figyelmeztessen senki a bolsevizmus ve­szélyére. Ha valaki, akkor ez a párt min dig elsőnek és becsülettel küzdött a bolsevizmus ellen, s amíg ha­talmunkban volt, nem engedtük meg a diplomáciai öss zeköttetést Moszkvával. — Előtérben állanak a szom­szédainkkal folytatott tárgyalások, amelyek pillanatnyilag megsza kadtak. Rosszul teszik szomszé­daink, ha Magyarországgal igaz­ságosan ki nem egyeznek, sőt egyenesen öngyilkos politikát csinálnak. — Sokat emlegetik a zsidó­kérdést és joggal, hiszen iegiőbb országban a löké nincs keresz­tény kézben. Mi mindig azon az állásponton voltunk, hogy a keresztény rétegeket meg kell erősíteni, de ez nem történt meg eléggé. Ha van kérdés, amiért ellentét­ben vagyunk a kormánnyal, ak­kor ez az. Tisztelem Darányi mi­niszterelnököt, de meg kell mon­danom, hogy nem vagyok meg­elégedve azzal a móddal, ahogy ma kezelik a szegény keresztény népet. — Most, az uj választójog kü­szöbén kérdezem, — folytatta Ernszt Sándor — mi fog történni a választáson a kereszténypárttal? Ha itt körülnézek, nyugodtan mondhatom: a kereszténypárt nem fog elmúlni és ha a magyar nemzetben lesz keresztény érzés, akkor lesz ke­reszténypárt is. Ha eltűnne, az annyit jelentene, hogy a nemzet­ben és a népben nem volt ke­resztény hit. De bizom abban, hogy a magyar nemzet ragaszko­dik az ősi hagyományokhoz, Amikor mi az uj választójoggal szabadságot és jogot akarunk a népnek, azt akarjuk, hogy a pol­gárság függetlenül és leíkiisme- retesen gondolkozhassál Azt akarjuk, hogy a nemzetben a/ örök igazság és a józan ész dia­dalmaskodjék. — Jöhet erőszak, amely össze­töri páriunkat, de mi magunk, mint férfiak, nem tágítunk és megyünk előre tovább Isten és a haza érdekében. (Nagy taps). Meizler Károly dr. emelkedeit ezután szólásra nagy éljenzés mellett. Hangsúlyozta, hogy lelkiismereti kérdéssé tette a mandátumválialási és az elmúlt egy év alatt abban a szellemben | igyekezett dolgozni, amint azt a j mandá umáívéielkor bejelentette. » Mandátuma megmaradt ellenzéki mandátumnak, s ez nem került nehézségébe, mert ha ma más keze is van a kormánynak, mint akkor, az erőszak szülte párt to­vábbra is megmaradt. Keresztény­párt! képviselő, tehát harcolt a keresztény tömegekért, mert ag­godalommal látja, hogy miliiók szegényednek s ugyanakkor egy törpe kisebbség vagyonoaodása halad előre. A magyar szentko­ronán sokszor csak cifraság a kereszt és még mindig nem vá­lik a kormányzás tengelyévé. Man­dátuma szociális jellegének meg­felelően küzdött és küzd az ellen a gazda­sági rendszer ellen, amely millióknak nem tud ke­nyeret adni, de tud kéve seknek milliókat adni. Éíes szavakkal szólt arról, hogy államháztartásunk az igazságtalan adórendszer révén — a pénzügy- miniszter minden ígérete elle­nére — a közterhek gulyát a kis­ember vállára helyezi. Ugyancsak élesen támadta a kartelleket, amelyek milliós nyereségeket vágnék zsebre és birtokokai vá­sárolnak. Nálunk nem a kisgazda telepedik — mondotta —, hanem a cukorkarteii és a színésznők. Qál Franciska most vásárolt so- mogyi birtokot, a szolnoki cukor­gyár pedig ezerholdas birtokot keres megvételre. Pedig a háborút a kisgazda harcolta meg és nem a kartell vagy a színésznő. Vázolta a képviselő a szőlős­gazdák és a kisiparosok súlyos helyzetét, majd szóvá tette, hogy a Balaton érdekében még min­dig nem történik elegendő. Bécs a Balatontól vasúton még mindig hét óra. Beszámolt azokról az ismert eredményekről, amelyeket a Balaton érdekében elért és fog­lalkozott a Keszthely érdekében szükséges teendőkkel. Sajnálattal állapította meg, hogy Keszthely­nek főleg NÉP tagokból álló kép­viselőtestülete nem tanúsít elég érdeklődést a helyi ügyek iránt. A költségvetést alig néhány em­ber tárgyalta. Foglalkozott ezután a képviselő a közjogi kérdésekkel. Bizalmát fejezte ki, hogy a mi­niszterelnök tényleg benyújtja az idén a választójogi javaslatot. Ha ez nem történnék meg, nem ma­radhat a helyén. Beszédét azzal fejezte, hogy végső harcra kell indulni a libe­rális és kapitalista rendszer ellen és végre meg kell teremteni az igazi magyar rendszert. Akármi­lyen áldozatok árán, de győzni kell ebben a harcban. (Nagy él­jenzés és taps). Nádas Kálmán elemiiskolai igazgató a választó polgárság ne­vében bizalmát fejezte ki a kép­viselő iránt, majd Friedrich István mondott szellemes és humoros beszédet. Hangoztatta, hogy a ma annyit hangoztatott Treuga Dei nem más, mint spanyolfal, amely mögött maga az impotencia, a

Next

/
Thumbnails
Contents