Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-11-06 / 251. szám
2. Zalamegyei Újság 1937. november 6 mányi főiskolai tanárokat nevezte ki. Zsinati vizsgálóknak az erkölcstan és lelkipásztori szakkörből Wallner Józsefet, Császár József dr.-t és Pintér Józsefet, — dogmatikából Rogács Ferenc dr.-t Kiss Lajos dr.-t és Géfin Gyula A Zalamegyei Általános Tanítóegyesület Zalaegerszegi Járásköre ma délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Zalaegerszegen a II. körzeti elemi iskolában Tersztenyák József, baki közs. el. iskolai igazgató, elnök vezetése mellett. A gyűlésen megjelent vitéz Teleki Béla gróf főispán és Medve István dr. kir. tanfelügyelő is. A kör tagjai reggel 8 órakor a plébániatemplomban szentmisét hallgattak. A gyűlést fél 10 órakor nyitotta meg Tersztenyák einök, aki a Hiszekegy elmondása után megnyitójában a íanitókari célkitűzésekről szólott. Ma mái — mondotta — a tanítói törekvésednek megvan a társadalmi nimbusza, csak erős összefogásra van szükség. Rátért azután arra, hogy nincs még egy kari testület az országban, amely annyi szóbeli elismerésben, nemzetfeniarió munkájának elsőrendű fontosságát hangoztató szólamokban részesült volna, mint a magyar tanítóság. S az eredmény? Zsákolás, pin- cézés, szanálási áldozat és nyolc tiz esztendei segédtanítói egzisztencia, eladósodás, nyomor. A magyar tanító megértő, áldozatkész volt mindig, ha a társadalom és az állam anyagi helyzete ezt megkívánta tőle. Csak egyet kíván. Ne történjék anyagi helyzetének rendezése egymás rovására. Nem akad egyetlen magyar tanító, aki nyugdíjas sorstársának amúgy is vékonyra szelt kenyeréből egy morzsányit is elkívánjon. Ezután a 8 osztályú népiskolának fontosságát s az egész vonalon leendő bevezetésének szükségességét hangoztatta. Majd a továbbiakban kérdezte : Nem veszik-e észre, hogy a sokat emlegetett kultur- fölényt legmeggyőzőbben profanszálja a 60 -70—80, sőt 100-nál is töob, egy tanerőre eső tanuíólét- számú iskola az ő testet- lelket ölő, dohos, piszkos, tanfelszerelés nélküli tanterveivel. Ma, az 5000 aaeamiMiiMiii—km dr.-t, — egyhá?jogbői Palkó János dr. t, Varga Jánost és Keppel Jánost dr.-t nevezte ki a főpásztor, — tanácsadó plébánosoknak pedig Pehm Józsefet, Gei8zlinger Bélát, Gyöngyös Ferencet, Zimich Józsefet, Rödönyi Józsefet és Magyar Jínost. állástalan tanitó célnélküli bolyongása idején 1 Nem veszik észre, hogy a nemzet zömét képező agrártársadalom hazafias hitét és nemzet- hűségét nem lehet tartósan biztosítani addig, amíg a céltudatos népiskolai neveléssel és tanitás- sal az etikai belátásnak arra a szintjére nem emeljük, ame!yen a hazafiság érzése — a kenyértörás pillanatában meggondolás nélküi késztesse öt arra a belátásra, hogy: a Hit ás Haza mindenekelőtt! A mai 4—6 osztá lyos iskola erre kép'elen. A to vábbképző (ismétlő), polgári iskola is. Tisztelettel adózik — mondotta — a polgári iskolának, de a négy polgári elvégzése után már nem a délibábos róna, a dalos pacsirta zengésétől hangos, vadvirágos mező, a négy szép villásszarvü ökör és az aranya jánosi boldog családi kör a falusi gyermek ideálja, hanem ennél több. Neki értékesebb. A hivatal. Fix fizetés és nyugdíj. Sióval sz amúgy is túlterhelt tisztviselői pálya. — Végül a főiskolai tanítóképzés megvlósitását sürgette. Ezután üdvözölte a főispán», a tanfelügyelőt, a sajtó képviselőit és a kör tagjait. Vitéz Teleki Béla gróf főispán megköszönte az üdvözlést s kijelentette, hogy a tanítóságnak most hangoztatott cé kitűzései nála is élénk visszhangra találtak. Teljes mértékben méltányolja a tanítóság munkáját, mert hiszen a tanitó ápolja a nemzet virógoskertjét s ennek tudatában van a kormány zat is. A tanítónak munkájából alakul ki az ország képe; azonban a tanítóság csak akkor éri el a kívánt célt, ha munkájában ez a két erény: Hit és H zafiság vezeti. Meg kell tanítani a népet arra, hogy az az igazi ember, aki helyét derekasan állja „ meg ott, ahová sorsa állította. Ő is I hive a 8 osztályos népiskolának, amire nagy szükség van megyénkben is, ahol a lakosság 70 százaléka agrár foglalkozású. Hang- su'yozta, hogy az ősök foglalkozását senkinek sem szabad Kegyelnie. Erre svédországi pé dáí ho;o*t föl. Majd felhívta a tanítóságot arra, hogy az iskolánkivüli népművelés keretében is ebben zz irányban munkálkodjanak, b példaadó életükkel, hittel vegyenek részt a szebb jövő előkészítésében. Medve István dr. kir. tan- felügyelő szintén üdvözölte a főispánt s kérte, hogy a népobta tás iránt eddig tanúsított jóindulatát tartsa meg továbbra is. A 8 osztályos népiskola felállítását illetően felszólított 50—60 községet, de mindössze 2 esetben lett eredménye. Megköszönte az üdvözlési 8 Isten áldását kérte a gyűlés munkájára. Ezután T a n a y István zalaegerszegi ált. tanitó tartott érdekes és kimerítő előadást a népiskolai testnevelés céljáról, anyaZalaegerszeg társas életének mindinkább számottevő alakulása lesz az érettségized fiatalemberek „öreg cserkész“ mozgalma. A fiatasembirek a Csány iparos cserkészcsapat keretén beiül kezdték rokonszenves működésűkéi, majd annyira megerősödtek, hogy legutóbb a szövetség engedélye a!apján a MOVE keretén beiül „Széchenyi István“ Öreg Cserkész Clubbá alakultak. Ők vélték kezükbe a zalaegerszegi motor- nélküli repülés ügyét, amelyből a tavasszal va óság lesz, azonkivüi programmjukba tartozik a zalaegerszegi tanult fiatalság összefogása és önképzése. Kéthetenként tartják összejövetelüket, nagyobb időközökben pedig egy- egy nyilvános ünnepélyt tartanak. Első nyilvános ünnepélyük csütörtök este volt a MOVE székházéban, e ezt a klub védője, Széchenyi István gróf emlékezetének szentelték.a Az ünnepé y két 8zempontbő! is jelentős volt. Suszter Oszkár c. igazgató nagyszabású, Széchenyihez valóban méltó emlékbeszéda volt az egyik esemény. A másik az a kifogás- ta'an szellem, amely az öreg cserkészeket áthatja és az az értékes munka, amelynek a fiuk tanujelét adták. Meglepően sok önállóság és szónoki készéé- bon!akozo»t ki ezen az estén a gáról és módszeréről, majd növendékeivel timikus tornagyakorlatot (dán gimnasztikát) mutatott be igen szép eredménnyel. R a d ó Gyula dr. körorvos tanulságos előadása „az általános egészségvédelem az iskolákban“ címmel igen sok érdekeset és megszivíelésre méltót tartalmazott. A pénztáros jelentése után megejtették a tisztujitást. Elnök lett ismét Tersztenyák József, al- clnök Lulich Albin igazgató (Zalaegerszeg), jegyző Széphalmi István (Gedénháza), pénztáros Török Sárid jr (Nemesapátí) Végül Medve dr. kir. lanfel- ügyelő felhv.a a tanítókat, hogy, ahol még még nincs, szorgalmazzák a hősi emlékmű fölállítását. fiatalokból. A szép emlékünnepélyen megjelent : vitéz Teleki Béla gróf főispán, vitéz Tamásy litván dr. polgármester, Horváth Bertalan dr. vezetésével a MOVÉ elnöksége, valamint a zalaegerszegi cser- készszervazelek és csapatok képviselői. A klubnak mintegy 50 tagja volt jelen. Herman István mondott tartalmas bevezetői, amelyben üdvözölte a főispánt és megköszönte eddigi támogatását, majd hang- suíyozía, hogy Széchenyi szellemében indítják meg munkájukat. Conneríh Gottfried imát mondott, azután Nagy István olvasott fel igen ügyes ismertetést Széchenyi Istvánról. Koliarics Emil Arany Jánosnak „Széchenyi emlékezete" cimü költeményét szavalta átér- zésseK Suszter Oszkár c. igazgató mondotta el ezután ritka érdekességü emlékbeszédét, s a legújubb ad bök birtokában sok új szempontot tárt a hallgatóság elé Széchenyiről. Utalt arra, hogy a reformkornak, a magyar szellemélet leghatalmasabb időszakának előkészítése két mederben : a költészet és a közgazdasági tudomány medrében folyt. Széchenyi, a reformkor legnagyobbja, egyesítette a mmmmmmmm»i Legtökéletesebb látást biztosít a Zeiss punktal szemüveg. Kaphatói - á „ f - = látszerécz és fényképész sxakdzlstében, Zalaegerszeg, Arany Bárány épület. Telefon r 178. Járásköri tanitógyülés Zalaegerszegen. Tóth Gyula bőrkabát és szőrme raktára óriási! ára: törpe! Finom uridivat. Széchenyi István szellemében kezdte meg munkáját a zalaegerszegi tanult fiatalság. Suszter Oszkár nagyszerű emlékbeszéde Széchenyiről az öreg cser-; készek ünnepélyén.
